A Magyarkanizsára vezető út melletti, szabadtéri közösségi téren szép számú jelenlegi és egykori kishomoki gyűlt össze, hogy felelevenítsék a múltat, a közös emlékeket, élményeket, és további kitartásra buzdítsák egymást.

A szabadkai Harasztkó Ilona tizenegy évet élt és tanított a településen. A helyiek azonnal befogadták, az első pillanattól úgy érezte magát, mintha a piciny faluban született volna. Több mint hetven gyermekkel, osztatlan tagozaton (1—5. osztályig) kezdett dolgozni. Akkoriban a faluban még nem volt villanyáram, a gyerekek nem tanultak tovább. A tanító néni közbenjárásának hála hamarosan bevezették az áramot, és a diákok közül is egyre többen fejezték be az általános iskolát, kerékpárral, gyalog vagy parasztkocsin járva a legközelebbi településre, Kispiacra. Azok számára, akik az ötödik osztály befejezése után nem tanultak tovább, hanem a szüleikkel a földeken dolgoztak, megszervezte az esti tagozatot, és ezek a diákok két év alatt befejezték a hatodik, a hetedik és a nyolcadik osztályt. Egyetlen tanárt kapott segítségül, aki a történelmet és a földrajzot adta elő, a többi tantárgyat Ilona tanította.

— Kezdetben nem sokan mentek tovább középiskolába, később ez változott, kitanultak valamilyen szakmát, és elhagyták a falut. 1973-ig tanítottam Kishomokon. Utánam még két-három évig működött az iskola, de egyre kevesebb gyerekkel, majd bezárta kapuit. Kishomok az én falum, hiszen nagyon erős kötelék fűz össze a helyiekkel. Igyekszem minél többet segíteni rajtuk, így könyvtárat létesítettem, melyben 800 könyv található. A mai ünnepi műsorra egy hét alatt nyolc helyi gyermeket készítettem fel. A többi közt görög néptáncot adnak elő, és eléneklik a Kárpát-medencei magyarság nem hivatalos himnuszát, a Nélküled című dalt is — mondta Ilona.

A kishomoki gyerekek megköszönték Sors Endrének, hogy az idén is megszervezte a falunapot 

A Kispiacon élő Adamov Judit gyermekkorából néhány évet Kishomokon töltött, mivel szülei ebben a faluban nyitottak kocsmát. Elmondta, hogy a világ legnagyszerűbb dolgának számított a kocsmáros gyermekének lenni a faluban, és aranyéletük volt a nővérével.

— Három év elteltével Kispiacra költöztünk, de a kis falu megmaradt a szívemben, a legszebb gyermekkori élmények innen származnak. A gyerekek a negyedik osztály befejezése után nem tudtak továbbtanulni, mivel nem volt összeköttetés a többi településsel, a Magyarkanizsa és Kispiac felé vezető műút ugyanis a ’80-as években épült ki. Szüleik nem tudták megoldani a gyerekek utaztatását, ezért nagyon sokan elköltöztek a faluból. Kishomok sosem volt önálló helyi közösség, több hasonló jellegű település az évtizedek alatt megszűnt a környéken, Kishomok viszont fennmaradt, ezért mindig azt mondom, Kishomok életre van ítélve — hallottuk Judittól.

Kishomok Homokszemei

A Zentán élő Kóródi Erzsébet és Nagy Abonyi Valéria gyerekkoruk legszebb emlékeit köszönhetik ennek a kistelepülésnek.

— Harmadiktól ötödik osztályig jártam ide, osztatlan tagozatba, az osztályok padsoronként változtak. Gyermekkorunk egyik legszebb és legmeghatározóbb idejét Kishomokon töltöttük, valószínűleg ezért húz ide vissza a szívünk — mondta Erzsébet.

Valéria négy évvel fiatalabb a nővérénél, így kevesebb, de annál kedvesebb emlékeket őriz a faluról.

— Csodálatos érzés volt gyermekként a bokáig érő porban játszani vagy mezítláb a pocsolyában gázolni. Vízvezeték nem volt, így a barátnőkkel a falu szélén lévő kúthoz jártunk vízért. Öt- és nyolcéves korom között éltem itt, tehát gyermekkorom legszebb évei fűznek ide.

Kishomokról az évek alatt sokan elmentek, viszont vannak, akik a faluban maradtak, és ott képzelik el saját maguk és családjuk jövőjét. Sors Norbert Kishomokon született, itt is alapított családot, ma egy hároméves és egy három hónapos kisfiú boldog apukája. Főleg a családi gazdaságban való munka miatt maradt a faluban, de nem bánta meg, habár évről évre egyre több kihívással kell szembenéznie. Szeret a faluban élni, viszont hátrány, hogy a gyerekeket óvodába, iskolába, sportolni vagy néptáncolni más településekre kell vinni.

A martonosi Búzakalász vegyes kórus

Sors Endre, Martonos Helyi Közösségének kishomoki tanácsnoka, a rendezvény szervezője elmondta, 2013 óta ünneplik a falu napját, melyre a máshol élő kishomokiak is hazatérnek.

— Kevesen élünk Kishomokon, de ezen a napon a falu lakosainak száma megduplázódik. Jövőre is szeretnénk folytatni a falunap hagyományát.

A falunapot Horvát Gergely, Martonos Helyi Közösségének tanácselnöke nyitotta meg, majd ft. Gutási Ákos horgosi plébános szabadtéri szentmisét celebrált. A művelődési műsorban a kishomoki gyerekek, azaz Kishomok Homokszemei mellett a martonosi Testvériség Művelődési Társulat Ördögszekér tánccsoportja és Búzakalász vegyes kórusa lépett közönség elé.

Ft. Gutási Ákos plébános szabadtéri szentmisét tartott

Szép számú közönség a szabadtéri közösségi téren