home 2023. február 09., Abigél napja
„Brüsszelben sokkal magyarabbnak érzem magam, mint bárhol a világon”
Talpai Lóránt
2023.01.06.
LXXVIII. évf. 1. szám
„Brüsszelben sokkal magyarabbnak érzem magam, mint bárhol a világon”

Hetven évvel ezelőtt ült össze az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése. A testület 1952-ben a nemzeti parlamentekből érkezett hetvennyolc képviselőből állt. 1958-ban az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásával a közgyűlést kibővítették, majd átnevezték az Európai Parlament Közgyűlésének. Az intézmény 1962-ben vette fel az Európai Parlament nevet. A hét évtized alatt Európa szinte teljes mértékben megváltozott. De hogy milyen irányban, arról Frank Furedivel, a Canterburyi Kenti Egyetem egykori szociológiaprofesszorával beszélgettem.

* Az Európai Parlament elsődleges célja a megalapításakor az volt, hogy az európai intézmények működésének demokratikus jellegét ösztönözze és mozdítsa elő. Mennyiben sikerült mindez a hét évtized alatt?

— Az intézmény megalakulásakor még egészen másfajta gondolkodásmód jellemezte az európai politikusokat. Akkor még kevésbé jelentek meg a föderalista elképzelések, és nem akartak egy centralizált birodalmat sem felépíteni. A nemzetek és az országok szuverenitása is fontos volt egykor. Mindezt, azaz a szuverenitás semmibevételét egyre inkább alkalmazzák manapság. Szóval a demokratikus jelleget felváltotta egyfajta föderalista birodalom kiépítésének projektuma.


Frank Füredi (Fotó forrása: frankfuredi.com)

* A II. világháború után érthető módon az európai közösség leginkább a szabadságra vágyott. Viszont ha nem működik jól a gazdaság, és nincs egy viszonylagos jólét, akkor az emberek kevésbé érezhetik magukat szabadnak. Legalábbis így gondoltuk ezt egykor. Most ha az Európai Unió nyugati felére tekintünk, még mindig viszonylagos gazdagságot látunk, de szabadságot egyre kevésbé. Mintha megfordult volna a történelem, és most Európa működne gyarmatként.

— Jól érzékelhetjük, hogy a szabadságot egyszerűen nem veszik komolyan Európa nyugati részén. Mindez nem csak Európára jellemző, ugyanez van az Egyesült Államokban is. És ez vonatkozik a szólásszabadságra is, azt sem tartják már nagyon fontosnak. Ha valaki azt mondja, hogy a demokrácia nem létezhet szabadság nélkül, akkor arra értetlenül néznek manapság. Mindez főként azért lehetséges, mert egyes politikusok rájöttek arra, hogy ha az emberek túlságosan „szabadok”, akkor egyre több „gond” van velük.

* Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a jubileumi ünnepségen kijelentette: Európa az emberek által feltett kérdésekre adott választ, a reményt, a bátorságot és a hitet szimbolizálja. Nem kell túlságosan cinikusnak lenni ahhoz, hogy kimondjuk, éppen ezeket az értékeket rombolják, illetve rombolták le az emberekben az utóbbi időszakban.

— Igen, ezeket az értékeket csak hangoztatják, de a mögöttes tartalmuk már elveszett. Az olyan értékeket, mint a bátorság vagy a hit, idejétmúltnak tartják, és nem veszik komolyan, helyettük fontosabbnak érzik a sokszínűséget vagy a legkülönfélébb vélt vagy valós kisebbségek képviseletét. Az egykori alapértékek eltűnnek, sőt, még ki is nevetik azokat a személyeket, akik ezeket képviselik. Ha az ember kijelenti, hogy fontos számára a bátorság, akkor a szemébe néznek, és azt mondják, hogy ez hülyeség, mivel nem vagyunk katonák.

* Főként a kelet-közép-európai térségből, azon belül is leginkább Magyarországról érkezik kritika az Európai Parlament irányába, hogy az túl nagy távolságot tart a polgároktól, egy alternatív valóságban működik. Ön szerint jogos ez a kritika, továbbá a nyugat-európai polgárok hogyan érzékelik ezt?

— A nyugat-európai polgárok többsége is hasonlóan érzékeli mindezt. Az emberek egészen egyszerűen azt tapasztalják, hogy az Európai Unió valamiért kevésbé reprezentálja őket. Nincs, aki meghallgatná a gondjaikat. Ezért is jelennek meg újabb Brüsszel-szkeptikus pártok Olaszországban, Franciaországban vagy éppen Svédországban. Valójában a Brexit is részben emiatt következett be.

* Ön szerint mi okozza az állandó feszültséget Magyarország és az Európai Unió között?

— A feszültség főként annak tudható be, hogy a magyar kormány nagyon komolyan veszi a nemzeti-keresztény értékeket. Ragaszkodik saját szuverenitásához, avagy az önállóságához és a magyar hagyományokhoz, valamint szeretné megvédeni határait. Brüsszelben pedig pontosan ellentétesen gondolkodnak. Ezt a kormányzati magatartást régimódinak tekintik, és határozottan nem szeretik. Elavultnak, szükségtelennek tartják mindezt a XXI. században, és lenézik azokat, akik ezt manapság is képviselik. És mivel jelenleg Magyarország áll ki leginkább ezen hagyományos értékek mellett, érthető, hogy emiatt leginkább a magyar kormányt támadják.

* Gyakran jár Brüsszelbe, és a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy van valami a brüsszeli levegőben, amitől különösen magyarnak érzi magát az ember. Mire gondolt ezzel a kijelentéssel?

— Már jó néhányszor megfordultam Brüsszelben, és akárhányszor találkoztam a helyi politikusokkal, mindig adódott egy kis feszültség amiatt, hogy magyar származású vagyok. Valahogy amint kiderült a származásom, továbbá az, hogy nem vagyok a magyar kormány bírálója, abban a pillanatban kevésbé őszintén közeledtek hozzám. Pedig számos barátom él Belgiumban, és jó néhány könyvem is megjelent flamand és francia nyelven is. Az utóbbi időben már a könyvbemutatókon is észrevettem, hogy egyesek máshogyan néznek rám. Mindez természetesen főként azért van, mert jól tudják, hogy én mindig megvédtem és meg is fogom védeni Magyarországot. Furcsa érzés, de valóban úgy van, hogy Brüsszelben sokkal magyarabbnak érzem magam, mint bárhol a világon.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..