Az ego és a szeretet
Dr. Kasza Bálint
2021.09.20.
LXXVI. évf. 37. szám
Az ego és a szeretet

Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet (Victor Hugo).

A szeretet őszinte vonzódás egy személy iránt, olyan felemelő érzés, amely ragaszkodáshoz, együttlétre törekvéshez vezet, ami tovább növelhető figyelmes, rendszeres párbeszéddel, egymás megértésével, elismerésével, csodálatával, segítésével.

A szeretetre mindenkinek szüksége van, mert ez az egyik legelemibb emberi szükséglet. Életünk egyik legnagyobb kincse: az e világot megváltoztatni képes tényező hiányában az élet jelentéktelenné, haszontalanná, értelmetlenné válik. A másik ember szeretete azt jelenti, hogy szüksége van ránk, ezzel jelentőséget ad az életünknek, fontosnak érezzük magunkat. A szeretet evolúciós genetikai hajlam, mely az ősidőkből maradt ránk, elődjeink így voltak képesek egymás elfogadására és segítésére, ezzel téve lehetővé a társadalmak magasabb fokú szerveződését, fennmaradását. Így vált a szeretet a társadalmi működés elmaradhatatlan kellékévé, nem tekinthető valamilyen misztikus észszerűtlenségnek.

Olyan érzésképesség, amelyet az életünk legelején kell elsajátítanunk, hiszen ez az adottság mindenkiben megvan. Ha a gyermek elég korán nem kap elegendő szeretetet, egyszerűen bezárulnak (elhalnak) az ezt képviselő agyi területek. Eme képesség olyan, akár egy időablak, mely ha bezárul, már soha többé nem nyílik meg. A korai szeretetkapcsolattal együtt alakul ki az ősbizalom érzése is, így bizalom nélkül nem alakul ki a szeretet képessége sem. Akit az élete legelején nem tanítottak meg a szeretetkapcsolatra, hiába kerül összeköttetésbe egy másik emberrel, nem lesz képes sem bízni benne, sem biztonságosan kötődni hozzá. Bizalom híján kétségbeesetten fáradozva kapaszkodik a másik személybe, nehogy elveszítse őt.


A korai szeretetkapcsolat hiánya a felnőttkorra is kihat

Mások ugyan elfogadnak egy-egy viszonyt, ám amint komolyra fordul a kapcsolat, kilépnek belőle. Bizalomhiány az oka annak is, ha néhányan nem tartják magukat elég értékesnek ahhoz, hogy kialakítsanak egy kapcsolatot. Azt vallják, hogy ők egyedül is jól elvannak. A szeretetkapcsolat kialakulásának hiánya keserű kiábrándulásokhoz, fájó csalódásokhoz, (pár)kapcsolati problémákhoz vezet. Ha az élet legelején nem alakult ki ez a kapcsolat, felnőttkorban kell kialakítani, hosszú, türelmes, kitartó, fájdalmas tanulási folyamat árán.

Az utóbbi évtizedek fogyasztói társadalma nem emberpárti, nem hűségpárti, nem szeretetpárti. Olyan légkört teremt és tart fenn, amelyben az egyén boldogtalannak érzi magát, és szorongásait tárgyakkal, szolgáltatásokkal, hangulatjavító szerekkel igyekszik fenntartani. Eközben a másokkal folytatott versenyben, mellyel az emberek a maguk pillanatnyi helyét akarják kivívni a nap alatt, nem jut idő az élet igazi értékeire, csupán valamiféle lecsupaszított, csillogó formára.

A szeretet, hit, hűség, tradíciók, kölcsönös tisztelet szerepe és jelentősége környezetünkben csökken, mi több, ezek az értékek ma (főleg a fiatalok körében) maradinak számítanak, pedig a lelki egészség érdekében szükség van rá. Mégis az új évezredben a szeretethiány lehet a legnagyobb és legpusztítóbb kór a civilizált országokban (WHO). Ahogy a szeretet kezd kiszorulni a hétköznapokból, mind több tudományos cikk jelenik meg, hogy milyen óriási gyógyító erejű a gyengédség. Még a legszörnyűbb betegség karmaiból is van menekvés, ha a közelben van valaki, aki önzetlen szeretetet nyújt.


Aki gyerekkorában nem tapasztalta meg a szeretetet, egész életében csak ezután sóvárog, szomjazik rá

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az önző és mohó ego is gátolja a szeretetet, mivel az az én feláldozásával jár, amihez nagy bátorságra van szükség. Az ego a személyiségünknek olyan alkotórésze, amely az egyébként is kihívásokkal terhelt életünkön nem könnyít, miután mindenki másnál különbnek tart bennünket, és ezzel okoz fennakadásokat. Akkor érzi jól magát, ha azt látja: mindenkinek oly sok a hibája, én viszont szinte hibátlan vagyok. Próbálja a saját véleményét, pozícióját megtartani, ezért rengeteg harag, feszültség gerjesztőjévé válik, hatására azt hisszük, csak nekünk lehet igazunk. Szeret a negatív dolgokban lépkedni, és fokozni a feszültséget bennünk. Ilyen a ragaszkodás, a birtoklási vágy, amikor mindent a saját kezünkben, felügyeletünk alatt tartunk. Uralkodni akar mások fölött, célja a pénz utáni hajsza, a dicsőség, a szex. Kétségbeesetten követelődzik — itt és most akar mindent megkapni, s ha megkapja, csak egy rövid ideig érzi jól magát. Szomjazik a hatalomra, mindenféle (gyakran nevetséges) módon igyekszik fontossá lenni, különlegessé válni mások szemében, hajhássza a dicséreteket, a státuszt, közben a viharos hajsza elszívja, megsemmisíti az energiáját. A világ azonban törékeny és bizonytalan, semminek sincs tartós értéke, ennélfogva az én sohasem érzi magát biztonságban.

Az ego mindig méricskél. Kifelé, a világra figyel, és mindig hozzánk méri a többi embert. A szeretet pedig nem olyasmi, ami az egónak megfelel, nem olyasmi, amiért nem kell semmit sem tenni, mert hálát, türelmet, alázatot és szabadságot követel meg. A szeretet kizárja a tökéletességre való igyekezetet, megengedi, hogy a másik az legyen, aki. Nem várja el, hogy olyanná változzék, amilyennek én szeretném, célja, hogy a másik életét könnyebbé és gazdagabbá tegye, úgy, ahogy a másik kívánja. Ezzel szemben az ego mindig azt keresi, hogy mi az, amit kritizálhat, gyűlölhet, hiányosságokat, gyengeségeket keres, folyton összehasonlítgatja a jelent a múlttal, amivel elszigeteltséghez vezet.

Az énnek a szeretetben el kell tűnnie, mert a gyengédség segít feloldódni a másikban, mivel az egót fel kell áldozni, hiszen szeretetképtelen. Ezért kell kivétel nélkül mindenkinek döntenie, hogy mit szolgál az élete minden pillanatában: a szeretetet vagy az önzést, önmagát vagy az igazságot, az életet vagy a halált, a fényt vagy a sötétséget, az áldást vagy az átkot. Ha sikerül megtalálni az egonélküliség szépségét, könnyen meglátjuk az egóhoz tartozó boldogtalanságot is. Szeretet nélkül az életnek semmi értelme sincsen, szeretet nélkül minden annyira fölöslegesnek tűnik. Meg kell szabadulni az általa irányított élettől, képesnek kell lenni új módokon érzékelni a világot, megismerni a mély szeretetet, kitartóan járni a göröngyös utat.

Hajszoljuk a sikert, a pénzt, és közben elfelejtjük a legfontosabbat. Megfeledkezünk a legnagyobb kincsről, a szeretetről

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gyógyír rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..