Az emlékezés és a tiszteletadás hangján zúgtak a harangok

Az emlékezés és a tiszteletadás hangján zúgtak a harangok

Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békediktátumot. A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. E napon a VMSZ szervezésében a királyhalmi templomkertben tartott megemlékező központi ünnepséget a délvidéki magyar közösség.

Az első vajdasági központi megemlékezést 2012-ben rendezték meg a királyhalmi Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplom kertjében, akkor ültették el a nemzet összetartozását szimbolizáló nemzet almafáját, mely a közös múltat, a közös gyökereket és a közös jövőt szimbolizálja. A száz évet jelképezve pontban fél 5-kor a királyhalmi harangok is megszólaltak, és 100 másodpercen keresztül a száz évvel ezelőtti fájdalmas történésekre emlékeztek.


(A szerző felvételei)

A Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplom előtti téren megtartott szentmise után, melyet mgr. ft. Paskó Csaba kelebiai plébános celebrált, a megjelent vendégeket — többek között dr. Pintér Attilát, Magyarország belgrádi nagykövetét, Csallóközi Eszter főkonzult, Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, a vajdasági magyar közösség parlamenti, nemzeti tanácsbeli, tartományi és önkormányzati tisztségviselőit — Katona Róbert, Királyhalom helyi közösségének tanácselnöke köszöntötte.

A rövid üdvözlőbeszéd elhangzása után a királyhalmi Népdalkör, a palicsi Szederinda népdalkör, a hajdújárási Rekötye népdalkör és a ludasi Fűzérfonó népdalkör tolmácsolásában nemzeti himnuszunkat hallhatta a templomudvarban megjelent nagyszámú emlékező.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédében elmondta, hogy a mai napon a Kárpát-medencében az emlékezés és a tiszteletadás hangján zúgnak a harangok.

— A történelmi Magyarországot ért, halálosnak szánt ítélet napjáról beszélünk. A békediktátum, az 1910-es népszámlálási adatokat szándékosan figyelmen kívül hagyva elérte, hogy 3,2 millió magyar ember, a magyarság harmada az új határokon túlra kerüljön. A szándék ordasságát mutatja, hogy ezen magyarok fele összefüggő tömbben élt a határok mentén. Az európai hatalmak a történelmi Magyarországot, mely a nagy háborúból a vesztes oldalon került ki, nem megbüntetni, hanem megsemmisíteni akarták. Ezért zúgtak 1920. június 4-én perceken át a harangok az akkori országban. Az ország megsemmisítésének szándéka nem abban nyilvánult meg, hogy elvették a területek kétharmadát, az ipar 38%-át, a nemzeti jövedelem 67%-át, és nem is abban, hogy a vasúti hálózat 37,4%-ra apadt, a MÁV hálózata pedig 36,4%-ra csökkent. Az ország megsemmisítésének szándéka a magyar nemzet szétdarabolásában mutatkozik meg. Mivel egy nemzetet nem lehet egyetlen suhintással kivégezni, maradt a kivéreztetés, aminek kellő megalázást a békediktátum cikkelyei adtak — emelte ki Pásztor, majd hozzátette, hogy szinte csodaként élhettük meg, hogy Trianon után kilencven évvel a 2010-ben megválasztott nemzeti kormány jelképes és egyúttal valóságos cselekedetet hajtott végre, a trianoni békeszerződés gyászkerete mellé odahelyezte a nemzeti színeket is, és a trianoni évforduló napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Pásztor köszönetet mondott Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének, valamint az általa tíz éve vezetett kormánynak a nemzet- és szomszédságpolitikájáért.

— A nemzeti összetartozás tanúságtételéről szóló törvény bennünket erősítő békejobb a szomszédos országokkal. Büszkék vagyunk arra, hogy Szerbia ezt a baráti kéznyújtást elfogadta, és nekünk könnyebb lett az életünk. Megtisztelő számomra, hogy ezeket a szavakat kimondhatom, és különös érzés, hogy ezt ma, Trianon 100. évfordulóján tehetem. Van kinek és hol kimondani az emlékezés szavait. Örök hála, múlhatatlan tisztelet és főhajtás illet minden vajdasági magyart, aki 1920 óta vállalta nemzeti hovatartozását és erősítette a vajdasági magyar közösséget, és erősítette az összetartozó magyar nemzetet. Az emlékezés pillanatában is reálisan akarok beszélni. Nem azt mondom, hogy azzal, hogy ma Magyarország és Szerbia együttműködése, különösen az elmúlt hat évben, nemcsak szoros, hanem szövetségi viszonnyá alakult, nekünk nem kellene mindenért megvívnunk. A politikai érdekérvényesítést körömszakadtáig, az utolsó atom energiáig csinálni kell! Azt sem mondom, hogy minden sikerül. Azt viszont mondom, hogy Trianon 100. évfordulóján, köszönve a vajdasági magyarok szívós kitartásának, nemzeti öntudatának, makacsságának, amivel akkor is ragaszkodott a nemzethez, amikor ezért úgy az anyaország, mind a többségi nemzet részéről lesajnálás, megvetés, fenyegetés vagy épp verés járt. Megmaradtunk, megmaradunk, és közösséget építünk a szülőföldünkön — mondta Pásztor.

Az élet úgy hozta, hogy a nemzeti összetartozás napja, mely az idén Trianon 100. évfordulója is egyúttal, kampányidőszakban van. Június 21-én választásokat tartanak, melyeken a VMSZ országos, tartományi és önkormányzati szinten is önállóan vesz részt.

— Nem kívánom a mai rendezvényt kampányeseménnyé tenni, ugyanakkor kötelességemnek érzem, hogy a nemzeti összetartozás és egyben szétszakítottság, valamint a vajdasági magyarság százesztendős kisebbségi tapasztalatának vonatkozásában felhívjam a figyelmet arra, mi ennek a választásnak a tétje. Ha általánosságban beszélünk, akkor azt mondjuk, a vajdasági magyarokban erős a nemzethez való ragaszkodás és a helyi szinten való kötődés. Ha nem fogunk össze, akkor most, amikor egy új típusú szövetségi és szomszédságpolitika van kialakulóban, amikor magyar EU-biztosa van a csatlakozási portfóliónak, amikor az előttünk álló időszakban meg fognak nyílni a beruházási lehetőségek, ki fogunk maradni a döntéshozatalból. Ha nem vagyunk döntéshozatali helyzetben az önkormányzatokban, akkor az anyaországi nemzetpolitika nem tud bennünket a határon átívelő nemzetegyesítésben segíteni. Ha most nem fogunk össze a választásokon, akkor utólag lehet vádaskodni, és megvetően beszélni a többségi szerb nemzet által megválasztott legitim politikai erőről, de tudomásul kell venni, hogy akkor az lesz, hogy mi kimaradunk, akiket pedig a többségi szerb nemzet megválaszt, azok a mi eredményeinket felhasználva, de bennünket kihagyva fognak együttműködést építeni a magyarországi partnerekkel országos, tartományi és önkormányzati szinten egyaránt. A gazdasági együttműködés, a határokon átívelő együttműködések, a közös térségfejlesztés ideje következik a vízgazdálkodásban, a vasútfejlesztésben, a mezőgazdaságban és minden egyéb másban. Rajtunk múlik, hogy a pályán maradunk játékosként, vagy a pálya széléről nézzük a meccset. Ha nem vagyunk erősek országos, tartományi és önkormányzati szinten egyaránt, akkor a fejlesztések sorsába ugyanúgy nem tudunk beleszólni, ahogy nem fogjuk tudni elintézni a magyar osztályok megnyitását és minden mást. Ha most nem fogunk össze a választásokon, akkor beteljesedik rajtunk a trianoni döntéshozók szándéka. Csakis rajtunk múlik, mekkora erőt mozgósítunk. Összefogással sikert érhetünk el. Fogjunk össze, és az egyetemes magyar nemzet részeként erősítsük szülőföldünkön a normális politizálást, a közép-európai viselkedési kultúrát, a többségi nemzet által megválasztott legitim politikai erővel a párbeszéden alapuló együttműködést, aminek alapja a közösségi érdekeinket szem előtt tartó érdekérvényesítés. A fejlődésnek nincs más lehetősége — mondta ünnepi beszédében Pásztor István, a VMSZ elnöke.

Az alkalmi műsort Bognár Emese és Pesti Emese (Palics Magyar Művelődési Egyesület) nyitották meg, majd a Szederinda, a Rekötye és a Fűzérfonó Népdalkör következett. A magyarcsernyei ifj. Juhász Attila verse után a bácskertesi (kupuszinai) Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület hagyományőrző néptánccsoportja kupuszinai táncokat adott elő, az ürményházi Lapcsevity Tímea és Szilágyi Edvin pedig Azáry Emil Magyar diák imája című versét mondta el. Az óbecsei Fokos zenekar még előadott két dalt, majd a vihar miatt félbeszakadt a megemlékezés, így a királyhalmi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szavalói és néptánccsoportjai már nem állhattak közönség elé.


Még több kép!▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink