Származási helyének Közép-Ázsia jelölhető meg, innen terjedt el. Mára a világ minden pontján megtalálható, és termesztik is. Története egészen Kr. e. 4000-ig nyúlik vissza, már a sumérok is ábrázolták rajzaikon. A képek földöntúli boldogságot sugallnak, ami arra utal, hogy az ópiumot (a mák egy lehetséges felhasználási formáját) már akkor ismerték elődeink. Kr. e. 1300-ra már Egyiptomban is ismert és termesztett növényként tekintettek a mákra, melyet az öröm növényének kereszteltek el, továbbá feljegyzések bizonyítják, hogy fájdalomcsillapító szerként is használták. Kr. e. 330-ban Nagy Sándor hódításai során egészen Indiáig terjedt el a máktermesztés. A Kr. u. I. századtól pedig egyre gyakrabban gyógyították mákkészítményekkel a hasmenést és a vérhast. A mákból előállított ópium pontos hatóanyagait a XIX. században sikerült megismerni, melyek közül a mai napig többet is használunk gyógyításra. Ezek: a morfin (fájdalomcsillapításra), a kodein (köhögésre) és a papaverin (görcsoldásra).

A kerti mák (Papaver somniferum L.) a boglárkavirágúak (Ranunculaceae) rendjébe, a mákfélék családjába (Papaveraceae) tartozó élelmiszernövényünk. A mák egyéves lágy szárú növény. Karószerű gyökérzete erősen kapaszkodik a talajba. Kevés oldalgyökere van, de a felső oldalgyökerek támasztógyökerekké módosultak, ezeknek köszönhetően képes stabilan állni. Levélzete tőlevélrózsa, szárlevelei világoszöld színűek. A felső levelek épek, szélük fodros, fűrészelt. Virága nagy méretű, sugaras. Csészelevelei zöldek, lehullók, sziromlevelei viszont többféle színben pompázhatnak. A kétivarú virágok magányosan állnak, megporzásuk rovarok útján történik. Humán vonatkozásban a növény toktermése a lényeges, ebben helyezkednek el ugyanis a magok, melyek a megfelelő előkészítés után finom élelmiszerként használhatók fel.

A mákot főleg mérsékelt éghajlaton termesztik, különösen Közép- és Kelet-Európában. Magyarországon és itt nálunk, Vajdaságban hagyományosan jelentős terméknek számít, de Csehország, Törökország és India is fontos szereplő a piacon.

A máktermesztés főbb lépései:

• Talaj-előkészítés és vetés: A mák laza, jó szerkezetű talajt igényel, mely lehetővé teszi a magok egyenletes csírázását. A vetés kora tavasszal vagy ősszel történik, általában gabona-sortávolságra.
• Növényápolás: A gyomirtás és a kártevők elleni védelem kulcsfontosságú. A mák különösen érzékeny a gyomosodásra, és számos kártevő veszélyezteti.
• Betakarítás: A magérés időpontja döntő a minőség szempontjából. A termést általában júliusban aratják, majd a magokra további tisztítás és szárítás vár.

A mákpiac sajátos szabályozásokkal működik. A nemzetközi kereskedelemben fontosak az importállamok szabványai, melyek a morfintartalom ellenőrzésére is kiterjednek. Az étkezési mákot élelmiszerboltokban, nagybani piacokon és exportcsatornák által értékesítik. A keresletre nagy hatással van az élelmiszeripar és a fogyasztói preferenciák alakulása. A magyar gasztronómia a mákot egyedi módon használja fel, amit a külföldi piacokon is egyre inkább felismernek. A mák mint exporttermék erről a vidékről elszármazva nemcsak gazdasági értéket képvisel, hanem a magyar kultúra hírnöke is a világban.

A máktermesztés gazdasági sikere szorosan összefügg a költségek optimalizálásával és a piaci lehetőségek kihasználásával. A máktermesztés átlagos hektáronkénti költsége 600 és 1000 euró között mozog, mely magában foglalja a vetőmag, a talaj-előkészítés, a növényvédelem és a betakarítás költségeit. A jó minőségű mák iránt folyamatos a piaci kereslet, de a felvásárlási ár az év folyamán állandó ingadozást mutat. A hektáronkénti terméshozam 700 és 900 kg között alakul, melynek felvásárlási értéke 1700 és 2500 euró között mozog. Ez arra az exportra szánt mákra vonatkozik, amelynek kilogrammjáért 1,5—3 eurót adnak a kereskedők. A belföldi piacon értékesített mák felvásárlási ára természetesen jóval alacsonyabb ennél, de itt a gyengébb minőségű mák is értékesíthető.

• Szabályozási kihívások: Az opiáttartalmú növények termesztésére vonatkozó szabályok egyre szigorúbbak, ami befolyásolhatja az ágazat jövőjét. Néhány országban már korlátozásokat vezettek be az élelmiszeripari felhasználásra.
• Környezeti hatások: A klímaváltozás miatt a termesztési feltételek változhatnak. A szélsőséges időjárás — különösen a hőhullámok — csökkentheti a hozamot.
• Piaci verseny: Az olcsóbb termelésű államok, mint Törökország és India, nyomást gyakorolhatnak az európai piaci szereplőkre.
• Fenntarthatósági elvárások: Az ökológiai gazdálkodás és a vegyszerhasználat csökkentése egyre fontosabb szempont a fogyasztók és a szabályozó hatóságok számára.

Noha az étkezési mák termesztése jelentős hagyománnyal bír, a jövőben is kihívásokkal fog szembesülni. A fenntartható termesztés, a szigorú szabályozások betartása és a piaci alkalmazkodás kulcsfontosságú lesz az ágazat sikeressége szempontjából.