Boris Tadić támogatná Dragan Đilast
Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke — aki sajtóhírek szerint nemzetközi politikai karrierre készül — kijelentette, hogy ha bizonyos feltételek teljesülnek, akkor nem jelölteti magát pártelnöknek és hajlandó támogatni eddigi riválisát, Dragan Đilast. Tadić a következő feltételek elfogadására tett javaslatot: a Demokrata Párt a jövőben is maradjon egyértelműen szociáldemokrata irányultságú; az elnökség kapjon nagyobb felhatalmazást; legyen erőteljesebb a pártban a belső ellenőrzés. Végezetül pedig szeretné, ha a párt alelnökei Nataša Vučković és Goran Ćirić lennének. Amennyiben teljesítik feltételeit, lemond minden pártfunkciójáról, és nemzetközi szinten folytatja munkáját. Dragan Đilas, a Demokrata Párt elnökhelyettese és Bojan Pajtić, a párt alelnöke számára elfogadhatóak Boris Tadić javaslatai. Bojan Pajtić kijelentette, hogy teljes mértékben megegyezik a véleménye a volt kormányfőével abban, hogy a Demokrata Pártot a határozathozatalt illetően decentralizálni kell, illetve abban, hogy az elnökség nagyobb jogkörrel rendelkezzék. Elfogadható számukra az alelnökjelöltek személye is. Mint fogalmazott, a Tadić által javasolt személyek tekintélynek örvendenek és feddhetetlenek.  (Blic)

Dačić: A korrupció elleni harc a legfontosabb célunk
A szerb kormány elsődleges célja a korrupció felszámolása — jelentette ki Ivica Dačić miniszterelnök a Korrupcióellenes Tanáccsal folytatott megbeszélését követően. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány fontolóra veszi a tanács javaslatait, és beépíti őket a készülőben levő büntető törvénykönyvbe. Dačić egyébként arra kérte a tanácsot, hogy olyan javaslatokat dolgozzon ki, melyek lehetővé teszik a korrupció gyökeres kiirtását az állami szinteken.  (Beta)

Párbeszédre buzdít a brit külügyminiszter
William Hague brit külügyminiszter prištinai látogatását követően Belgrádba érkezett. A brit politikust Tomislav Nikolić államfő fogadta. William Hague szerint a párbeszéd a legfontosabb mindkét fél, azaz mind Kosovo, mind Szerbia számára. Európa térképét már megrajzolták, mondta, s nem lehetségesek határváltozások. Ezért a béke megőrzésnek az egyedüli módja a párbeszéd. Mindez nagyban segítené Szerbia integrációs törekvéseit isf. Hague szerint Szerbia viszonylag rövid idő alatt meggyőzheti Európát arról, hogy jószomszédi viszonyt tud ápolni a környező országokkal és Kosovóval. Tomislav Nikolić szerint Szerbia készen áll az EU-tagságra. Az európai uniós csatlakozás mellett pedig az igazságszolgáltatás reformját, az állami intézmények stabilitását és a korrupció elleni harcot tartja a legfontosabb állami célnak.  (Beta)

Ligások a vármegyések ellen
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom betiltását követelt, mivel szerintük a közelmúltban, Temerinben ennek a mozgalomnak az öt tagja okozott nemzeti indíttatású incidenst. A liga közleménye szerint egyformán kell harcolni a fasizmus ellen, függetlenül attól, hogy milyen előjelű. Egyaránt le kell számolni a fasizmussal a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom esetében is, mint ahogy az már megtörtént az Obraz és a Nacionalni stroj esetében, amelyeket már betiltottak. A ligások közleményükben azt is kifejtik, hogy nem igaz az állítás, amely szerint a temerini magyar fiatalok nagy számban követői ennek a mozgalomnak.  (Beta)

Több mint 60 000 polgár nem kap fizetést a munkájáért
A Demokratikus Centrum legújabb kutatásai arra figyelmeztetnek, hogy Szerbiában a munkanélküliség elérte a kritikus határt, azaz a történelmi maximumon van. Jelenleg 28%-os a munkanélküliség az országban, ezenkívül pedig mintegy 60 000 ember nem kap fizetést a munkájáért. A Demokratikus Centrum beszámolt arról az esetről is, amikor egy elkeseredett ember felmászott a volt hadügyminisztérium épületének hetedik emeletére, s le akarta vetni magát. Mint később kiderült, a munkahelyén nem kap fizetést, és ezáltal a feleségét és gyermekét nem tudja eltartani. A dolgozók szakszervezete az eset kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy dolgozó pert indít a munkahelye ellen, akkor az évekig is elhúzódhat és több ezer euróba kerülhet. Ez pedig azt jelenti, hogy Szerbiában a munkahelyüket elveszítő emberek számára szinte nincs jogorvoslat. (Tanjug)

Szerbiában él a legtöbb menekült Európában
Szerbiában hivatalosan körülbelül 300 000 menekült él. Ezzel az ország első helyen áll Európában a menekültek számát tekintve. Ivana Anić Ćurko, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal képviselője kijelentette, hogy a 300 000 menekültből 66 000 ember valódi menekültként 215 000 ember pedig kitelepítettként él az országban. A menekültek száma egyébként évek óta stagnál, a kitelepítettek száma azonban a kosovói konfliktus óta növekszik. A 215 000 emberből jelenleg 12 000-en élnek Vajdaságban. Vajdaságban egyébként két nagy menekültközpont létezik, közülük a kovinit az év végéig be szeretnék zárni. „Az utóbbi öt esztendő során mintegy 5000 esetben találtunk tartós megoldást, azaz elhelyezést a menekültek számára. Minderre mintegy 48 millió euró költöttünk, főként pályázati, azaz IPA-pénzekből. Ebből az összegből pedig Vajdaságban 15 millió eurót költöttünk el” — összegezett Ivana Anić Ćurko.  (Beta)

A téli gumik használata csak a jeges és havas aszfalton kötelező
November 1-től április 1-ig kötelező a téli gumik használata Szerbiában. A négy téli gumit azonban csak akkor kell feltétlenül használni, ha havazik, vagy ha jegessé válik az út. A négy gumi ára egyébként 15 000 dinártól 40 000 dinárig terjed. A hazai gyártmányú gumik körülbelül 3500 dinárba kerülnek, a külföldiek 9000 dinárba. A száraz utakon egyébként továbbra sem lesz kötelező a téli felszerelés, ha azonban elkezd havazni, és a járművezető nem szereli fel azonnal a gumikat, 3000 dináros büntetést kockáztat meg. Továbbá az új szabályok alapján a rendőrség nemcsak pénzbüntetést ró ki, hanem az autót is kivonhatja a forgalomból. A teherjárművek téli felszereléséhez pedig a jövőben tartoznia kell hóláncnak is. Településeken a hólánc nem kötelező, településen kívül minden tehergépjármű csomagtartójában ott kell lennie.  (Blic)

(Szalai Attila karikatúrája)