Az óvodától a veteránokig

Az óvodától a veteránokig

A feljegyzések szerint a cselgáncs Szabadkán 1907-ben jelent meg, amikor Rus Sumakof az akkori Torna Egyesület keretében órákat tartott ebből a japán küzdősportból. A cselgáncsszakosztály 1957-ben, a klub pedig 1966-ban alakult meg, két évvel azután, hogy a sportág bekerült az olimpiai sportok családjába.

Az alapítók között megtalálhatjuk Miloš Ignjatović, Zóni István, Valihora István, Radvánszki György, Varga Zoltán és Dušan Bartaloš nevét. Kezdetben a felnőtt férfi versenyzők jeleskedtek, de csakhamar felzárkóztak hozzájuk a cselgáncsozó nők is.

Az akkori Jugoszlávia első országos bajnoka a nők mezőnyében a szabadkai Cecilija Vojnić volt. Nemzetközi színtéren is jelentős szerepet töltöttek be a szabadkai cselgáncsozó hölgyek: Mileva Vasić és Marica Angelović ezüst-, Nagy Angelović Verona bronzérmet nyert az Európa-bajnokságon. Mellettük még Jekaterina Vasić, Ljubica Angelović, Jelisaveta Babičković, Kohn Beatrix, Jelisaveta Stuparić, Bukvić Beáta, Radmanić Margit, Tolnai Ildikó, Bíró Lívia, Sőregi Márta, Antal Magdolna, Kis Dadara Zita, Vesna Stipić és Lela Janković tűnt ki a nők mezőnyéből. A férfiak közül a tartományi és a köztársasági versenyeken Zóni, Varga és Valihora szerezte meg a legtöbb érmet, a későbbiek közül pedig Zoran Francišković, Petar Dabić és Slavko Bašić nevét említik a visszaemlékezésekben, utóbbi jugoszláv bajnoki címet is nyert. A már említett Ignjatović mellett Dušan Bartaloš, Slavko Bašić, Zvonko Radmanić, Radmanić Margit, Valihora István, Dér András, Horváth Lajos, Juhász József, Bakos József, Dušan Berak, Zóni István és Dušan Radić tett legtöbbet akkoriban a sportág és a klub fejlesztéséért. A Spartacus Cselgáncsklub az évek folyamán többször is költözködni kényszerült. Az utóbbi években a város segítségével a sétaerdei sportcsarnokban kapott termet, így zavartalanul folyik a munka. Az eredményeken kívül a tömegességre is nagy hangsúlyt helyeztek, így az elmúlt ötven évben több mint 10 000 sportoló fordult meg a klubban.

Jelenleg nemcsak a klub székhelyén, hanem a csantavéri és a bajmoki kihelyezett szakosztályokban, valamint a szabadkai Önkéntes Tűzoltó Egyesület helyiségeiben is folynak edzések. A versenyzők száma 180-200 fő.

— Három éve elindítottuk a jelenleg harminc csöppséggel működő cselgáncsóvodát, ezenkívül kis és nagy pionírokkal, haladókkal, serdülőkkel, ifikkel és felnőttekkel is foglalkozunk, valamint működik egy szabadidős és egy veteránszakosztályunk is. Nyolc edző dolgozik a klubban, Csantavéren kettő, Bajmokon egy, Szabadkán pedig öt — mondta Dušan Bartaloš, a Spartacus Cselgáncsklub egyik alapítója, főedzője.

Az idén a sportolók negyven versenyen léptek tatamira. A különböző korosztályokban rendezett tartományi bajnokságokon a Spartacus tagjai egy aranyat (Mihajlo Milošev az idősebb pionírok mezőnyében), nyolc ezüstöt és hat bronzérmet nyertek, az országos bajnokságon pedig ugyancsak egy arany (Oláh Tibor a felnőttek kategóriájában), valamint két bronz a mérleg. Az öt éve megrendezendő Euro Ligában, melyet négy helyszínen — Szabadkán, Aradon, Eszéken és Szatymazon — tartottak meg, a Spartacus sportolói minden versenyről több éremmel térhettek haza, Vuk Bošnjak pedig a négy viadal összesített eredményei alapján a dobogó harmadik fokára állhatott.

— Néhány kategóriában egy kicsit visszaestünk ugyan, hiszen több versenyzőnk korosztályt és súlycsoportot váltott, de a kezdők meglepően szép eredményt értek el. A Temerinben megtartott legutóbbi viadalon három serleget nyertünk, miután a haladók és a fiatalabb pionírok mezőnyében is a legjobbnak bizonyultunk, valamint mi voltunk a legtömegesebb klub is. Az idősebb korosztályokban a vártnál valamivel gyengébben szerepeltünk, hiszen ezek a sportolóink egyéb elfoglaltságaik miatt kevesebbet edzenek, és olyan is van közöttük, aki külföldre költözött — mondta Milan Bogić, a Spartacus Cselgáncsklub vezetőedzője, aki maga is versenyez.

A veteránok mezőnyében a Spartacus a legerősebb az országban. Ez a korosztály öt tornából álló (Százhalombatta, Linz, Považská Bystrica, Prága, Belgrád) versenysorozatban mérettetik meg már több éve, valamint világ- és Európa-bajnokságot is szerveznek számára. Bogić Belgrádban, Prágában és Szlovákiában az 1., Magyarországon a 2. helyet szerezte meg, az Eb-n pedig az 5. helyen végzett. Eddigi legjobb eredményét 2010-ben ért el, amikor a poreči veterán-kontinensbajnokságon ezüstérmet nyert.

Az említett Eb-n öt érmet nyert a szerbiai válogatott, a ranglistán pedig a több mint hatvan ország között a 29. helyet foglalta el. Az országot Aleksandar Kukolj személyében egy cselgáncsozó képviselte a riói nyári olimpián.

— Az európai mezőnyt tekintve megállapíthatjuk, hogy a szerbiai cselgáncs fejlődik. Ez különösen a serdülő, az ifjúsági és a fiatalabb felnőtt korosztályokra igaz. A korosztályos Európa-bajnokságokon a főként újvidéki és belgrádi cselgáncsozókból álló válogatott több érmet nyert, tehát megállapíthatjuk, hogy vannak tehetségeink. A cselgáncs népszerűsége azonban sajnos messze elmarad a labdajátékokétól, ezért nincs benne pénz. Magyarországon sokkal kevesebben űzik ezt a sportágat, az olimpián mégis nyolcan képviselték országukat. Mi sem vagyunk gyengébbek náluk, csakhogy Szerbiában sokkal kevesebb pénz van ebben a cselgáncsban — mondta a vezetőedző.

A sportág iránt érdeklődők minden munkanapon 17 órától jelentkezhetnek a sétaerdei sportcsarnokban levő edzőteremben, a cselgáncsóvoda pedig ötéves kortól várja az érdeklődőket.


Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg A Pálya Széléről rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az óvodától a veteránokig
A Pálya Széléről
Az óvodától a veteránokig
A Pálya Széléről
Facebook

Támogatóink