2030-ig készen kell állni a bővítésre

Az Európai Uniónak és a Nyugat-Balkánnak 2030-ra készen kell állnia az unió kibővítésére — hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon megtartott nyitóbeszédében, hozzátéve, hogy nemcsak a leendő tagállamoknak, hanem az EU-nak is át kell esnie reformokon. „Ahhoz, hogy az EU erősebb és biztonságosabb legyen, meg kell erősítenünk kötelékeinket, és ily módon erősebbé kell válnunk, itt az ideje, hogy megbirkózzunk a bővítés kihívásával” — mondta az Európai Tanács elnöke. Rámutatott: az EU következő — 2027 utáni — hosszú távú költségvetésének közös célokat kell tartalmaznia a régióval. Jelezte: az EU-tagországok vezetői a bővítésről az Európai Tanács következő ülésein fognak tárgyalni. „Állást foglalunk majd a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően Ukrajnával és Moldovával, és arra számítok, hogy Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia is újra napirendre kerül” — mondta. A nyugat-balkáni országok előtt álló reformokról szólva kiemelte a jogállamiságot és az emberi jogokat. Javasolta egyúttal, hogy az új tagállamok csatlakozási szerződésébe „bizalmi záradékot” illesszenek be, mely megakadályozza, hogy az EU-ba még be nem lépett országokat megoldatlan kérdések miatt blokkolják, és a csatlakozással kétoldalú konfliktusaikat az EU-ba „importálják”. A nyugat-balkáni államok vezetői túl távolinak ítélték meg a 2030-as időpontot, és a folyamat felgyorsítása mellett érveltek. 

Újrakezdődtek a tárgyalások Egyiptom, Etiópia és Szudán között

Egyiptom vasárnap bejelentette, hogy újrakezdődtek a tárgyalások Etiópiával és Szudánnal a Kék-Níluson épült óriásgátról, melyet Addisz-Abeba létfontosságúnak tart, Kairó és Kartúm pedig fenyegetésnek tekint. A Kairóban megtartott tárgyalások célja, hogy létrejöjjön egy megállapodás, mely „figyelembe veszi a három ország érdekeit és aggodalmait” — közölte az egyiptomi öntözési minisztérium. Etiópia június végén megkezdte a Nílus legjelentősebb mellékfolyóján épült óriásgát víztározója feltöltésének negyedik szakaszát. A korábbi tárgyalások, melyek nem vezettek megállapodásra, 2021 áprilisában szakadtak meg. Az Addisz-Abeba által létfontosságúnak tartott, mintegy 3,5 milliárd eurós Etióp Újjászületés Nagy Gátja (GERD) azóta vita tárgya, amióta Etiópia 2011-ben elkezdte az építését. Egyiptom és Szudán ugyanis attól tart, hogy kevesebb víz jut nekik a Nílusból. Egyiptom egzisztenciális fenyegetésnek tekinti a gátat, mert vízszükséglete 97 százalékban függ a Nílustól. Az 1,8 kilométer hosszú és 145 méter magas óriásgát feladata, hogy duplájára növelje az áramtermelést Etiópiában, ahol a mintegy 120 millió lakosnak csak a fele jut villamos áramhoz.

Erdőtüzek pusztítanak Görögországban

Több mint 600 tűzoltó küzdött a lángokkal vasárnap Görögországban helikopterek és repülőgépek támogatásával, több európai ország segítségével. Az elmúlt héten több tucat erdőtűz pusztított az erős szelek és a hőség következtében, az időjárási körülmények pedig nehezítik a munkát. Vasárnap 105 erdőtűz oltásán dolgoztak, közülük 46 szombat és vasárnap este keletkezett — közölte a görög tűzoltó-parancsnokság. A hatóságok nyomozást folytatnak az erdőtüzek okának felderítésére, egyes esetekben gyújtogatásra gyanakszanak. Az Európai Unió Kopernikusz éghajlat-megfigyelő programja szerint az erdőtűz 77 000 hektárnyi területet pusztított el, és 120 aktív tűzfészke volt.