Huszonkettedszer, Székelykevén pedig immár ötödik alkalommal tartották meg a Dél-bánáti Betlehemes Játékok és Karácsonyi Szokások Találkozóját. Azt az 1997-ben útjára bocsátott vándortalálkozót, amelynek révén a decemberi furtina időjárás sűrejében is egybegyűlhet az egyre elnéptelenedő régió eleitől örökölt hagyományát éltető szórványmagyarsága.

2018. december 15-e volt. Nagy havazással is gazdagított kalendáriumi nap, mely az ennél sokkal fajsúlyosabb megpróbáltatásokat is kibírt délieket legfeljebb körültekintőbb közlekedésre inté, de odahaza veszteg nem marasztalá.

A házigazdák igyekezetét jelenlétükkel a hertelendyfalviak, az ürményháziak, a sándoregyháziak, a verseciek, a torontálvásárhelyiek, a keveváriak, a fejértelepiek és az udvarszállásiak karolták fel. Összesen mintegy kétszázötven aktív résztvevővel, mely nem valami óriási szám. Hiszen volt ez a rendezvény tömegesebb is. Ha azonban megnézzük, hogy a felsorolt települések egyikén-másikán már összességében sem él ennyi ember — magyar ajkúakról nem is beszélve! —, akkor ez a számadat is más értelmezést kap. És persze, érkeztek vendégek Dettáról is, a romániai Bánságból. Alkalmi varázslatot hozott a helyi Varrócska kézimunkacsoport is, a kézművesportékák értékesítéséből befolyó összeget pedig a falu óvodájának ajánlották fel a kezdeményezők. 

A protokolláris nyitányt a szervezők hozták. Köszönetet nyilvánítva minden együttműködőnek, akik közül elsősorban a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskolát, az MNT-t, illetve a helyi önerőre hagyatkozó támogatókat illette megkülönböztetett méltatás. Itt kért szót Papp Mária, a Szalmaszál ME elnök asszonya, illetve ft. Csipak Csaba plébániai kormányzó. Utóbbi egy rendhagyó példabeszédet is felhasználva. Üzenvén: „amit eggyel a legkisebbek közül tesztek, velem teszitek” (Máté 25:40).

S a folytatás? Erről nem szól a fáma. Ha viszont az Úrnak is így lészen akaratja...

A szerző felvételei▼