A kiállítás a Józsa Judit Művészeti Alapítvány által meghirdetett, idei, nyílt képző-, nép- és iparművészeti pályázatra beérkezett legkiválóbb alkotásokat mutatja be.

Noha az összművészeti, téli kiállítás ünnepélyes megnyitója dátumra pontosan a „történelmi NEM!” huszadik évfordulójára esett, fókuszban mindvégig a két évezreddel korábbi, ugyancsak „történelmi IGEN!” maradt: az angyali üdvözlet, Mária a Kisjézussal, a béfogadó hajlékot kereső Szent Család, illetve a betlehemi jászol, benne a kisdeddel, a világ Megváltójával!

Zsikó Zsuzsanna

Énekhangi invokációt Zsikó Zsuzsanna népdalénekes, népiének-tanár hozott. A 2014. és a 2018. évi Fölszállott a páva döntőse, aki Európa számos országába, sőt a tengerentúlra is elvitte a magyar kultúrát. Utána a galéria létrehívója és elhivatott működtetője, Józsa Judit Magyar Örökség díjas kerámiaszobrász, művészettörténész köszöntötte az egybegyűlteket, illetve méltatta a kuratórium által elfogadott, ebből adódóan pedig a tárlaton is megtekinthető művészi alkotásokat. A legparányibbra is gondosan ügyelve. 

Örömmel nyugtázta, hogy a Magyar Betlehem névvel felruházott tárlat — lévén sorrendben ez már a nyolcadik volt — hagyománnyá lett. Igazodási pont, melyhez a művészeti ágak profi képviselői közül többen is örömmel térnek vissza. Mégpedig évi rendszerességgel. Területi megosztás szerint az idén 1 délvidéki, 2 felvidéki, 4 erdélyi és 31 magyarországi alkotóművész (14 festő- és grafikusművész, 2 szobrászművész, 3 zománcművész, 6 keramikusművész, 4 textilművész, 4 népi iparművész, 3 divattervező és 2 fotós) remeke került a nagyérdemű elé.

Az arra járó s kelőket egyébként már az utcán megszólítja a „téma”. Judit ugyanis a galéria középső, nagy kirakatában alkotásaiból — ugyancsak hagyományosan — gyűjteményes kirakatkiállítást rendez. A havas fenyőfák övezte kompozíció középpontjában ezúttal a Kisjézust ölében tartó anyai szeretet és a székely ruhás Szent József látható, akik köré a magyar nép sereglik. Jobb oldalt a magyarok hét vezére őseink egyistenhitét idézi meg. A jászoltól balra, Árpád-házi szent királylányaink, keresztény hitünk ékköveiként a magyar nemzet több mint ezeréves keresztény kultúrájára irányítják a figyelmet.

— Karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Jézus születése, a hódolatukat kifejező pásztorok és háromkirályok az elmúlt több mint kétezer év legkedveltebb képzőművészeti témája voltak. A különböző korok ábrázolásaiban jól látható különbségek vannak, melyek jól mutatják az európai művészet állandó változását. Korunkban, amikor kifordult a sarkából ez a világ és benne Európa is, különösen fontossá vált a keresztény értékrendünk megélése és megőrzése, sőt megvédése is. A Magyar Betlehem tárlatunk ma már ezt a célt is szolgálja. Mi, magyarok is Európa része vagyunk ugyanis, a történelmünk során számtalanszor mi védtük meg a keresztény Európát, vérünket adtuk érte, ezt bizonyítja és mindennap erre emlékeztet a déli harangszó is. Őseink hősi áldozata és több mint ezeréves ősi kultúránk kötelez bennünket. Mint ahogy első Árpád-házi szent királyunk, Szent István országfelajánlása is kötelez bennünket, Mária országát és Mária népét. Arra kötelez, hogy a trianoni szétszakítottságunk ellenére határtalanul összefogjunk a Magyarok Nagyasszonya oltalmazó palástja alatt, amikor arra van szükség, védjük meg magunkat, az országot és a nemzetet. Nem véletlenül vagyunk a mag népe, a fény hordozói, olyan fényé, amely a sötétségbe boruló világban is égni tud. Ez a fény különös lánggal lobog a kor történéseire érzékenyen reagáló művészekben is. Az itt kiállított 44 műalkotás révén a kortárs magyar művészek elmondják, megfestik, megrajzolják, megmintázzák, kifaragják, megszövik mindazt, amit a saját keresztény hitük és értékrendjük határoz meg — fogalmazta meg a lényeget Józsa Judit, a patinás tárlat megálmodója.

Az idei kiállítás három magyar divattervező ünnepi öltözékét is integrálta a Magyar Nagyasszonyok Termében. A ruhák azt a szeretetet jelképezik, amelyről a karácsony ünnepe szól: az összekötő szeretetet, mely nélkül a világ elveszik.

S végül, szinte zárszóként, az est háziasszonya az együttműködésre megszólított székelyudvarhelyi és torontálvásárhelyi fotósok fénybe írt impresszióit is méltatá. Igazi kortükör mindkettő! — jegyezte meg csendesen, majd pedig Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő, prózaíró, szerkesztő Jegyezvén szalmaszállal című versének soraiból idézett, megköszönve mindnyájunk részvételét és megtisztelő figyelmét.

„…kívül és belül: / poklosan örvényült, háborult világ, / de a remény sohasem meghaló, / ha minden utolsó szalmaszál / ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!”

A tárlat kedden, szerdán és csütörtökön (a két ünnep közötti időszak kivételével) 10 és 18 óra között ingyenesen megtekinthető Budapesten, a belvárosi Városház utca 1. alatt.

Összefoglalónk szövege a megnyitón elhangzott köszöntőkre és méltatásokra épült, a János evangéliuma című verset (1939-ből) viszont Reményik Sándor kolozsvári költőnk gazdag opusából hozzuk. Áldott ünnepeket mindnyájunknak!

„Összehajolnak Máté, Márk, Lukács, / És összedugják tündöklő fejük

Bölcső körül, mint a háromkirályok, / Rájok a Gyermek glóriája süt

…De János messze áll és egyedül. / Nem tud gyermekről és nem tud anyáról,

Nem születésről, nem fogantatásról, / Jászol, jászol-szag, — József, Mária,

Rongy és pólya, királyok, pásztorok, / Induló végtelen karácsonyok:

Nem érdeklik — vagy mint rostán a szem / Kihull az ő külön történetéből,

Kihull mindez, és mindez idegen, / Apró, földízű, emberi dolog.

Nagyobb, nagyobb, ó nagyobb a Titok!…”

…Az Ő evangéliumában mindezek helyett ennyi áll:

„Kezdetben vala az ige. / S az Ige testté lőn.”

ALKOTÓI NÉVSOR:

Ballonyi Pál Margit festőművész, Budapest; Ballonyi Vigh Nóra grafikus, Budapest; Bertáné Lőcsei Krisztina fazekas, Nyergesújfalu; Dávid Júlia festőművész, Üllés; dr. Kolyvek Antónia öltözéktervező, Budapest; Fekete Ildikó hímestojásfestő, Alcsútdoboz; Gelencsér Julianna csuhéműves, Tác; Guzorán Anna zománcművész, Bonyhád; Hajdufy Zsuzsa képzőművész, Budapest; Hampel Katalin divattervező, Budapest; Jakobi Anna Mária festőművész, Tatabánya; id. Józsa János fazekasmester, Korond, Erdély; ifj. Józsa János fazekasmester, Korond, Erdély; Józsa Judit kerámiaszobrász, Budapest; Józsa Enikő fotós, Székelyudvarhely, Erdély; Kaippel Emília festőművész, Budakeszi; Káldi Károly fazekas, Rábapatona; Kósa János festőművész, Budakeszi; Láng-Miticzky Katalin textilművész, Budapest; Martinek Imre fotós, Torontálvásárhely, Délvidék; Mecseki Hargita szobrászművész, Budapest; Mikóczy Dénes festőművész, Nagymegyer, Felvidék; Molnár János festő- és grafikusművész, Budapest; Moritz Lívia festőművész, Budapest; Nagy Erika festőművész, Nagyatád; Németh Hajnal Auróra iparművész, Győr; Orient Enikő textilművész, Budapest; Petrás Alina keramikus, Pomáz; Petrás Mária keramikusművész, Pomáz; Ragány Adrienn Bernadett zománcműves, Dunavarsány; Smidt Róbert fafaragó, Szőgyén, Felvidék; Sövér Zsolt festőművész, Csobánka; Stekly Zsuzsa zománcművész, Bonyhád; Szekeres Erzsébet textilművész, Gödöllő; Széles Zsolt népművész, faműves, Debrecen; Szűcsné Novák Mária tűzzománcművész, Székesfehérvár; Tuzson-Berczeli Péter festőművész, Dunakeszi; Vargyas Ildikó képzőművész, Gyergyóalfalu, Erdély.