A farsang az év legrövidebb, hideg, téli napjaitól a tavasz beköszöntéig tartó időszakot jelzi, az elmélyülésről és csendességről szóló adventet követi és a nagyböjtöt előzi meg. Adventkor nem tartottak lakodalmakat, hangos mulatságokat, a nagyböjti időszakban pedig tilos volt mindenféle tánc, mulatozás, jókedv. A két időszak közötti néhány hét a farsang, a mulatozás, a korlátok nélküli eszem-iszom ideje volt. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a farsang farka. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, mely nagy mulatságok közepette télbúcsúztató is. Ekkor sokan jelmezbe öltöznek, és a jelmezbálokon, felvonulásokon különféle karakterek, állatok vagy történelmi személyiségek bőrébe bújnak.

Farsangi felvonulás lovas kocsikkal, jelmezben

Ötletes jelmezbe öltözött gyerekek és felnőttek gyülekeztek az egyesület székhelyének udvarán, majd a Pókemberből, tigrisből, oroszlánból, boszorkányból, fejetlen emberből, különféle film- és rajzfilmhősökből, híres focistákból, tündérekből, hercegnőkből álló menet a helyi és környékbeli lovasokkal, fogatokkal együtt muzsikaszó kíséretében végigvonult a falu utcáin, így üzenve a télnek, hogy az ideje már lejárt! A bogarasi Losonc Éva negyedik alkalommal űzte a telet Tóthfaluban.

— Két kislányunk közül a nagyobbik a tóthfalusi óvodába jár, és részt vesz a farsangi felvonuláson, így mi is úgy döntöttünk, az idén sem hagyjuk ki a rendezvényt. Hagyományainknak megfelelően nemcsak az óvodás és a hamarosan óvodába induló kislányaink öltöztek be, hanem példájukat követve én is jelmezbe bújtam. Az Oz, a nagy varázsló című filmből én vagyok a déli, azaz a jó boszorkány — mondta Losonc Éva.

A jelmezbe öltözött gyerekek egy csoportja 

A régi iskola udvarában a gyerekek csokikrémmel, baracklekvárral megkent vagy porcukorral meghintett fánkot és teát kaptak, a felnőttek pedig a felsoroltak mellett forralt bort kortyolgathattak a hidegben. A művelődési műsorban a helybeli óvodások és iskolások farsanggal kapcsolatos műsort adtak elő, majd a legkreatívabb farsangi maszk megválasztása után a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület asszonykórusa és tamburazenekara lépett közönség elé. Amíg a színpadon szólt a nóta, addig a pályán lovas ügyességi játékokat tartottak, melyeken mások mellett a magyarkanizsai Babarci Adél kétéves, Lia nevű lovával is nyeregbe szállt.

— A pálya nem volt nehéz, mivel a lovam nagyon ügyes, de makacs is, és nem mindig hallgatott rám. Nagyon fontos a lovas és a ló közötti megfelelő összhang, mert csakis együtt dolgozva érhetünk el jó eredményeket — mondta Adél, aki második alkalommal vett részt a farsangi és télűző ünnepségen.

Az óvodások és az iskolások műsora

A tűzgyújtásra való ráhangolódásként a csantavéri Dér Zsolt hegedűművész műsorát élvezhette a közönség, aki gyakori vendége a tóthfalusi gyerektáboroknak és a farsangi ünnepségnek.

— Tóthfaluba mindig örömmel jövök, mert nagyon jó a társaság és rendkívül összetartó a falu, az itt élő emberek. Általában a késő délutáni órákra olyan fergeteges hangulat alakul ki, hogy nagyon nehezen indulok haza. Szeretem az ehhez hasonló farsangi felvonulásokat, mert összehozzák az embereket, és hagyományainkra is emlékeztetnek, melyek nem veszhetnek a feledés homályába.

A fülbemászó akkordok elcsendesülése után megjelent a telet jelképező, kimúlt ló, az eladó, a vevő, a szomszédok, a falubeliek, és elindult az alkudozás, melynek végén a szerencsétlen párát eladták.

— A környező településeken gyakran szerveznek télűző farsangi felvonulásokat, ezzel is felelevenítve hagyományainkat, ám a lósiratás meglehetősen ritka, jómagam néhány éve találkoztam ezzel először itt, Tóthfaluban. Örülök neki, hogy a lovasok a hideg idő ellenére is megjelentek, hiszen nagyon fontosnak tartom a lovas turizmus fellendítését. Vissza kell hozni az emberek tudatába, hogy a magyar lovas nemzet. Mai dalcsokrunkban mi is lovakkal kapcsolatos dalokkal léptünk fel — tudtam meg Tóth Ugyonka Frigyestől, a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület ügyvezető elnökétől, a tamburazenekar vezetőjétől.

Elsiratták a lovat, ezzel búcsút intettek a télnek

A sikeres adásvétel végére elkészült a máglya, a telet jelképesen eltemetve elégették a kiszebábut, a sötétséget felváltotta a fény, a világosság, ami már a tavasz eljöttét jövendöli.

— A hideg idő ellenére szép számban összejöttünk, a környékbeli lovasok is befogták lovaikat, a helyi óvodások és iskolások is felléptek, valamint a Zentai Gyermekbarátok Egyesületének tagjai is elfogadták meghívásunkat, és különféle foglalkozásokat szerveztek a gyerekeknek. Célunk hagyományaink éltetése és a lovaglás népszerűsítése. Mi nem tuskót húzunk és bőgőt siratunk, mint sok más településen, hanem lovat siratunk. Felkerestük az idősebb embereket, és érdeklődtünk, milyen volt valamikor a lósiratás, hogyan csinálták mindezt elődeink. A tőlük kapott információk alapján immár harmadik éve próbálkozunk, tesszük ezt vidámabban, sokszor rögtönözve, de mindig nagy sikerrel — mondta Kálmán Jenő fő szervező, az Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület elnöke.

Az egyesület az idén még több, nagy érdeklődésre számot tartó eseményt szervez: nagypénteken gyerekfoglalkozásokat, húsvéthétfőn lovas kocsis locsolkodást tartanak, májusban családi napot rendeznek, lovas élménytábor is lesz a nyár folyamán, a Dömötör-napi behajtási ünnep pedig október utolsó vasárnapján esedékes.