Történelmi perspektívában

Az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségét 1789 óta 46-an töltötték be. Jelenleg a demokrata párti Joe Biden viseli a tisztséget, aki annak ellenére, hogy már évek óta hangoztatta, hogy az idei évben is indul a választásokon, illetve sikerrel vitte végig a Demokrata Párt előválasztását, az idei év júliusában mégis visszalépett újraválasztási terveitől. Hasonló precedensre 1968 óta nem volt példa, hiszen akkor hosszas huzavona után Lyndon Johnson döntött úgy, hogy az előválasztási folyamat közepén megváltoztatja újraválasztásával kapcsolatos terveit. A demokratáknak azonban ekkor még nagyobb kihívással kellett szembenézniük, hiszen az előválasztási folyamat már majdnem biztos győztese, Robert Kennedy merénylet áldozata lett a Kalifornia államban aratott sziklaszilárd győzelme után. A választás és az előválasztás intézménye azonban folyamatos fejlődésen ment keresztül az amerikai történelemben. 

Az USA alkotmányának második szakaszában megállapított elektori rendszer a mai napig különlegessé teszi az amerikai választást, hiszen ezáltal nem a szavazatok száma, hanem az elektori kollégiumban szerzett szavazatok határozzák meg a győztes személyét. Minden tagállamban a leadott szavazatok alapján a pártok által kijelölt elektorok (jelöltek) az Elektori Kollégiumban adják le az elnökjelöltekre a voksukat. Minden tagállamnak a lakosság számának viszonyában 3—54 elektora van. Ez a szám a tagállamok lakossága mellett rámutat minden tagállamnak az alsó- és felsőházban lévő képviselőinek számára is. Mindegyik államnak 2 szenátora van a felsőházban, míg meghatározott számú képviselője az alsóházban. Így például Kalifornia, a legnagyobb tagállam elektorainak száma 54, hiszen a 2 szenátor mellett 52 képviselő van az alsóházban. Míg Dél- és Észak-Dakotának vagy Vermontnak 3 elektora van, hiszen a 2 szenátor mellett mindössze egyetlen képviselő van az alsóházban. A jelenlegi, „a győztes mindent visz” rendszer, melyben az államban a legtöbb szavazatot kapott jelölt megszerzi az összes elektor támogatását, 1824 óta áll fenn. Azóta minden állam, Maine és Nebraska kivételével, be is tartja ezt a rendszert. A fővárosi körzetnek, annak ellenére, hogy nem választ szenátorokat és képviselőt, van 3 elektora. Az elektorok 50%-a + 1, azaz 270 elektori szavazat kell a győzelemhez. Ha ez egyetlen jelöltnek sem sikerül, az alsóház képviselői választják az elnököt, míg a szenátorok az alelnököt.

Két párt, rengeteg jelölt

Az elmúlt években egyre többen szállnak versenybe az elnöki címért. Így az elnökjelölt-aspiránsok száma a megszokott körülbelül 5-ről az elmúlt években már 15—20-ra emelkedett! A nagy pártok (Demokrata és Republikánus Párt) mellett a kisebb pártok is rendeznek előválasztást, majd a folyamat végén konvenciót tartanak. Itt a párt elektorai hoznak döntést a párt által megszabott előválasztási szabályok szerint. Ami még fontos, hogy az alelnök személyéről is ekkor döntenek. Miért is fontos ez? Sokan csak egy dísznek vélik az alelnök szerepét, ám a Bush-adminisztráció óta tudjuk, hogy az alelnöknek igenis nagy szerepe van. Amellett, hogy a végrehajtó hatalomban is részt vesz, az alelnöknek döntéshozó hatalma is van, hiszen a szenátus elnöke. Így ha a döntéshozásban nem sikerül egy törvény megszavazása, az alelnök szavazata ingathatja meg a mérleg oldalát. Erre az elmúlt időszakban egyre több alkalommal volt példa. Az elnökjelölt maga választja ki a kampányban szereplő társát. Általában a tanácsadók és a saját meggyőződése által létrehozott listáról választ jelöltet, aminek célja a kampány fellendítése. Kamala Harris a harmadik nő, akit alelnöknek jelöltek, illetve a második, aki a Demokrata Párt színeiben jelöltetett a tisztségre. Mint ismeretes, ő az első, akinek sikerült mindössze egy szívdobbanásra kerülnie a Fehér Háztól. Hillary Clinton után pedig csakugyan a második, aki elnökjelölt is lett. Harris azonban másfelől is történelmet írt. Sokan ugyanis elfelejtik, hogy valójában már volt az Egyesült Államok elnöke! A huszonötödik alkotmánymódosítás értelmében ugyanis létezik egy úgynevezett ügyvivő elnöki poszt is. Az Egyesült Államok ügyvivő elnöke olyan személy, aki gyakorolja az Egyesült Államok elnökének hatáskörét és kötelezettségeit anélkül, hogy maga az elnöki tisztséget betöltené abban az esetben, ha az elnöke ezt valamilyen okból nem tudja. 2021. november 19-én ugyanis Biden vastagbéltükrözése miatt Harris bő egy órán át gyakorolta ezt a szerepet. Ebből is látszik, mekkora fontossága van az alelnök intézményének.

Trump útja a jelölésig

Az Egyesült Államok 45. elnöke már csaknem tíz éve vezeti a pártot. Amikor 2015 júniusában bejelentette indulását a 2016. évi választásokon, sokan viccnek és bohócnak titulálták. Ám hamarosan a frontvonalban találta magát. Igaz, akadtak erős ellenfelei, mint Ted Cruz, Texas szenátora, Marco Rubio, Florida szenátora, akik élesen bírálták programját és személyét, később azonban támogatásukról biztosították nemcsak a 2016., hanem a 2020. és a 2024. évi választások során is. Rubiót az idén még az alelnöki tisztségre is alkalmasnak vélték. Csupán John Kasich, Ohio egykori kormányzója nem állt ki mellette vállszélességgel, s ő maradt legtovább a „soha Trump” republikánusok jelöltje is 2016 folyamán. 2020-ban, újraválasztásának évében a republikánusok többnyire kiálltak Trump mellett, ám ez az idei előválasztásra már nem volt igaz. Kihívói között egykori szárnysegédje, Florida kormányzója, Ron DeSantis és kormányának nagykövete, Dél-Karolina egykori kormányzója, Nikki Haley is szerepeltek. Haley-nek sikerült megszólítania azokat a választókat, akik nemcsak Trumptól, hanem az általa vezetett párttól is egyre jobban kezdtek eltávolodni. Emellett a független szavazók és a nagyobb anyagi támogatások is segítették Nikki Haleyt, hogy egészen a szuperkeddig nevezett választási hullámig versenyben maradjon, s olyan helyeken, ahol az iskolázottak és a kisebbségben élők száma kiugróan magas, megszoríthassa, egyes esetekben pedig legyőzhesse Trumpot. Ám a republikánusok nagy részéhez hasonlóan a versenyből való kilépése után támogatásáról biztosította a republikánus jelöltet. Trump pedig az előző két alkalommal ellentétben nem Mike Pence-t, hanem J. D. Vance-t választotta alelnöknek.

Harris útja a jelölésig

Trumppal ellentétben Kamala Harrisnek nem volt ilyen éles kampánya. Ennek ellenére karrierjében rengeteg választást vitt végig. 2004-ben még San Francisco, 2011-ben már egész Kalifornia állam főügyészévé választották. A 2016. évi választások idején pedig Kalifornia állam szenátora lett. Négy évvel ezelőtt a demokrata előválasztásban gyorsan alulmaradt, így nem is volt nagy médiavisszhangja politikai nézeteinek, Biden mégis őt választotta alelnökjelöltjének. Biden újraválasztási terveit azonban az egészségügyi állapotával kapcsolatos folyamatos megkérdőjelezések és a Trumppal folytatott vita ásták alá. Ekkor a demokraták a már jól megszokott receptet választották — az alelnököt választották pártjuk jelöltjének. Így volt ez 2000-ben, 2020-ban és most, 2024-ben is. A gyors jelöltcserének persze pozitív és negatív oldala is akadt, de az amerikaiak nagy része a mai napig nem tudja, mennyire bízhat Harrisben, és talán ez lehet az egész buktatója is számára.

A Fehér Ház kulcsai

A politológusok, történészek, szociológusok, kutatók, de még az asztrológusok is már évtizedek óta igyekeznek különböző módokon megjósolni Amerika következő elnökét. Ezt azonban senkinek sem sikerült olyan pontossággal megjósolnia, mint Allan Lichtman amerikai történésznek, aki Vladimir Isakovič Keilis-Borokkal közösen alakított ki egy matematikai- történelmi modellt, mely 13 vitapontot tartalmaz. Ezeket a Fehér Ház kulcsainak nevezte el. A képlet egyszerű, az a jelölt nyeri meg a választást, aki 7-nél több kulcsot szerez. 1984 óta csak a vitatott 2000. évi választás folyamán került porszem a rendszerbe, vagyis nem sikerült az Elektori Kollégium döntésének megjóslása, ám ennek ellenére pontosan megállapították, hogy ki fog több szavazatot kapni. Lichtman már hónapokkal korábban kijelentette, hogy a kulcsok az idén Kamala Harrisnek kedveznek. A tömérdek kritika miatt, melyet kapott, Lichtman azt is megemlítette, hogy 2016-hoz tudja hasonlítani a közvéleményt, hiszen akkor is már hónapokkal előbb kijelentette, hogy Trump lesz a győztes.

Soha nem látott kampány

Az Egyesült Államokban még soha nem volt ennyire összetett és dinamikus kampány. Amellett, hogy talán a legdrágább kampányon vagyunk túl, azt is elmondhatjuk, hogy a legtöbb fordulatot is az idei hozta. A kampány még tavaly 2023-ban kezdődött, s akkor úgy tűnt, Trump örökre feledésbe merült. Ám a bírósági eljárások során tanúsított talpraesettsége és személyisége visszahozta, majd segített is neki megnyerni a republikánus előválasztást. Az első merényletkísérlet és a Bidennel folytatott vita után olyan népszerűségre tett szert, hogy már a demokraták által évtizedek óta kormányzott államokban is vezetett az ellenfelével szemben. Ekkor jött Kamala a képbe, aki a történelem során a legnagyobb fordulatot hozta az USA létezése óta. Ennek ellenére egyikük sem túl népszerű, illetve Trumpot a párt „nagykutyái”, mint például Richard Cheney egykori alelnök vagy éppen Adam Kinzinger egykori képviselő is elítélték, illetve kijelentették, nem szavaznak rá. Hiába kapta meg Harris énekesek, színészek és híres személyek támogatását, így is csak fej fej mellett tudnak haladni. Trump a kampány hajrájában még jó néhány húzást tett: egyes republikánusok és más politikusok megölésére szólította fel támogatóit, emellett a McDonald’sban, illetve szemétszállítóként is munkába állt. Kamalának azonban hosszú évtizedek óta sikerült megszólítani a már majdnem csak átlagos republikánus szavazóként ismert, 65 évnél idősebb fehér embereket, főként a nőket. Ezért is ilyen szoros a verseny. A ma már biztos republikánus államként tekintett Iowában a múlt héten a legjobb közvélemény-kutatók hihetetlen eredményt hoztak nyilvánosságra: Harris abban a tagállamban, ahol egyáltalán nem kampányolt, most 3%-kal vezet.

Mi a tét?

Amellett, hogy a Fehér Ház lakójáról is döntenek, a választóknak másba is lesz beleszólásuk. Trumpnak például a győzelem a börtön elől való megmenekülést is elhozhatja, hiszen az igazságszolgáltatás elé kell járulnia nem is oly sokára, november 26-án. Húsz év börtönt pedig bárki elcserélne négy év elnökségre.

Ami a kongresszus összetételét illeti, három állam (Ohio, Montana és Texas) nagy eséllyel dönti el a szenátusban való erőviszonyokat az elkövetkező két évre. Az alsóházban is szoros párbajokra számíthatunk. A politológusok és a közvélemény-kutatók szerint előbbi a republikánusoknak, míg utóbbi a demokratáknak kedvez. 

Mikor lesznek eredmények?

A 160 millió választópolgár majdnem fele, pontosabban 78 millió adta le a szavazatát kedd reggelig valamilyen módon 47 tagállamban. Az USA-ban ugyanis már a választás napja előtt leadhatják szavazatukat a választók. Az eddig beérkezett szavazatok szerint a nők részvétele 10%-kal nagyobb, mint a férfiaké. A választást követők szerint azonban mindössze hét olyan állam van, amelyet bármelyikük megnyerhet. Ezek közül Észak-Karolinában és Georgiában már néhány órával a választás befejezte után meglesznek az eredmények. A kék tűzfalnak is nevezett államokban, melyekben Kamalának nyernie kell, ha biztos győzelmet szeretne, majd csak amerikai idő szerint szerdán, illetve csütörtökön lesz végleges eredmény, míg Arizonában és Nevadában több napig is tarthat a szavazatok számlálása. Így biztosan kijelenthetjük, hogy ha nem lesz kiütéses győzelem, akkor a győztesre akár a hét végéig is várhatunk.

Ennek ellenére már tudni néhány adatot. A Dixville Notch nevű faluban már megszámolták a szavazatokat, helyi idő szerint pontban éjfélkor. Egyesek hisznek abban, hogy ez a falu megmutatja az egész országban lévő választási trendet, így napokkal előbb megjósolhatja a győztest. Amíg itt Biden a szavaztok 100%-át szerezte meg, addig az idén Harris és Trump is 3-3 szavazatot tudhat magáénak.

Ami biztos, kiélezett versenyre számíthatunk, s az is előfordulhat, hogy hosszú bírósági pereskedés, illetve jogi viták követik majd az idei választást. A jelöltek utolsó napjukat a csatatér államokban töltötték —Trump Michiganben, Harris Pennsylvaniában kampányolt. Az is megeshet, hogy a 2000. évi választások ismétlését láthatjuk ma éjjel a tévében. Akkor ugyanis Floridában mindössze 537 szavazaton múlott a győzelem. Ezt a képet vetítik előre a közvélemény-kutatások is, csak az idei év esetében Pennsylvaniában. Bizonyára hosszú és tartalmas éjszaka elé nézünk.