home 2024. április 19., Emma napja
Online előfizetés
Az emberiség javát szolgálva
Tóth Tibor
2017.11.21.
LXXII. évf. 46. szám
Az emberiség javát szolgálva

A szabadkai Antal családban már a harmadik generáció viszi tovább a mesterség szeretetét.

Vajdaság és az egész régió első magánvasöntödéjének kapuit Antal Mihály nyitotta meg 1930-ban, a ’60-as évek végén fia, Antal Mihály vette át az üzemet, öt éve pedig az alapító unokája, ifjabb Antal Mihály igazgatása alatt működik a vállalkozás.


Antal Mihály munka közben (Szabó Attila felvételei)

A nagyapa több év inaskodás után egy kiskályhával kezdte a szakmát, idősebb Antal Mihály bevezette az acélöntést, az elvesző viasz technológiáján alapuló színesfém- és műöntést, valamint a harangöntést, a legifjabb Antal Mihály nevéhez pedig a számítógép által vezérelt fémmegmunkálás, a precíziós megmunkálás és a gépalkatrészek késztermékké gyártása fűződik.

— A ’30-as évek elején hat öntöttvas öntöde működött Szabadkán, mi a villamos fékpapucsait készítettük. A későbbiekben a kommunisták szerették volna megsemmisíteni a kisipart, viszont édesapámék sikeresen átvészelték ezt az időszakot. Emlékszem, hogy akkoriban hol volt munka és nyersanyag, hol nem. Összegyűjtötték a kokszot, a hulladék vasat, és azzal dolgoztak, de így nem lehetett elérni az elvárt minőséget. Nem kaptak sem kokszot, sem nyersvasat egészen addig, amíg el nem látogattak a belgrádi, központi irodába. Ahogy cseperedtem, édesapám maga mellé vett, és tanulgattam a szakmát. Fogtechnikus szerettem volna lenni, felvételiztem az akkori Technikai Középiskolába, de nem vettek fel. Akkoriban az a tendencia uralkodott, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei valamilyen kisipari műhelyt vagy vállalkozást vezetnek, inkább dolgozzanak otthon, azaz a faluról érkezett fiúk és lányok élveztek elsőbbséget a városiakkal szemben. Így maradtam én itthon édesapámmal mint inas — eleveníti fel a múltat Mihály.


A csapat

A műhelyt 1969-ben vette át édesapjától, aki 1976-ig tanácsokat adott neki, egyengette az útját. Mihály bekapcsolódott a Sever programjába, szerződést kötött a Sigma céggel, az Aurometal számára pedig műércöntést végzett. Ekkor kezdett a mesterségnek a szebbik oldalával foglalkozni. Eljutott a budapesti műércöntödébe, ahol a szoboröntés technikáját sajátította el. Első mellszobra Kosztolányi Dezsőt ábrázolta, az alkotást Almási Gábor szobrász készítette. A kiváló szobrászművész és Mihály között szoros barátság alakult ki, a későbbiekben Almási munkái mind az Antal Öntödébe kerültek, hogy bevonatot kapjanak. Ezekben az években havonta két-három nagy szobrot is öntött, a többi közt az akkori Jugoszláv Művészeti Társaságból is felkeresték. Több ezer szobor öntése fűződik a nevéhez. Ő készítette a néhány évvel ezelőtt eltűnt Vergődő madár szobrot, a csúrogi emlékműnél található alkotást, az újvidéki katonai kórháznál levő ápoló szobrát, a dombóvári Szent György-szobrot. Az egykori Jugoszlávia egész területén megtalálhatóak az Antal Öntőműhelyben készült alkotások. Dolgozott Emir Kusturicával és Tőkés Lászlóval is, a Petőfi Sándorról, Kosztolányi Dezsőről, József Attiláról formált alkotások száma pedig megszámlálhatatlan.

A ’90-es évek elején Kasza József akkori polgármester segítségével Székelyudvarhelyre került, és csapatával kiöntötték Orbán Balázs, valamint Tamási Áron szobrát.

— Elégtételt éreztem, hogy olyan helyen dolgozhatok, ahol valóban tisztelik ezt a szakmát. Ekkor jöttem rá, hogy mekkora értéket képviselünk. November elején kezdtük a munkát, február 5-én pedig felavatták Orbán Balázs szobrát. A helyiek rengeteget segítettek, nemcsak a magyarok, hanem a románok is. A kapott szalonnás, kolbászos szendvicseket bevittük a gyárba, a szegény, román munkások pedig csak néztek, mit fogyasztunk. Megkínáltuk őket, nagy örömet szerezve nekik. Ilyen emberi momentumok fokozták bennem a szakma szeretetét. Most már Misi fiam vezeti a céget, viszont feleségemmel támogatjuk a háttérből, egyengetjük az útját. Ő elfogadja a tanácsainkat, gond esetén pedig együtt keresünk megoldást. Mi nem aranyat, hanem annál sokkal értékesebbet öntünk: egy-egy általunk készített alkatrész az emberiség javát szolgálja. Rengeteg elismerést kaptam, nagyon sok neves emberrel foghattam kezet. Büszke vagyok rá, hogy a vállalkozás tovább fejlődik — mondta Antal mester.


Ifjabb Antal Mihály a CNC-esztergagép mellett

Ifjabb Antal Mihály villamosmérnökként dolgozott külföldön, majd hazaköltözése után átvette az üzem vezetését. Az utóbbi időszakban a szobrok és a művészeti öntés iránti érdeklődése valamelyest csökkent, így az ifjú mester visszaállította a korábbi termékeket.

— Sorozatgyártást szürke öntöttvas és acélöntvényeken végzünk. Új módszerekkel, nagyobb precizitással, pontosabb minőségbiztosítással dolgozunk, tehát megfelelünk a jelenkor elvárásainak. A korábbi generációk félkész termékeket állítottak elő, ma mi végezzük a fúrást, méretre esztergálunk és marunk, vagyis a műhelyt késztermék hagyja el. Csakis így maradhatunk versenyképesek — mondta ifjabb Antal Mihály.

A munkavégzés során a legmodernebb gépeket használják, hiszen a megmunkáló központ számítógép által van vezérelve, illetve a műhelyben öt CNC-esztergagép (az egyiket a Prosperitati Alapítvány pályázatán nyerte a fiatal mester), valamint maró- és fúrógépek is találhatóak.

Ha a megrendelő öntödei modellel érkezik, akkor azonnal megkezdődhet a formázási folyamat. Műszaki rajz vagy összetört alkatrész esetén az öntödei modellt a műhelyben gyártják le. A minták készítését, a fa megmunkálását is Antalék végzik a famegmunkáló sarokban, újdonságként pedig az öntödei modellgyártáson kívül 3D-nyomtatást is fel tudnak ajánlani a megrendelőknek. Ezekkel a szolgáltatásbővítésekkel gyorsabbá, hatékonyabbá, versenyképesebbé tehető a szakma. A formázásra a formázóhomokban kerül sor, majd formázószekrényekben készülnek a formák, az anyag pedig a kályhákban olvad fel. A szürke vasat 1300 fokon, a színesfémet 1000 fokon, az acélt, ötvözőtől függően, akár 1600 fokon is önthetik. A kályhákat 1600-1700 fokig tudják felhevíteni.

— Terveink között kapacitásbővítés szerepel, melynek lényege, hogy ne csak 150 kg-os darabot tudjunk önteni, hanem akár féltonnásat is. A bánya-, az erdő- és az építőiparban előfordulnak hasonló nagyságú öntvények. Egy öntöde fejlődése pedig maga után vonja az egész fémes szektor fejlődését is. Ha a nyers öntvényt helyben elő lehet állítani, akkor a helyi ipar is fellendül. Nagyon fontos számunkra a különféle igényekre való minél gyorsabb reagálás, illetve a minél szélesebb igények kielégítése — mondta ifjabb Antal Mihály, az Antal Öntöde vezetője.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..