Rendelkezést adtak ki Szerbia katolikus püspökei a koronavírus-járvány miatti szükségállapot kapcsán a templomlátogatásra és a liturgikus cselekményekre vonatkozóan. Ebben azt írják, hogy a rájuk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve az állami renkkel összhangban fájdalmas, ám kényszerű és elkerülhetetlen lépéseket tesznek egyházmegyéik területén. A rendelet március 19-én déli 12 órától érvényes.

A szabadkai Szent Rókus-kápolna (Szalai Attila felvételei)

— A hívekkel együtt megdöbbenve olvastuk a püspök atyák rendeletét — meséli Szakály József címzetes prépost, a Szabadka-Kertvárosi Jézus, a munkás templom plébánosa. — A szívünk mélyén már sejtettük, féltünk, hogy ez be fog következni, mégis nagyon nagy lelki szomorúsággal fogadtuk, viszont igyekszünk keresztényi alázattal elfogadni az apostoli utódok rendelkezését, hiszen a püspökök mindenhol az apostolok utódaiként kormányozzák az egyházmegyéket. Abban bízunk, hogy segíti ez a nagyon szigorú és kemény intézkedéssorozat ennek a rettenetes vírusnak a visszaszorítását.

Elmaradnak a hittanórák és a jegyesoktatás, gyászmisét sem szabad tartani, és a halotti torok is tilosak. Csupán a temetés engedélyezett egyszerű formában, a legszűkebb családi körben. Az elsőáldozás időpontja tolódik. Semmilyen gyónóbúcsú nincsen, viszont egyéni templomlátogatás alkalmával megfelelő távolságról a hívek a gyónási igényt jelezhetik a lelkipásztornak, aki úgynevezett általános feloldozást adhat. Vagyis az illető köteles egy későbbi időpontban, amikor lehetősége van rá, a tényleges gyónást elvégezni, így viszont megkaphatja a feloldozást a bánatimádság elmondásával, a teljes gyónási procedúra nélkül — sorolja a plébános, és hozzáteszi, úgy tűnik, maga az Úr rendelt el igazi nagyböjtöt mindannyiunk számára, hogy megtanuljuk, mi az, csöndben várni a feltámadás ünnepét.

— Fő feladat lesz megtanulni újra, hogy mit is jelent a szentséglátogatás, hiszen azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a templomok nem lesznek bezárva, a püspök atyák nagyon nyomatékosan kérik, hogy minden plébános adjon lehetőséget az emberek számára — egyéni lehetőségeikhez mérten, melyekről egy-egy plébánia honlapján olvashatnak tájékoztatást a hívek —, csendes imádságban a szentségi Jézussal ilyen módon találkozni. Azon túl, hogy mi a földi orvosoktól várunk nagyon nagy segítséget, sose felejtsük el, hogy a mi igazi orvosunk, mindannyiunk lelki orvosa maga az Úr Jézus, aki testi-lelki segítséget is ad, akár a földi orvosok segítsége által. Kérjük Őt, hogy óvjon meg minket ezekben a vészterhes napokban. Arra buzdítok minden szabadkait, hogy az őseinktől örökségül kapott Szent Rókus-tiszteletet is értékeljük újra. Annak idején, az 1720. évi pestisjárvány időszakában Szent Rókushoz fohászkodtak a szabadkaiak, és az ő égi közbenjárása kieszközölte az Úr Jézustól, hogy a város aránylag jól átvészelje a pestises korszakot. Ennek emléke a Szent Rókus-kápolna a központban, később pedig a Szentháromság-szobor is, és az a máig tartó szokás, hogy Szent Rókus napján böjtölünk. Ezért választották Szent Rókust Szabadka másodvédőszentjének. Jó lenne újra felfedezni ezt a kapcsolatot, ha már van egy ilyen égi közbenjárója a mi városunknak.

A püspök atyák nyomatékosan utasítják a lelkipásztorokat, hogy mindennap úgynevezett hívek részvétele nélkül bemutatott szentmisét celebráljanak. A járványhelyzet miatt a plébánosok egyelőre csak a haldoklóhoz mehetnek el, hozzájuk elviszik az Oltáriszentséget és a szent kenetet, nagyon szigorúan betartva az állami intézkedéseket. A protestáns egyházak a napokban hasonló szigorú intézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni.