Áprilisban nyilvánították kultúrtörténeti tájegységgé a szabadkai Radić fivérek utcát, ezzel is bővült a városmag. Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója lapunknak elmondta, a cél az, hogy más vajdasági városokban is megőrizzék az épített örökséget.

A műemlékvédelmi intézetnek több feladata van — mutatott rá, majd kifejtette: egyebek mellett ilyen feladat, hogy „felismerjen olyan utcákat, városrészeket, amelyek érdemesek arra, hogy levédjük őket, tehát hogy megmaradjanak az utókornak”. Az intézethez Szabadkán kívül Nagykikinda, Törökkanizsa, Magyarkanizsa, Ada, Zenta, Topolya, Kishegyes és Csóka tartozik.

Szűcs Balázs (Markovics Annamária felvétele)

Szabadka, a szecesszió városa

Szabadkán két hónapja vált a védett városmag részévé a Radić fivérek utca, azután, hogy a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet már mintegy tíz éve dolgozott azon, hogy ez megtörténjen, és megvédhető legyen ez az utca.

— Ez az utca Szabadka látképét gazdagítja, és talán már a XV. században is ott volt, ahol most. Egészen az 1850-es évekig Péterváradi utcának hívták, mert erről az útról lehetett megközelíteni a központot Újvidék felől. Amikor az 1800-as évek elején, közepén elkezdett a város fejlődni, és szabad királyi város címet kapott, elindult egy jelentősebb virágzás. A város 1820-ban királyi biztost kapott, és lassan kirajzolódtak azok a regulációs vonalak is, amelyek ma Szabadkát azzá teszik, ami. A Radić fivérek utca ekkor veszítette el a szerepét déli bekötőútként, mert a városkapu a Belgrádi úton épült fel, és kezdte elnyerni mai formáját. Az addigi nádtetős parasztházakat felváltották a polgári házak és a bérházak. De itt túlnyomórészt családi házakról beszélhetünk, melyeket az abban az időszakban Szabadkán nagyon tevékeny és neves építészek, Macskovity Titusz vagy Salgó Mátyás terveztek — részletezte Szűcs Balázs.

Fotó: Apró József

A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója kiemelte, a szerb kormány döntése értelmében az utca magas fokú védelem alatt áll. Vagyis ha a háztulajdonosok bármilyen beavatkozást szeretnének végrehajtani az ott található épületeken, akár csak a tetőt megjavítani vagy egy ablakot kicserélni, előbb az intézettől kell engedélyt kérniük erre. Az épületeket át lehet építeni, fel lehet újítani, sőt el is lehet adni, csak előtte egyeztetni kell a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézettel — hangsúlyozta az igazgató.

A szabadkai városmagot 1986-ban védték le először, ez a mag pedig azóta is bővül, és az egész központot lefedi. Észak—déli irányban a vasútállomástól a Zombori út első negyedéig, kelet—nyugati irányban pedig a Radić fivérek utcától vagy a Maxim Gorkij utcától a sugárútig, illetve a Tejpiacig terjed. A tervek szerint ez a közeljövőben bővülni fog, mégpedig a Frangepán, a Tolsztoj, illetve a Henryk Sienkiewicz utcával. Ezen a területen nagyon intenzív építkezés kezdődött az utóbbi években, és az intézetnek sikerült megakadályoznia, hogy még több társasházat húzzanak fel ezekben az utcákban, mert az teljesen megváltoztatná a város látképét.

Fotó: Apró József

Ugyanígy változna meg Palics látképe, ha nem volna, aki ezt az épített örökséget megvédi az idegenforgalom növekedésének negatív hatásaitól. Palicson a szecessziós épületegyüttes — a víztorony, a Vigadó, a zenepavilon — számít védettnek, és ezt, valamint az egész üdülővárost kell megóvni attól, hogy például Zlatibor sorsára jusson, ahol már nem számít a tervezés vagy a látkép, csak a bérbe adható négyzetméter. Emiatt pedig téglatest alakú épületeket húznak fel, melyek teljesen tájidegenek. Szűcs Balázs szerint elég beütni az internetes keresőbe, hogy „Tito villája Zlatiboron”, és láthatóvá válik, milyen hatása van annak, ha a tervezésbe senki nem szól bele.

— Meg kell védeni Palicsot a túlépítkezéstől! Ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogyha a városrendezési tervben, ami Palicsot illeti, olyan feltételeket szabunk meg, hogy ezt a folyamatot sikeresen meg tudjuk állítani. Szerintem jó úton vagyunk, már az asztalomon van a kész terv, ezt most fogjuk átadni, és akkor — én ezt úgy szoktam mondani — bombát dobunk, mert ez sokaknak nem tetszik majd — magyarázta a műemlékvédelmi intézet igazgatója. Rámutatott, hogy eddig olyan városrendezési terv volt életben, amely lehetővé tette, hogy egy parcellát 40 százalékban beépítsenek, ez pedig nem adott lehetőséget arra, hogy a tervezők olyan stílusú épületeket álmodjanak meg, amelyek magukon viselik Palics jegyeit.

Szabadka központját azért érdemes megvédeni, mert a szecesszió nagyon markánsan rajta hagyta a jegyeit, így ezzel emelkedik ki a többi település közül, mint ahogyan az a város bejáratainál található táblákon is látszik. A szecesszió Szabadka brandje — mutatott rá Szűcs Balázs.

Tervek

A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet hatásköre alá tartozó települések közül Szabadkán kívül Nagykikindának van történelmi városmagja, kultúrtörténeti tájegysége. Az igazgató viszont azt szeretné, ha a többi településen is kijelölnének ilyen tereket, azaz megvédenék a városmagot. Mint mondta, már évek óta pályáznak a kulturális minisztériumnál arra, hogy feltérképezhessék, meghatározhassák, hol, mely részeket lenne érdemes megóvni az utókor számára is. „Nonszensz, hogy eddig nem történt ez meg, mert ezek nagyon szép, nagyon értékes, nagyon régi, századfordulós épületekkel bíró városok” — hangsúlyozta. Számos helyen már elkezdődött az egyeztetés a települések vezetőivel, ám gyakran ellenállásba ütköznek a törekvések. Leginkább attól félnek, hogy mi lesz a védett épületekkel, az intézet jóváhagyása nélkül nem lehet velük semmit kezdeni. Szűcs Balázs szerint viszont a városok vezetőségének is az kell hogy legyen a célja, „hogy egy történelmi városmagja meglegyen, hogy ott a turisták a történelmi rétegződést végig tudják követni, és lássák, hogyan fejlődött ez a város”. Nemcsak a települések központja lehet védett, de általában ott maradtak fenn a történelmi épületek, templomok vagy városházák.

A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet tehát a következő években arra törekszik majd, hogy Nagykikindán, Törökkanizsán, Magyarkanizsán, Adán, Zentán, Topolyán, Kishegyesen és Csókán is feltérképezze és kijelölje a történelmi városmagot, illetve védelem alá helyezze a települések épített örökségét. 

A törökkanizsai Maldeghem-kastély (Tóth Lívia felvétele)

A zentai városháza (Horváth Zsolt felvétele)