- Tisztelt barátok, rokonok és szomszédok! Mint valószínűleg tudjátok, a második világháború után a kommunista hatalom méltányos kárpótlás nélkül vette el szántóitokat, erdőiteket, legelőiteket vagy egyéb területeiteket, akárcsak épületeiteket, értéktárgyaitokat családotoktól, apáitoktól, nagyapáitoktól, hozzátartozóitoktól vagy személyesen tőletek. Ezzel kapcsolatosan értesítünk benneteket, hogy 2005. május 31-én jogerőre emelkedett az elvett vagyon bejelentésére vonatkozó törvény, amelynek értelmében elengedhetetlen, hogy 2006. június 30-áig idejében bejelentsétek az 1945. március 9-e után elvett vagyont - olvasható a diaszpórában élő szerbek honlapján, amelyet a jogszabály életbe lépésekor azonnal közzétettek. Ezzel szemben a hazai médiumok, köztük a kisebbségi, tehát a magyar hírközlő szervek is, az ,,elaltatás módszerét választották.
- Egyetlen, közéleti napilapunk, a Magyar Szó is úgy közölte a Szerbiai Köztársaság Hivatalos Közlönyében megjelent törvényről szóló hírt, hogy van még idő a nacionalizálással, földreformmal, konfiskálással, lefoglalással, kisajátítással elvett vagyon bejelentésére, holott ha figyelembe vesszük a bejelentéshez szükséges dokumentumok beszerzéséhez szükséges időt és utánajárást, bizony félre kell tenni a ráérős tempót - mutatta a Magyar Szóból kivágott cikket BOZÓKI Antal magiszter, újvidéki ügyvéd, amikor felkerestem, hogy foglalná össze, mi mindent kell tudnunk erről a törvényről.
- A bejelentőt legkésőbb 2006. június 30-áig mindenképpen át kell adni, hogy nyilvántartásba vegyék, mert aki ezt elmulasztja, nem számíthat kárpótlásra. Alig egy hónap van még hátra a bejelentés határidejéből, felesleges hát azon morfondírozni, hogy sokan nem vagy későn szereztek róla tudomást. Hozzá kell látni a törvényben előírt dokumentumok beszerzéséhez. Az ingó és ingatlan tulajdonjogától megfosztott természetes személyeknek vagy örököseinek, jogutódjainak a kitöltött űrlaphoz a következőket kell csatolnia:
1) a vagyon elvételéről szóló okirat másolatát vagy más anyagi bizonyítékot, amelyből meg lehet állapítani az elvett vagyon adatait és az elvétel alapját;
2) a bejelentő jogosultságára vonatkozó bizonyítékot, amennyiben nem ő a régebbi tulajdonos (örökségi végzés, illetve más, a korábbi tulajdonos jogutódlására vonatkozó bizonyíték, vagy annak a személynek a halotti anyakönyvi kivonata, akitől a vagyont elvették, és a vele való rokoni kapcsolat bizonyítéka);
3) más okiratokat és adatokat, amelyeket a bejelentő fontosnak tart személyének, illetve az elvett vagyonnak az azonosítása szempontjából.
Hangsúlyozom, hogy ez a törvény szerinti bejelentés nem egyfajta kérvényként szolgál az elvett vagyon visszaadására vagy a vagyon utáni kárpótlásra, hanem olyan feltétel, amelynek alapján majd követelni lehet a vagyon visszaadását. Az elvett vagyon visszaadására vagy a kártalanítási eljárásra vonatkozó eljárást ugyanis külön törvény fogja szabályozni.
* A bejelentésre vonatkozó törvény értelmében az egyházaktól elvett vagyont is be kell most jelenteni?
- A törvény 10. szakasza szerint az egyházaktól és vallási közösségektől elvett vagyon visszaadását külön törvény fogja rendezni. Ennek ellenére ajánlatos lenne a kért dokumentumok csatolásával az egyházaknak is bejelenteni az elvett vagyont, nehogy a törvény jogértelmezésekor az derüljön ki, hogy azért nem jelentették be elvett vagyonukat, mert eltekintenek a visszaadás és kártalanítás igényétől.
* Egy hónap van még a határidőből. Mit tegyenek azok, akiknek a levél- és irattárakból kell kikerestetni a jogalapot, tulajdonjogot és a vagyon elvételéről szóló okiratok másolatát?
- A bejelentést két példányban kitöltött űrlapon akkor is meg kell tenni a Köztársasági Vagyonjogi Igazgatóságnál, ha az említett intézményektől a kérelmező még nem kapta meg a kivonatot. A levéltárak ugyanis iktatószámmal látják el a kérelmeket, s igazolást adnak róla. Mellékelve ezt az igazolást a dokumentumok utólagos pótlása kérhető - tájékoztatott Bozóki Antal. Miközben ügyvédi irodájában beszélgettünk Újvidéken, szinte percenként megcsörrent a telefon. A bejelentés módjáról, menetéről érdeklődtek az itt és külföldön élő károsultak. Köztük olyanok is, akiktől ezerötszáz hektár termőföldet vettek el.
A törvény és a bejelentő űrlap magyar nyelven olvasható és letölthető az Argus civilszervezet honlapjáról, www.argus.org.yu. Az űrlap szerb nyelvű változata pedig megtalálható a szerb kormány pénzügyminisztériumának honlapján.