Erzsébet ugyan vegyésznek tanult, de végül a szülei egyetlen gyermekeként inkább a családi gazdaság vezetését vette át. Később munkatársaival szövetkezetet alapított, gazdaszervezetet hozott létre, megszervezte a falugazdász-hálózatot Vajdaságban.

— Mindig akadtak segítőtársak körülöttem, akik biztattak, hogy létesítsünk egyesületeket, próbáljunk közbenjárni, hogy könnyítsünk a kisgazdálkodók életén. Így alapítottuk meg 1989-ben az első parasztszövetséget községi szinten Magyarkanizsán, utána a vajdasági és a szerbiai szint következett, és éppen készültünk a Jugoszláviai Parasztszövetség létrehozására, amikor 1992-ben kitört a háború, és mindenben felborította a rendszert. Széthullott az egyesületünk, de ekkor egy velebiti kollégámmal megszületett az ötlet, hogy alapítsunk egy miniszövetkezetet, melyet termelői és értékesítési szövetkezetnek neveztünk. Több mint húsz tagja volt, eredményesen működtünk, görög felvásárlót találtunk hízóbikákra, hízójószágokra — mesélte Bata Erzsébet. — Amikor szankciókat vezettek be Szerbia ellen, ezzel megállították a kiviteli és a behozatali lehetőséget, befékeztek bennünket, csak a tejátvétellel tudtunk dolgozni. 1993-ban őrült nagy infláció következett. Őszintén sírva fakadtam, amikor kiértem a szövetkezetembe, a két zsák pénz ugyanis, melyet felvettem, szinte értéktelen volt, nem tudtunk vásárolni rajta. Úgy éreztük, ez nem mehet tovább. A következő ötlet az volt, hogy alapítsuk meg az Észak-vajdasági Agráregyesületek Szövetségét, de előtte már Agrokanizsa néven létrehoztunk egy civil szervezetet, majd a Gazdakört, melynek elnöke voltam, és vagyok is a mai napig. Így a tíz apró mezőgazdasági civil szervezettel, mely Magyarkanizsa községben létezik, megalapítottuk az Agráruniót, és ennek a képviseletében működtünk az Észak-vajdasági Agráregyesületek Szövetségében. Hallottuk, hogy Magyarországon működik falugazdász-hálózat, mely nagy segítség a termelőknek. Kapva kaptunk a lehetőségen, és még mindig büszkeséggel tölt el, hogy Vajdaságban, sőt, mint az utóbbi kutatások alapján kiderült, Balkán-szinten mi voltunk az elsők, akik Magyarkanizsán megalapították a falugazdász-irodát. Egyetlenegy hölggyel működtettük, Rózsa Andreával, aki a mai napig dolgozik. Állandóan bonyolódott az agráriumban tevékenykedő családok helyzete, és a követelmények a minisztérium részéről folyamatosan bővültek, tehát a mai napig a falugazdász-irodában oldódik meg nagyon sok gondjuk a földműveseknek. Jelenleg 25 falugazdásszal fedjük le szinte egész Vajdaság területét, és a termelők igényeit igyekszünk maximálisan kielégíteni. Gyönyörűen működünk, a magyar Agrárminisztériumnak és a Magyar Nemzeti Kamarának köszönhetően, melyek nagy segítségünkre vannak, például előadókat küldenek, hogy fel tudjuk készíteni a gazdálkodóinkat.

Bata Erzsébet hangsúlyozta, a mezőgazdaságból nagyon nehéz megélni, fent lehet ugyan maradni, de most nagy jövedelmet nem lehet várni.

— A fiatal gazdálkodóinknak mégis azt ajánlom, maradjanak meg a gazdaságban, mert ez a vajdasági termőföld aranyat ér, és vétek volna őseink birtokát hagyni kárba veszni. Amikor majd lehetőség nyílik, akkor azt ki kell használni, mert a földből élünk mindnyájan, és a föld adja a betevő falatot minden családnak.

Forrás: Magyarkanizsa Önkormányzatának Hírszolgálata

 Fotó: Németh Ernő felvétele