Koszovó volt ismét a nyilvánosság érdeklődésének középpontjában, ugyanakkor Vajdasággal is foglalkoztak a múlt héten a belgrádi lapok. Nagy felhördülést keltett Nikolić államelnök Srebrenicával kapcsolatos nyilatkozata — bocsánatkérése —, emellett a kormány már a második koszovói népszavazás kiírására készül. Az első népszavazás eredményei ismertek: bombázások követték, a kérdés pedig az, hogy ha erre sor kerül, most hogyan fog dönteni a nép.
Tadić a megegyezésről és Jeremićről
A Die Presse osztrák napilapnak adott interjút Boris Tadić volt köztársasági elnök az aktuális belpolitikai helyzetről — tudósította a Tanjug hírügynökség. A volt államelnök a Brüsszelben született megállapodás kapcsán azt nyilatkozta, örül annak, hogy a most regnáló hatalmi pártok nem a múlt ideológiáját követik, és a mostani ellenzék sem a régi beidegződések mellett politizál. Mint mondta, a Demokrata Párt támogatja a kormányt a koszovói kérdésre adandó válasz megtalálásában, ebből ugyanis az egész régió profitálhat. Az interjúban Tadićot Jermić kizárásáról is faggatták, és azt nyilatkozta, hogy ez egy igen ellentmondásos döntése volt az új vezetőségnek, amiről neki megvan és megvolt a véleménye, de nem akart beleavatkozni.(Tanjug)
Füstbe mehet Vajdaság autonómiája
A Večernje novosti a múlt héten arról írt, hogy nagy valószínűséggel az Alkotmánybíróság május 21-én alkotmányellenesnek minősíti a Vajdaság jogállását rendező statútum leglényegesebb pontjait. A napilap szerint a kérdéses pontok között van a többi között a tartomány végrehajtó-hatalmi jogköre, a főváros kérdése, a nemzetközi szerződések megkötésének a hatásköre, a külföldi képviseletek létrehozásáról szóló rendelkezés, a latin írásmód használata, valamint a tartománynak a gazdasággal, a tudománnyal, az oktatással és a művelődéssel kapcsolatos hatáskörei. A vajdasági hatalmi és ellenzéki pártok a lapnak visszafogottan és óvatosan nyilatkoztak.(Večernje novosti)
Elhalasztották az oktatási reformot
Három évvel elhalasztották az oktatási reformot, melynek értelmében az egyetemi felvételi vizsgát felváltja majd az emelt szintű érettségi rendszere. A halasztás hátterében jogi kérdések állnak, eddig ugyanis nem születtek meg az új oktatási tervek és programok. A kérdéssel kapcsolatban az EU illetékese azt mondta, hogy az unió támogatja az új rendszer bevezetését, időpontjának kitűzése pedig kizárólag politikai kérdés.(Večernje novosti)
A koszovói szerbek elutasították a megegyezést — Vulin lemondott
A múlt hétfőn Kosovska Mitrovicában a helyi szerbek tüntetést tartottak a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli megállapodás elleni tiltakozásul, és azt követelték, hogy erről a kérdésről Szerbia polgárai döntsenek népszavazás útján. Két nappal később pedig lemondott a kormány Koszovó-titkárságát vezető Aleksandar Vulin. Döntését azzal indokolta, hogy elégedetlen a brüsszeli megállapodással.(Beta, RTS, Tanjug)
Nikolić (történelmi) bocsánatkérése
Tomislav Nikolić szerb államelnök nyilatkozatot adott a BHT boszniai állami televíziónak, és bocsánatot kért a Srebrenicában elkövetett gaztettek miatt. Az interjút eredetileg május 7-én sugározták volna, ám a tartalma kiszivárgott, ezért az adó még a múlt héten teljes egészében közzétette. A szerb államelnök az interjúban azt is kijelentette, hogy rövidesen személyesen is felkeresi a boszniai várost, ahol mintegy 8 ezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg a szerb katonai erők. A szerb közvéleményben Nikolićnak az a kijelentése keltett felháborodást, amelyben azt mondta, hogy a boszniai szerbeket bosnyákoknak tartja. Az interjúra a nemzetközi sajtó is azonnal felfigyelt. A Standard bécsi napilap például Nikolić múltja miatt igen nagy előrelépésnek nevezte ezt.(B92, Tanjug)
Népszavazás Koszovóról
Miután a múlt csütörtökön a kormány tagjai találkoztak a koszovói szerbekkel, Aleksandar Vučić, a kormány első alelnöke a sajtó képviselői előtt bejelentette, hogy Belgrád kész eleget tenni a kérésüknek, és népszavazást tartani a brüsszeli megállapodásról. Ennek egy feltétele van: utána mindenki elfogadja a többség akaratát. Amennyiben tehát a népszavazáson a többség elutasítja a megállapodást, az a kormány bukását fogja jelenteni, ha viszont a többség támogatja azt, akkor a koszovói szerbeknek alá kell vetniük magukat a megállapodás végrehajtásának.(B92)
Tovább csúsznak a demokraták
Ha Szerbiában most tartanák meg a választásokat, az első helyen a Szerb Haladó Párt végezne 38,7 százalékkal. A szocialisták immáron a második legerősebb politikai erővé váltak: a polgárok 13,4 százaléka szavazna rájuk. A demokraták mélyrepülése tovább tart, a szavazóknak mindössze a 12,1 százaléka támogatja őket, ami csupán a harmadik helyre elég. Erősödött viszont Koštunica Szerb Demokrata Pártja: 8,3 százalékon áll. A liberálisok 5,1 százalékkal bekerülnének a parlamentbe, az Egyesült Régiók pedig 4,8 százalékon mögöttük állnak. Hasonló eredmények születtek Vajdaságban is — a Haladóknak 36,1 százalékuk van, a demokratáknak 17,2, a szocialistáknak pedig 9,7. A liga 7,5 százalékon áll, a magyar pártok támogatottságát viszont nem közölte a Blic napilap által közzétett közvélemény-kutatás eredménye.(Blic)
