A kutya a legkorábban domesztikált faj. Latinul Canis lupus familiaris, a Canis lupus, a szürkefarkas egy mára már kihalt, háziasított fajtája. Az egyetlen emlős állat, melynek tudományos nevében szerepel a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelző. A kutyát a társállatok csoportjába sorolják. A háziasítás kezdetének pontos időpontja nem ismert, de a tudósok 10 000 — 100 000 évvel ezelőttre teszik. Ezek szerint az eb a középső kőkorszak vagy az újkőkorszak óta él az ember közvetlen közelében. A domesztikálás folyamatáról nincsenek fennmaradt dokumentumok, ezért a tudomány feltételezésekre és régészeti leletekre hagyatkozik.

A domesztikáció szakaszai

Kb. 15 000 éve: A farkasfajtától eltérő módon az ember közelében élő egyedekben csökken az ember iránti agresszió.

Kb. 14-15 000 éve: Az ember megváltoztatja életmódját, letelepszik, ezzel együtt megkezdődik a farkasfélék irtása. Kialakulnak a helyi változatok, mivel nő a falkák szaporodási izolációja.

Kr. u. I. század: Columella olyan kutyák tenyésztését szorgalmazza, amelyek megjelenésükben különböznek a farkastól. Ennek értelmében a pásztorkutya legyen fehér, a juhászkutya pedig fekete.

XIX. század vége: Ekkor kezdődik a tudatos, fajta szerint szelektált tenyésztés. Az első ebtenyésztő egyesület 1873-ban Nagy-Britanniában alakul meg.

A legrégebbi ismert háziasított állat maradványát, egy körülbelül 33 000 éves kutyaállkapcsot a németországi Oberkassel környékén tárták fel a régészek. Szibériában kutyától származó koponyát találtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a domesztikáció egy időben, több helyen zajlott.

Érdekesség: Mivel a kutya és az ember több tízezer éve él együtt, ebből adódóan sokszor közös genetikai nyomásnak voltak kitéve, így több hasonló genetikai változás észlelhető a két faj fejlődésének folyamatában.

„A kutyák igazából embernek képzelik magukat, valószínűleg egy gyereknek.” (Csányi Vilmos)

A kutyák rendkívül okosak, intelligensek, könnyen tanulnak, kiválóan alkalmazkodnak az emberhez, a családhoz, az életkörülményekhez. Értik az ember és az állat közötti kapcsolatot, annak hierarchiáját. Az elmúlt évezredek alatt nagyon jól megtanultak az emberrel együttműködni, dolgozni. Sok esetben megfigyelik a gazdi szokásait, melyeket a saját képességeikhez mérten megpróbálnak leutánozni. Sokszor hallani a kutyatartóktól, hogy a kedvencük annyira okos, hogy szinte már megszólal. Bizonyított tény, hogy a kutya figyeli az embert, annak gesztusaiból, mozdulataiból tudja, mire készül. Számtalan szó jelentését megjegyzi, érti a vezényszavakat vagy azt, amit gyakran hall a környezetében. A farkassal ellentétben az eb a gazdi segítségét is tudja kérni, ha olyan szituációba kerül, amelyet egyedül nem tud megoldani. Vannak kutyák, amelyek ha megéheznek, a gazdi elé teszik a tálkájukat, vagy lemutogatják, mit szeretnének. A nagyobb testű, intelligensebb példányok a kilincset is kiválóan használják, amelyek pedig nem érik el, kopogással jeleznek, ha be szeretnének menni a házba. A kutyák szellemi fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul a gazdi. Fontos, hogy minél több időt szánjon a kedvencére, foglalkozzon vele, beszéljen hozzá. A közös játék pedig az állat készségeit is fejleszti, valamint erősíti a kutya és az ember közötti kapcsolatot. Az ember hangulatát is felismeri a társállat. A viselkedésből, a hangnemből is következtet a gazdi lelkiállapotára. Ha szükséges, vigaszt nyújt. A farkassal és a csimpánzzal ellentétben a kutya szemének ínhártyája általában fehér színű, így a szeme állása, tekintetének iránya felismerhető. A kutya és az ember képes követni egymás tekintetét, ezáltal is átadni az információt.

Kommunikáció: Négyhetesen a kölykök már minden, kutyára jellemző hangot ki tudnak adni. A kutya ugat, morog, nyüszít, de a testbeszéddel, valamint a szagokkal is kommunikál.

Kapcsolat az emberrel

Ideális esetben a kutya házikedvenc, családtag, de lehet munkatárs, eszköz, nélkülözhetetlen segítő is. Bizonyos helyeken pedig táplálékforrás. Ez utóbbi hatalmas vitákat robbant ki világszerte, hiszen manapság már nem indokolt az ebek étkezési célból való tenyésztése vagy befogása. Bizonyos helyeken az állatokat hatalmas kínzásoknak teszik ki, például élve megpörkölik vagy bottal verik agyon őket, mert egyesek szerint így finomabb. Ez ellen folyamatosan tiltakoznak az állatvédő szervezetek és a jóérzésű, egészséges gondolkodású civilek. A kutyáknak természetesen a családban, az ember mellett kell élniük, megkapva minden szükséges gondoskodást. Sok esetben a gazdi és a kedvence között működik a hierarchia, mely szerint a domináns fél az ember, de sok esetben az ebre kisgyermekként tekintenek, így a kutyus annak is érzi magát. Az ember és a kutya szövetséget alkot. Az ember gondozza kedvencét, aki viszont segíti a munkájában, a mindennapi életében, valamint védelmezi a gazdit, a családot, a közös otthont. Az eb a farkassal ellentétben megkülönbözteti a gazdáját a többi embertől, erősen védelmezi.

Kutyahűség: A hűség jelképeként is emlegetjük a kutyát, hiszen az az életét is képes lenne feláldozni a gazdájáért. A kutya az embert falkavezérnek vagy felettes falkatagnak tekinti, akinek a megvédése a kutya életcélja, feladata.

Megfelelő gondoskodás

Kiemelten fontos a felelős állattartás, hiszen a kutyák már nem képesek egyedül fennmaradni. Az utcára került vagy ott született egyedek élete a szenvedésről szól, a kölykök jelentős része nem éri meg az egyéves kort a nem megfelelő körülmények miatt. Ha kutyát akarunk tartani, felelősséget is kell vállalnunk. A kutya nem játékszer, nem karácsonyi ajándék. Az állatnak mindenekelőtt megfelelő táplálékról és vízről kell gondoskodni, továbbá a védőoltásokról és az ideális tartási körülményekről, hiszen a kedvenceket is megviselik a szélsőséges időjárási körülmények. A láncon tartás már Szerbiában is tilos, ennek ellenére sajnos sok helyen tapasztalható. Az ivartalanítás jelentőségét pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ezzel tehetünk a legtöbbet az állatkínzás megfékezése érdekében.

A kutya házat őriz, védelmezi a családot, játszik a gyerekekkel, segíti a látássérült vagy egyéb fogyatékossággal élő embereket, akik a kiképzett állat nélkül a lakásukat sem hagyhatnák el, társ a munkában. Az ebek életet mentenek, a katasztrófavédők hű bajtársai, hiszen akkor is megtalálják az élő embert például a romok alatt a földrengés helyszínén, amikor az ember már rég feladta. A mentális egészségre is jó hatással vannak a szőrmókok. Számtalan intézmény alkalmaz segítő kutyákat a speciális nevelési igényű gyermekek oktatásában. A szorongással, tanulási nehézségekkel vagy önbizalomhiánnyal élő gyerekeknek is rengeteget segítenek. A kutya számtalan módon javít az emberek életminőségén. Nem csak a kiképzésben részesült állatok támogatják az embert, éppen ezért fontos, hogy megbecsüljük azt, akit megszelídítettünk. A kutya a legjobb, legőszintébb barátunk, aki sohasem árulna el bennünket. Mi se tegyük ezt.

„Minél jobban megismerem az embereket, annál jobban szeretem a kutyámat.” (Mark Twain)