Autópályák a volt Jugoszlávia területén

Autópályák a volt Jugoszlávia területén

A ’90-es évek elején, az ország szétesésével, új államok alakultak meg, melyek többé-kevésbé felismerték a modern autópályák kiépítésének szükségességét.

A legnagyobb haladást ezen a téren Horvátország érte el, mivel az országon átvezető pálya sok várost, illetve települést is összeköt, valamint bámulatba ejtő tájakon halad át, így láthatunk sűrű erdőket, kopár sziklákat, zöld legelőket. Az építkezés sok helyen lassan haladt, a terepviszonyok miatt ugyanis különleges megoldásokra volt szükség, az alagutak és a hidak pedig a hosszúságukkal váltak ismertté.

A Testvériség-Egység nevezetű rész a legrégebbi, melyet a ’80-as években építettek, és Belgrád—Zágráb autóútnak is hívták. A horvát rész Lipovacnal kezdődik, és Zágrábot megkerülve továbbhalad dél felé. A nagyobb városok, melyeket érint: Slavonski Brod, Zágráb, Karlovac, Zadar, Šibenik, Split, Ploče, és a jövőben majd Dubrovnik. A számtalan kisebb település szintén könnyen megközelíthető. A távolságok lényegesen lecsökkentek, így a fővárostól Rijeka 152, Pula 246, Zadar 266, Šibenik 322, Split 380, Dubrovnik pedig 577 km-re van. Még egy érdekes adat, mely valóban azt tükrözi, hogy mennyire szükséges ez az út: a Budapest és Rijeka közötti 500 km-es táv 5 óra alatt megtehető. Magyarország irányából rácsatlakozhatunk Letenyénél, így Zágrábon keresztül, illetve a most épülő részen Eszéken át. A számtalan hosszabb-rövidebb alagút közül a Mala Kapela ismert, melynek nyugati csöve 5780 m, a keleti pedig 5821,77 m hosszú, korszerűen van kivilágítva, szellőztetve. A csövek közötti távolság 15 m, 6 összekötőnyílás van a gépkocsik részére, a gyalogosoknak 14. A haladási sebesség 100 km/h. A Sveti Rok szintén ismert, és a Velebit hegységen halad keresztül. A nyugati csőhossz 5679 m, a keleti 5670 m. Amikor kiérünk az alagútból, a mediterrán éghajlat érezteti hatását a meleg levegővel és a jellegzetes illatával. Itt egy nagy lejtőn haladunk lefelé, de szinte észre sem vesszük, mivel a táj szépsége feledteti velünk a többszöri kényszerlassítást, melyet a tapasztalt vezető könnyen vesz. A felfelé haladás vagy kapaszkodás szintén nem okoz különösebb gondot, mivel az út íve lehetővé teszi a folyamatos gyorsaságot. A tengerpart közelében már érezni lehet a sós víz illatát, és a leágazások lehetővé teszik a kiszemelt nyaralóhely megközelítését. Mivel az illetékesek idejében megérezték a turizmusban rejlő lehetőséget, az autópálya kiépítése a lehető legjobb befektetés az ország számára. A legnevezetesebb építmény ezen a szakaszon a Pelješaci híd, mely most épül, és 36 hónap alatt készül el. A hossza 2400 m, és négy forgalmi sáv halad rajta, 55 m magasságban. Elkészültével kikerülhető lesz a boszniai—horvát határrész, ami lényegesen lecsökkenti az utazási időt a szárazföld és a Pelješac-félsziget között, valamint teljes egészében horvát területen utazhatunk.

A Bosznia-Hercegovinán áthaladó autópálya — vagy ahogyan nevezik: Vc — már igen nehezen épül, a lassú munkatempó oka az anyagi gondokban és a mostoha terepviszonyokban keresendő. A tervezett hosszúsága 336 km, és a horvát határnál, Svilajnál egy híddal kezdődik, majd érinti Dobojt, Zenicát, Szarajevót és Mostart, végül pedig Bijačánál elhagyja az országot. Magának az autópályának igen jelentős szerepe van az európai közlekedésben. Pán-európai korridornak is nevezik, és Budapestet hivatott összekötni a tengerparttal, Ploče kikötővel, ahol nagy mennyiségű áru cserél gazdát. A kisebb települések, melyeket érint: Odžak, Modriča, Doboj, Zenica, Kakanj, Visoko, Szarajevó, Konjic, Jablanica, Mostar. A legnehezebb szakasz, mely nagyobb hidakat és alagutakat foglal magában, a Konjic—Jablanica. A már meglevő rész azt mutatja, hogy kiváló minőségű autópálya lesz, a megengedett sebesség 120 km/h. Az országon át még egy autópályát terveznek megépíteni, mely Belgrádot köti össze Banja Lukával, és egy szakasza, a Doboj—Banja Luka már elkészült. A hiányzó részt is építik, és a terepviszonyok sem okoznak gondot, így a befejezést semmi sem hátráltatja. Egy új terv része a Belgrád—Szarajevó autópálya megépítése, mely a kibékülést hivatott szimbolizálni, és több települést fog összekötni, de hogy melyeket, azt még nem lehet pontosan tudni. Az építése hamarosan elkezdődik, a befejezése pedig 2020-ban várható, szinte teljes mértékben külföldi tőkéből.

A következő ország, ahol autópálya épül, Montenegró. Sokan nem is tudták elképzelni, hogy itt is lesz majd, mivel az évek során csupán javítgatták a már meglevő utakat, főleg a Morača-kanyonon átvezető szakaszt, melyet az utazók halálútnak neveznek — egy csöppet sem túlozva, mivel egy statisztika alapján minden kilométer megközelítőleg tíz emberéletet követelt. Valóban veszélyes ez a rész, ezért sokan nem vállalták az utazást, így az ország elesett a turizmusból származó nagy bevétel egy részétől. Sürgős megoldás kellett, hogy ez a zuhanás megálljon, ezért döntöttek az építkezés mellett, és elképesztő tempóban folynak a munkák. A Boljare—Bar autópálya hossza 170 kilométer, ezen belül a legnehezebb terepviszonyok a Smokavac—Mateševo részen találhatóak, mely csupán 41 kilométer, és csaknem 17 kilométer alagutat, illetve 3 kilométer hidat foglal magában. Kolašintól Podgoricáig 25 percig fog tartani az utazás, ami nagy könnyítés mindenki számára. Itt is tervben van egy nagy szenzációt keltő híd építése, ez a Moračica, mely körülbelül 1 kilométer hosszú, és a legmagasabb pontja 161 méter. A másik említésre méltó rész a Vjeternik alagút, mely 3 kilométer hosszú, és 1100 méterről ereszkedik 63 méterre. A határidő, melyet 2014-ben megszabtak, lassan lejár, tehát késni fog a befejezés, de ne legyünk türelmetlenek, ha ennyi éven át a halálkanyonban közlekedtünk, akkor ezt a keveset már kibírjuk, és egy aránylag könnyű és gyors úton elérjük a bari kikötőt, ahonnan már egyszerű az út a tengerpart mellett.

A Szerbiában található autópálya két részre osztható. Az egyik a már régebben elkészült és forgalomban levő Belgrád—Niš szakasz, mely az észak-macedón határig fut, majd a görög autópályába csatlakozik. Akik ide szándékoznak utazni, azok már tudják, hogy ez mekkora segítség, mivel egy aránylag hosszú szakaszról van szó, és még így is jelentős a távolság. A másik irány, mely Horgostól indul és Boljaréig húzódik, majd innen tovább Barig, egy újabb még nem teljesen kész rész. A zlatibori hajtűkanyarokat már évekkel ezelőtt kiegyenesítették, így ez a nehéz útszakasz már a múlté, de persze vannak még kihívásnak számító részek, melyek leküzdése folyamatban van. A 10-es és a 11-es korridor Szerbia számára igen lényeges, hiszen az ország fekvése ebből a szempontból nagyon jó, így az északról délre tartó pálya — tengerpart nélkül is — óriási lehetőség az átutazó forgalom szempontjából. Az ország célja, hogy minél rövidebb idő alatt megépüljön a tervezett 1200 kilométer hosszú pálya, ami az építkezés tempóját figyelembe véve igen jó teljesítménynek mondható.

A következő ország Szlovénia, melynek autópálya-hálózata több szakaszból tevődik össze. Az A1-es hossza 241 kilométer, és összeköti Ausztriát az Adriával. Több nagyvárost érint, például Maribort, Celjét, Ljubljanát és Kopert. Az A2-es 175 kilométer hosszú, és az osztrák határtól indul a horvát határig, Jesenice, Kranj, Ljubljana és Novo mesto érintésével. Fő célja, hogy összekösse Ljubljanát Belgráddal (ahonnan Görögország irányába folytatódik), amivel a nyugati országokban dolgozó vendégmunkások utazását könnyíti meg.

Az észak-macedón autópálya a szerb határtól indul, Kumanovón, Veleszen halad át, majd Gyevgyelijánál belép Görögországba. A vendégmunkások ezen a szakaszon haladnak, majd Törökország felé folytatják útjukat. A pálya minősége jónak mondható, ami az állandó javításoknak köszönhető, melyek elengedhetetlenek egy ilyen forgalmas út szempontjából. Leginkább a nyári hónapokban forgalmas, mivel a turisták, akik a görög és a török tengerpartot szemelték ki úti célnak, főleg ezen az autópályán közlekednek, mivel a biztonság is nagyon lényeges szempont.

E rövid beszámoló alapján az érdeklődők megtudhattak néhány fontos információt arról, hogy hol található autópálya, így most már lehet tervezni egy hosszabb utazást a horvát, montenegrói, szlovén vagy görög tengerpartra. Mielőtt azonban elindulunk, feltétlenül tájékozódjunk az utakon történő minden eseményről, az aktuális autópályadíjakról, a határátkelőkön várható helyzetről, valamint az időjárásról. Befejezésként csak ennyit: szerencsés utat és kellemes pihenést mindenkinek!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Mérföldkő rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Autópályák a volt Jugoszlávia területén
Mérföldkő
  • Lábadi Loránd
  • 2019.06.17.
  • LXXIV. évfolyam 24. szám
Autópályák a volt Jugoszlávia területén
Mérföldkő
  • Lábadi Loránd
  • 2019.05.29.
  • LXXIV. évfolyam 21. szám
Facebook

Támogatóink