home 2024. július 19., Emília napja
Online előfizetés
Baloldali összefogás
(T.L.)
2014.01.22.
LXIX. évf. 4. szám
Baloldali összefogás

Április 6-ára írták ki • Roszatom • Több mint egymillió bevándorló — Németország a fő célpont • Melyik ország fenyegeti leginkább a világbékét? • Olvadó aszfalt Tasmaniában • Japán ital lett Amerika emblematikus gabonapárlatából

Április 6-ára írták ki

Az elmúlt héten létrejött a nagy baloldali összefogás. A közös lista, melynek élén Mesterházy Attila (MSZP) áll — őt lehet tehát Orbán Viktor kihívójának tekinteni — a remények szerint méltó ellenfele lehet a Fidesznek. Az MSZP elnökét Bajnai Gordon (Együtt 2014), Gyurcsány Ferenc (DK), Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Tímea (PM) követi. Érdekesség, hogy Kuncze Gábor is indul egyéniben, méghozzá DK-s színekben. A szakértők szerint az összefogás lendületet adhat az egy helyben topogó baloldali elképzeléseknek, más felmérések szerint azonban Orbán Viktor nyugodtan hátradőlhet a foteljében, a Gyurcsány Ferenc nevét tartalmazó listára ugyanis az emberek 72%-a nem szavazna.

Mindeközben Áder János köztársasági elnök április 6-ára írta ki az országgyűlési képviselőválasztást, a jogszabályok szerint ez a legkorábbi lehetséges időpont a megtartására. A hivatalos kampány a választás előtti 50. napon, azaz február 15-én kezdődik, vagyis az erre a célra felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

Az idei országgyűlési választás újdonsága, hogy a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak, nekik március 22-éig kell felvetetniük magukat a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).

A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válása után elküldi a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a voksát tartalmazó borítékot a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazás időszakában bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben továbbítja az NVI-hez — ebben az esetben a szavazatnak április 5-én éjfélig meg kell érkeznie.

Roszatom

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor legutóbb alig egy évvel ezelőtt, 2013. január 31-én tárgyalt Moszkvában, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig tavaly májusban tett hivatalos látogatást Magyarországon. A magyar miniszterelnök a múlt héten újra tárgyalt orosz kollégájával. A látogatás célja a Paksi Atomerőmű bővítése volt. A megállapodás hamar megköttetett. Magyarország 10 milliárd eurónyi keretösszegű hitelt kap a projektum megvalósítására. A finanszírozás 80 százalékát az oroszok adják, 20 százalékát viszont Magyarországnak kell előteremtenie.

Az új blokkok átadásával tovább nő Magyarország energetikai függetlensége, a beruházással évi egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), és tízezer új munkahely jöhet létre. Az új erőmű magyar állami tulajdonban marad. A beruházással kapcsolatos terveket a kormány megküldte Brüsszelnek, és az nem emelt vétót.

Magyarországnak azért van szüksége a paksi bővítésre, hogy új egységeket állíthasson a jelenleg működő, szovjet gyártmányú, nyomott vizes reaktorral ellátott blokkok helyére — amikor azokat végleg le kell állítania.

Több mint egymillió bevándorló — Németország a fő célpont

Az esetleges vízum-visszaállítás miatt Szerbiában aktuális téma a bevándorlás, illetve a kivándorlás kérdése. Köztudomású, hogy a kivándorlók egyik legkedveltebb célpontja Németország. A német statisztikai hivatal legújabb adataiból megtudhatjuk, hogy 2012-ben összesen 1 millió 81 ezer bevándorló érkezett Németországba — ez 1995 óta a legnagyobb szám. A bevándorlók kétharmada — nagyjából 620 ezer ember — az Európai Unió tagállamaiból költözött Németországba, 340 ezren pedig az EU-n kívülről. A bevándorlók száma alapján összeállított listát egyébként Lengyelország vezeti, majd Románia, Bulgária és Magyarország következik. A munkavállalókén kívül a Németországba érkező menekültek száma is folyamatosan növekszik. Az új adatok szerint 2012-ben a legnagyobb mértékben (135 százalékkal) a szíriai menekültek száma nőtt. Összesen 6200 szíriai kért menedéket Németországtól.

Melyik ország fenyegeti leginkább a világbékét?

A WIN/Gallup International közvélemény-kutató intézet ezt a kérdést tette fel egy felmérésben 65 ország csaknem 68 ezer lakójának. A válaszadók többsége szerint az Egyesült Államok a legnagyobb veszélyforrás. Az észak-amerikai országot a világ lakosságának mintegy negyede tartja fenyegetőnek. Sőt még az amerikaiak 13 százaléka is a saját hazáját látja a világbéke első számú veszélyeztetőjének. A kutatás szerint a második Pakisztán, a harmadik Kína, a további helyeken pedig Afganisztán, Irán, Izrael és Észak-Korea osztozik. Az Egyesült Államokkal szembeni ellenérzések a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, korábbi amerikai katonai beavatkozások helyszínein voltak a legerősebbek. Washington némely NATO-szövetségesének (például Görögország és Törökország) népessége is félve tekint az Egyesült Államokra. A kutatásból azonban az is kiderül, hogy ennek ellenére a világon a legtöbben Amerikában szeretnének élni. E tekintetben a két másik legnépszerűbb ország Kanada és Ausztrália.

Olvadó aszfalt Tasmaniában

Térségünkben hetek óta tavaszias az időjárás. Hőmérsékleti rekordokat döntöget a téli meleg, csakúgy mint Ausztráliában. Igaz, ott nem a szeszélyes téli időjárással van gond, hanem az elviselhetetlen nyári hőséggel. A hetek óta tartó rendkívüli forróság eddig több mint 250 helyen okozott bozóttüzet, és számos helyen olvasztotta meg az utak aszfaltját. Miközben Tasmaniában olvadnak az utak, a délkelet-ausztráliai Melbourne-ben az Australian Open teniszverseny részvevői valósággal fuldokolnak a néha 42 fokos hőségben. Az eddigi melegrekordot egyébként 2013-ban mérték Ausztráliában. 2012—2013 nyarán, azaz decemberben és januárban a hőmérséklet csaknem három héten át átlagosan 45 fok volt.

Japán ital lett Amerika emblematikus gabonapárlatából

Manapság már semmi sem a régi, mondják a pesszimistábbak. Sajnos azonban a legtöbb esetben igazuk is van. A globalizáció ugyanis fenekestül forgat fel mindent. Lassan az összes márkás árucikket Kínában vagy a távol-keleten állítják elő. Ez lett a sorsa az amerikai Jim Beam whiskynek is. A világhírű amerikai italt gyártó cég ugyanis Japánba tette át székhelyét. Pontosabban a japán Suntory vette meg 16 milliárd dollárért a vállalatot. A Jim Beam az elmúlt évtizedekben már-már nemzeti intézménynek, avagy emblematikus italnak számított az Egyesült Államokban. Ezután azonban a japánoknak hoz majd hasznot. A tokiói cég egyébként vélhetően nagyszerű üzletet könyvelhet el a Jim Beam felvásárlásával, mivel a whiskey és a hozzá hasonló tömény italok egyre népszerűbbek az ázsiai országokban, főként Kínában és Indiában.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..