Csernobil

Csernobil

1986. április 30-án éppen a harmadik születésnapomat ünnepeltük az udvaron, a szüleim szerint pedig ráadásul szakadt is az eső aznap.

Rögtönzött közvélemény-kutatásom szerint szinte mindenki pontosan emlékezett rá, hogy éppen merre járt, felvonult-e május 1-jén, vagy rostélyozott-e valahol a szabadban, ahogyan például mi is. Azt is világosan fel tudták idézni, hogy mi hangzott el a tévében és a rádióban: történt egy robbanás, valamilyen isten háta mögötti, ukrajnai atomerőműben, de a hatóságok és a szovjet pártvezetőség urai a helyzetnek. A biztonság kedvéért viszont mindenki mossa meg jól a salátát.

Több mint harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után — mely a hivatalos (!), oroszországi adatok szerint összesen 31 emberéletet követelt — még mindig nem tudja biztosan senki, hogy hány ezerre tehető az áldozatok valódi száma. A „legpesszimistább” becslések szerint 93 000 főre. Fehéroroszországban és Ukrajnában drasztikusan megnőtt a rákos megbetegedések száma, de elég valószínű, hogy a Magyarországon, illetve a Kelet-Közép-Európában máig felbukkanó daganatos betegek nagy része is Csernobilhoz köthető.

Az HBO és a Sky ötrészes Csernobil-sorozata valódi mestermű. Persze nem tökéletes, de az apró hibák és hiányosságok teljesen irrelevánsak, miután szembesülünk azzal az alázattal és profizmussal, ahogyan ezt a történetet elmesélik. Az ultrarealisztikus és grandiózus díszletektől a kevésbé ismert részletek, konfliktusok és érdekek bemutatásáig ez a Csernobil letaglóz, elborzaszt, megijeszt és ámulatba ejt egyszerre. Évek óta nem láttam olyan tv-sorozatot, amelynek akár egyetlen epizódja után is órákon át nem tértem magamhoz. Vannak olyan kritikusok, akik szerint „kötelező tananyagként” kellene levetíteni az iskolákban. A minisorozat szinte azonnal a Trónok Harca után bukkant fel, ezzel pedig képletesen a csatorna „jóvá is tette”, hogy a fantasysorozat rajongóit feldühítette az összecsapott befejezéssel — legalábbis erről tanúskodik a számtalan mém és vicc, melyet Craig Mazin történelmi szériája ihletett.

Jared Harris, Stellan Skarsgård és Emily Watson alakítják a történet főhőseit, utóbbin kívül mindannyian létező személyeket formálnak meg. Watson karakterét az inkább a háttérben meghúzódó, de véleményüket aktívan hangoztató tudósok inspirálták. A Csernobil attól zseniális, hogy ijesztőbb bármilyen horrorfilmnél. A különbség csak az, hogy mindez talán pontosan így is történt. Félelmetes látni a megszállottan, erkölcsi kötelességből a halálba menő likvidátorok áldozatvállalását. A szörnyszülötté változó, a radioaktív sugárzásba napokon belül belehalt tűzoltók és tudósok haláltusáját, majd a betonnal leöntött ólomkoporsókat. A romok eltakarításának fojtogató ábrázolása, a pripjatyi lakosok kitelepítése és a magukra hagyott háziállatok kegyetlen, de szükséges kilövése helyett mégis inkább a szovjet vezetők dilettantizmusa a legsúlyosabb.

A Csernobil készítői remekül megragadták a kommunizmus és a Szovjetunió lényegét: ha egy atomtudós szerint ki kell telepíteni az embereket a környékről, akkor a cipőgyári munkásból lett pártszolgának tisztségéből adódóan joga van őt kizavarnia az irodájából, sőt, bolondnak nevezni; ha a Szovjetunió elfogadja a nyugat-németországi segítséget, mely egy „takarítórobot” formájában érkezik, a valós sugárzás helyett a propagandaszámokat közlik, ezért a robot szinte azonnal tönkre is megy. Többször is felmerül az alapkérdés: mi a hazugság ára? A sorozat igyekszik válaszokat adni bizonyos máig nem tisztázott kérdésekre. Valójában ki felelős a világ legnagyobb atomkatasztrófájáért? A válasz igen sokrétű: a huszonöt éves, tapasztalatlan mérnökök, a gátlástalan, hataloméhes és ostoba Gyatlov elvtárs, akinek fogalma sem volt róla, hogyan működik egy atomreaktor, és persze a képmutató szovjet állami vezetők.

A Csernobil öt epizódját megnézve nemcsak az 1986. április 26-án az eredetileg Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben bekövetkezett katasztrófa részleteit ismerhetjük meg, de a hidegháború egyik kulcsmozzanatát is, melyről maga Gorbacsov mondta azt, hogy közvetlenül vezetett a Szovjetunió széthullásához. Az HBO sorozata éppen ugyanannyira szól a hősökről is. Azokról az önkéntesekről, bányászokról, tudósokról és katonákról, akik egy pillanatig sem tétováztak, amikor segíteni kellett. A Csernobil az HBO mozicsatornán, illetve az HBO GO online streamingszolgáltatás kínálatában is megtekinthető.


Nyitókép: Imdb.com

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Film rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Csernobil
Film
  • 2019.10.16.
  • LXXIV. évfolyam 42. szám
Csernobil
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2019.10.10.
  • LXXIV. évfolyam 40. szám
Facebook

Támogatóink