Bene Zoltán József Attila-díjas író, eddig húsz könyve jelent meg. A Magyar Írószövetség elnökségének tagja, a Madách Irodalmi Társaság elnöke, az Areión Kulturális Egyesület vezetője, az Irodalmi Jelen prózarovatának vezetője. Az Igazak című regényében háromszázadnyi eseményt követhetünk nyomon. A XIX., a XX. és a XXI. századi történetszálak főszereplői az Igaz család férfi tagjai.

Sándor Zoltán a beszélgetés elején röviden vázolta a közönségnek ezt a három történetszálat.

A XIX. század főhőse Igaz Gergely. A történetben egy csaknem száz éve elsüllyedt kincseshajó legendája is fontos szerepet kap, a cselekmény 1818-ban játszódik. A XX. század főhőse Igaz Gerő. Ez a szál egy szabályos krimi, mely Szegeden játszódik az I. világháború végének zűrzavaros időszakában. 1918 novemberében ugyanis a belgrádi katonai egyezmény értelmében Szeged francia uralom alá kerül, így francia katonák vannak Szegeden. A regény ezen részében egy katona nyomoz egy gyilkossági ügyben. A XXI. század főhőse pedig Igaz Gergő, aki újságíró. A szerkesztője elküldi egy elfeledett faluba, hogy készítsen róla szociográfiai riportot. A faluban kevés ember él, ők is többnyire hollandok, de találkozik egy fiatal hölggyel, az elfeledett lánnyal, akinek rengeteg könyve van, s az újságíró számára vonzóvá válik a lány is, s a könyvek is, itt talál egy elfeledett naplót is, melyet egyik őse írhatott. A fejezetek az Igaz férfiak kedveseinek nevét viselik. Így Júlia, Klára, Anna, azaz a nők jelzik, melyik században is járunk.

Zoltán a XXI. századi szálra kérdezett rá elsőként, mely szerinte a legheterogénebb. Arra volt kíváncsi, hogy a szerző utalni szeretett volna-e jelenünkre a történetszál felépítésével. Bene különböző fórumokon fiatalokkal, huszonöt éven aluliakkal is foglalkozik, és tapasztalata szerint ők egészen más módon élik meg az időt és a teret, mint az idősebb generáció.

— Mi rendkívül földhözragadt módon, lineáris időben élünk, a gondolkodásunk is ok-okozati összefüggésekből áll. A fiatalok hálózatokban gondolkodnak. Az ember sokszor úgy érzi, hogy a kettő ellentmond egymásnak, de az ő világukban nem mond ellent. A kvantumfizikában hátrány, ha valaki ok-okozati összefüggésekben, lineáris időben gondolkodik. Ott nem lehet megmondani, mi minek az oka, mi volt mi előtt, s állítólag a kvantumfizika lesz a jövő nagy tudománya, óriási áttörés előtt állunk, de más típusú gondolkodás kell hozzá. Teller Edét megkérdezték az ’50-es években, amikor minden nagy felfedezést magyarok tettek, hogy miért van ez. A válasza az volt, hogy leginkább a nyelvben kereshető a válasz. Akkoriban a fizikában olyan problémák adódtak, amelyeket a magyar nyelv logikája szerint hamarabb meg lehetett oldani, mint az angol nyelv logikája szerint. A gondolkodási sémákat tehát ilyen szinten meghatározza, milyen az anyanyelvünk, hát még az, hogy milyen az idő- vagy tértapasztalatunk. Immanuel Kant szerint a tér és az idő nem is létezik, az ember találta ki, hogy a káoszban rendet vágjon — mondta Bene, majd a nyelvi logika kapcsán a kötet címéről esett szó, mely az Igazak. Sándor Zoli szerint mégis kivétel nélkül tragikus főhősökről beszélünk. A szerző ezt az állítást némiképp árnyaltabban látja, hiszen véleménye szerint nem ugyanúgy tragikus a sorsa a három Igaz férfinak.

— Az Igaz név persze beszélő, s ők mindhárman jóakaratú emberek, próbálnak igaz módon élni, több-kevesebb sikerrel, senkinek sem sikerül végül, de igyekeznek. A cím utalhat a családnévre, de az igaz emberekre is, akiknek mindegy, mi a vezetéknevük — magyarázta. 

A történetek jó része valóságos történelmi tényeken alapszik, ilyen például a XIX. századi szálban elsüllyedt hajó is. 

— A XVIII. században egy császári tiszt, egy olasz gróf római köveket talált a Maros mellett, melyeket Bécsbe küldött. Ezek nagy része meg is érkezett, a Belvedere-palotába építették bele. A köveket először fát szállító hajókkal vitték, majd Szegeden a kikötőparancsnokság átrakodta őket nagyobb hajókra, de az egyik elsüllyedt, és a mai napig ott van Szegeden. A XX. századi szálnak is van valóságalapja, hiszen Szeged a belgrádi katonai egyezmény nevében valóban francia fennhatóság alá került, ráadásul francia gyarmati hadsereg szállta meg a várost, csak a tisztek voltak franciák, de szenegáli feketéktől indokínai katonákig voltak akkor Szegeden. Arabok, feketék és még vietnámiak is — tudtunk meg néhány izgalmas részletet és tényt az írótól.

Ismét a moderátor vette át a szót, aki az elmúlt évek rohamosan változó világát említve azt az érdekes tényt hozta fel, hogy az utóbbi évtizedben a történelmi regények a reneszánszukat élik. Vajon összefügg-e a két dolog? 

Hasonló jellegű felmérésről Benének nincs tudomása, arra viszont kíváncsi, hogy melyik korosztály preferálja a történelmi regényeket. Szerinte az látszik, hogy a történelmi tudat kezd kimúlni az emberekből, és végtelenített jelen időben élünk, ami a fogyasztói társadalom óhatatlan velejárója, ez is lehet az oka, hiszen nagyon más az időtapasztalatunk.

— Mindegy, hogy valami a középkorban vagy a II. világháborúban játszódik. Az olvasók nagy részének minden, ami nem jelen, az fantasy, mese csupán. Én szerzőként belülről szeretem nézni az egészet, a történelmet, ezért így is írom a történelmi regényeimet. Az Istenítélet címűben majdnem minden úgy alakul, ahogy a történelemkönyvek leírják, de valójában fogalmunk sincs, hogy minden úgy volt-e, ahogyan ezt valaki lejegyezte. Az, hogy egy történelmi regény nem analóg a kanonizált történelemmel, nem feltétlenül történelemhamisítás. Óhatatlanul a jelenről is kell szólnia, mert bár az ember nagyjából ugyanaz, mégis: a középkori ember és a modern ember két külön faj. Nem tud az utóbbi az előbbi agyával gondolkodni, s megélni, amit az megélt. De a nagy emberi dolgok ugyanazok. Az irodalom az a művészeti ág, amelyet a legjobban meghatároz a korszak, melyben keletkezik. S azért lehet mégis olvasni például egy Shakespeare-t, mert irgalmatlan sokat tud az emberről — osztotta meg gondolatait Bene.

Sándor Zoltán megjegyezte, hogy a könyv férfiszemszögből íródott, de a nők a mozgatórugói a történeteknek, mire Bene hozzátette, nem is tudna női szempontból írni, így ez magától értetődő volt számára. S a nők? Erre a következő választ kaptuk, mely több szájat is mosolyra húzott a közönség soraiban.

— Minden nagy sztori a nők körül forog. Elég, ha megnézzük a Bibliát s Éva almáját, azaz a konfliktust. A nők szebbek, okosabbak, erősebbek, tovább élnek, mint a férfiak. Isten megteremti Ádámot, a prototípust, majd Évát, a tökéletest.

Egy történelmi regény esetében mindig felmerül az a kérdés is, hogy mennyire kell ismerni a szóban forgó kort, mennyi mindennek kell utánajárni, ha az ember hitelesen szeretne írni, s természetesen a válasz is mindig hasonló: sok kutatást feltételez.

— Annak nem nehéz utánanézni, milyen cigaretták voltak egy-egy korban, hiszen vannak őrült cigisdobozgyűjtők, de azt, hogy mennyibe került éppen akkor az a doboz cigi, már nehezebb kideríteni. S persze bármit írhattam volna, nem hiszem, hogy valaki ellenőrzi, de zavart volna, így két hetem ment rá, hogy megtaláljam a cigi árát. Amikor történelmi regényt ír az ember, jóval többet kell tudni a kiválasztott korról, mint amennyi a sztoriba belekerül, mert különben el fog tévedni.

A beszélgetés végén szóba került Bene több, a helyszínen is megvásárolható regénye, ezekről is beszéltek röviden, majd következtek a hallgatóság kérdései s a könyvek dedikálása. A könyvbemutató társszervezője az Areión Kulturális Egyesület, támogatója pedig a Magyar Művészeti Akadémia volt.