Az ember kultúrájától vagy meggyőződésétől függően a bonszai fa lehet a harmónia, az egyensúly, a türelem vagy a szerencse szimbóluma, meditáció vagy szemlélődés tárgya, míg másoknak egyszerűen élő lakásdísz, a bonszaiosoknak pedig szenvedély.

Fotók: Kis József magánarchívumából

* Mikor kezdődött ez a szenvedélye, minek hatására?

— 2016-ban a Fővárosi Állat- és Növénykertben jártunk, és mindjárt az elején találkoztam a magyar nemzeti bonszaigyűjteménnyel. Az ott akkor lenyűgözött, és megfogadtam, hogy nekem bizony lesz egy ilyen fám! Már abban az évben volt néhány magoncom, melyet a ház körül találtam, és vásároltam faiskolában is alapanyagot. Ma már hetven cserépben vannak kisebb-nagyobb fáim, magoncaim. Vannak csak bedrótozott egy-két éves fáim, természetből begyűjtött idősebb fáim, melyek most még csak egy bokorra hasonlítanak. Ezeket ősszel levélhullás után kezdjük el alakítani. Szelektáljuk az ágakat, és dróttal a kívánt alakúra és irányúra állítjuk be őket.

Van tizenkét, már bonszaira hasonlító fám is. Akad elcserélt és direkt erre a célra nevelt vásárolt fa is közöttük. A családom is szereti a kis fáinkat, a feleségem támogat, három és fél éves nagyobb lányom pedig ismerkedik velük. Nagyon kevesen bírják ki, hogy ne kérdezzenek róluk, ha meglátják. A hátsó udvarban egy 6 méteres asztalon vannak, meg az alatt is, polcon és körülötte. Vannak ritka és nehezen beszerezhető egzotikus, mediterrán fajták. Ez a gyűjtés része inkább, mert mindenből nem csinálhatunk bonszait. A kertjeinkben is vannak nem megszokott fák és cserjék. A kiállításon láthatóak Ázsiában honos fajok, fikuszok, sivatagi rózsák, pozsgások és olajfa is. Virágzók és gyümölcsöt termők is, persze az évszaknak megfelelően most csak néhány bogyó terméssel.

* Mi az a Vajdasági Bonsai Club? Ki a kezdeményezője, kik tartoznak a csoporthoz?

— A Vajdasági Bonsai Club egy baráti társaság, melynek tagjai egymást segítve, tapasztalataikat és véleményüket egymással megosztva évi három-négy műhelymunkán dolgoznak együtt, élnek a hobbijuknak. Olyan „bonszaiosokból” áll, akik korábban nem ismerték egymást. A kezdeményező én voltam, 2019-ben elkezdtem keresni hasonló érdeklődésű embereket Vajdaságban. 2020 júliusában nálam, Szabadkán találkoztunk először, akkor még heten, de a baráti kör mára tizenkét tagúra bővült. Minden aktív tagunk hozott fát a kiállításra, mindenki a legszebbeket. Egymás közt is megbeszéltük, ki mit hozzon. Van, aki harminc éve nevel fákat, és van, aki még csak néhány éve. Képzéseket nem tartunk, de aki kapcsolatba lép velünk, annak szívesen segítünk. Nekem is van egy mentorom, Drávecz Károly, akit 2019 óta ismerek, és segít az utamon. 2021-ben megalapította a Kecskeméti Bonsai Clubot, és ott is tag vagyok. Ő, ha tud, részt vesz a hazai műhelymunkáinkban is. Az idén pedig csatlakozom egy bonszaiiskolához, melyre eddig még nem volt példa Szerbiában.

* Mi a bonszai? Milyen növényből alakítható ki, hogyan? Egyáltalán miért kell/jó pici növényt „csinálni” a nagyból?

— A bonszai a japán bon (tál) és sai (fa) szavakból tevődik össze, de ez ennél sokkal több. Egy magával ragadó filozófia, örökké tanulás és fejlődni akarás, mely a természet szeretetét és a fák csodálatát fejezi ki. Szinte bármilyen honos fajból kialakítható különböző technikákkal: metszéssel, levélmetszéssel, gyökérmetszéssel, légbujtással, drótozással. Maga a kialakítás az egyszerűtől az egészen bonyolultig vagy a relatív gyorstól a nagyon lassúig bárhol elhelyezkedhet a skálán. Viszont az igazán szép eredményhez hosszú idő szükséges. A japán gondolkodásban a természetet hozzuk közelebb az élőhelyünkhöz vagy az életterünkhöz, mert eltávolodtunk tőle, falvakban/városokban élünk. A tálakban idős, tekintélyt parancsoló fákat örökítenek meg. Náluk ez a kultúra része, vannak családok, melyek generációk óta őrzik matuzsálemi fáikat. 400, 800, akár 1000 éves példányok is léteznek. Miért jó? Meg kell nézni egy fát, és eldönteni, milyen érzést ébreszt a szemlélőben.

* Miben tér el a gondozásuk a „normális” méretű fákétól?

— Mivel ezeket cserepekben, faládákban és tálakban tartjuk, a talajuk is vízáteresztő és levegős kell hogy legyen a gyökerek egészsége érdekében, valamint hogy pangó víz se alakulhasson ki. Ehhez lyukak kellenek a tárolók aljára, így a felesleges víz eltávozik. Egy-egy meleg, nyári napon kétszer-háromszor is meg kell öntöznünk őket. Sok tényező van, melyet magunk is beállíthatunk. Csak délelőtti napsütést kapjanak, vagy a teljes napon használhatunk árnyékolóhálót. A közeget magát is tudjuk vízmegtartóbbra keverni.

Beszélgetőtársam elmondta, szeretnék a klubot baráti hangulatúnak megtartani, hogy öröm legyen minden találkozás. Álmuk, hogy minden évben legalább egy kiállítást szervezzenek, és egyre szebb fákat mutassanak be. Kirándulás is szerepel a tervek között, közös természetjárás, ahol fákat is tudnának begyűjteni.