Dobó Márta, a Palics—Ludas Közvállalat igazgatója elmondta, hogy a közvállalat koordinálja a német állam támogatásával megvalósuló úgynevezett KfW-projektnek ezt az állomását, vagyis a szelektív lehalászást.

— A közvállalat tavaly is elvégezte a szelektív lehalászást, akkor csaknem 16 000 tonna özönfajt sikerült eltávolítani a Palicsi-tóból. Az idei évben a német szakértőcsoport nem tudott részt venni ebben a tevékenységben, ezért az erre előirányzott összeget hálók vásárlására hagyta jóvá. Így történt meg, hogy a tavaly megkapott halászhajó, illetve az öt halászhajó mellett újabb három halászhajóval bővült a közvállalat tulajdona, ami lehetővé teszi, hogy egyidejűleg még több halat tudjunk levadászni.

Az igazgatónőtől azt is megtudtuk, hogy az idén is 50 tonna hal lehalászása a cél, de mindez a halállománytól és az időjárási körülményektől függ.

Vinkó Tamás, a Palics—Ludas Közvállalat természetvédelmi szakmunkatársa kiemelte, hogy javult a tó vizének minősége, hiszen nagyon csekély mértékben fordult elő halpusztulás, a szelektív lehalászással pedig még inkább elősegítik a víz minőségének jobbá tételét.

— A szelektív lehalászásnak az a célja, hogy megpróbáljuk visszaállítani a halállományt a megfelelő szintű összetételre, jelenleg ugyanis az özönfajok dominálnak, melyek akár kárt is okozhatnak a halállományban és a növényzetben. Jelenleg az ezüstkárász teszi ki a Palicsi-tóban levő halállomány 90 százalékát, és ezt a számot a lehalászásokkal tudjuk csökkenteni. Most ott tartunk, hogy a 150 tonnára becsült kárászmennyiséget 25 tonnával csökkentettük, és még 50 tonnányi van tervben. Ezzel nem áll meg a munka, hiszen a kihalászott fajok helyére másokat teszünk, hogy kialakítsuk az egyensúlyt. A szakemberekkel egyeztetve a ragadozó halakat találtuk megfelelőnek erre a célra, így például süllő, csuka és sügér kerül majd a tóba, valamint a sporthorgászokról sem feledkezünk meg, ezért pontyot is tervezünk a vízbe engedni.

A lehalászott ezüstkárászokat a Palicsi Állatkert kapja, hogy a lakóit etesse velük.