Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev „megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben” - jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden.
Josep Borrell sajtótájékoztatóján aláhúzta: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytatni tudja „hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben.
Kijevnek szüksége van további katonai felszerelésre, ugyanis területén az orosz agresszió folytatódik - fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.
Josep Borrell (fotó: Wikipedia)
A mostaninál nem létezik jobb megoldás az ukrán katonák kimentésére a Donyeck megyei Mariupolban az orosz hadsereg által körbezárt Azovsztal acélipari gyár területéről - jelentette ki Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes keddi kijevi sajtótájékoztatóján. Leszögezte, hogy a műveletet akkor tekinti Kijev befejezettnek, ha az ukrán katonák mindegyike visszatért ukrán ellenőrzésű területre.
Maljar az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint kijelentette, hogy a mariupoli orosz katonai blokád feloldása a jelenlegi helyzetben lehetetlen. A sebesült ukrán katonák orosz ellenőrzés alatti területre szállításáról pedig azt mondta, hogy „ez volt az egyetlen kiút”.
Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja majd az Azov ukrán félkatonai alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen - közölte kedden az orosz igazságügyi minisztérium. A bírósági iratok szerint a keresetet az orosz főügyészség nyújtotta be. Dmitrij Agranovszkij, a RIA Novosztyi hírügynökség által megszólaltatott jogi szakértő kijelentette, hogy ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, amelynek tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.
Az Oroszországban neonácinak tekintett Azovnak 2014-ben kulcsszerepe volt az akkori kijevi erőszakos hatalomváltás elleni, oroszpárti lázadás elfojtásában Délkelet-Ukrajnában és Mariupol visszafoglalásában a szakadároktól.
Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz - jelentette be szerda reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki történelmi lépésnek nevezte a csatlakozási szándék kinyilvánítását, és úgy vélte, hogy a két ország csatlakozási kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami - szavai szerint - növelni fogja a katonai szövetség biztonságát.
Fotó: nato.int
Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5181 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4047-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 327 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - írta az ORFK.
A tájékoztatás szerint az ukrajnai háború elől menekülve 297 ember, köztük 135 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Összefoglalta: Tancsik Richárd
Forrás: MTI
