A másságot egyenjogú, egyenrangú alapon méltányoló új történelmi megállapodásra van szükség Szerbia és Vajdaság között - hangzott el a IV. vajdasági konvención, melyet április 1-ére az újvidéki Vojvodina Sport- és Üzletközpont amfiteátrumában hirdettek meg. Többen emlékeztettek a Szabadkán megtartott (2004) első konvenció, majd az újvidéken szervezett második (2006), illetve a harmadikon (2008) elfogadott kinyilatkoztatások mai időszerűségére, ill. hogy a jövőben sokkal hatékonyabban kell cselekedni a változásokat sürgető erők tömörítésére, a fiatalok mozgósítására.
Az Új vajdasági alkotmányos kezdeményezés mottóval összehívott IV. vajdasági konvenciót eddig öt politikai párt: a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Párt, a Montenegróiak Párja, a Vajdasági Románok Szövetsége, a Ruszin Demokratikus Párt, valamint hét civil szervezet: a Vajdasági Klub, a V21 Fórum, a Szerbiai Helsinki Bizottság, az Árgus, a Vajdasági Újságírók Független egyesülete, a Menekültek és Elüldözöttek Regionális Központja, illetve számos közéleti személyiség támogatja. A Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége az utolsó pillanatban vonta vissza aláírását, azzal a megindoklással, hogy választási tárgyalásokat folytat a Demokrata Párttal.
A szerény keretek között megtartott IV. konvenciót Miroslav Antić Vajdaság ihlette poémája nyitotta meg, Lidija Stevanović művésznő előadásában. Ezután egyperces kegyelettel adóztak a tartományi székvárosban virágvasárnapra virradóra keletkezett diszkótűz hat fiatal áldozata emlékének. A több mint kétszáz résztvevőt és a vendégeket, köztük Egeresi Sándort, a Vajdasági Képviselőház elnökét, Dušan Miljićet, a Liberális Demokrata Párt alelnökét, a Vajdasági Szervezet elnökét és Petar Matić Dulet, az Igazság a Népfelszabadító Háborúról szervezet elnökét, valamint a médiumok képviselőit Đorđe Subotić, a Vajdasági Klub elnöke, a konvenció egyik házigazdája köszöntötte. Jelen volt Pásztor Bálint és Varga László köztársasági képviselő is.
Cinikusnak, megalapozatlannak nevezte Živan Berisavljević, a szervezőbizottság társelnöke egyes szerb médiumok reagálását, és visszautasította a szeparatizmusra, a kiválásra utaló vádakat a IV. konenció deklarációjavaslata kapcsán, mely föderális, szövetségi alapokon taglalja Vajdaság és Szerbia demokratikus egyesülésének új alapjait. Eszerint két föderális egységből, vagyis köztársaságból - Vajdaságból és szűkebb Szerbiából - tevődne össze az ország. A konvenció résztvevői elfogadták a VMSZ kiegészítő javaslatát is, mely a megalakulása, 1994 óta Vajdaság teljes jogú autonómiáját szorgalmazza, törvényhozói, végrehajtói és részben bírósági hatalommal. Hogy végül is autonómia vagy köztársaság lesz-e Vajdaság, arról majd a vajdasági polgárok döntenek. Az itt élő népeknek joguk van nyilatkozni arról, hogy milyen alkotmányos rendben kívánnak élni. Berisavljević reményét is kifejezte, hogy Szerbia a jövőben sokkal intenzívebb ütemben zárkózik fel az európai úthoz, mely szavatolhatja majd az alkotmányos változásokat, és azt is, hogy ne legyen kétséges a kisebbségek identitásának a megőrzése. Hogy ne hadisarcként tekintsenek a kisebbségekre, amint az a múltban megtörtént.
Vajdaságra mindig is partnerként tekintett az LDP, és a széleskörű autonómiát szorgalmazta - mondta Dušan Miljić köszöntőbeszédében. A jövőben is nyitottak lesznek a státusrendezést kezdeményező demokratikus párbeszéd iránt. A 20. század elején felmerült kérdések időszerűségére mutatott rá Petar Matić Dule. Csak a szerb nép nyilatkozott 1918 után arról, hogy hogyan kíván élni. Vajdaság már akkor is európai volt és egyesült az oszmáni Szerbiával. Sajnos az utóbbi győzedelmeskedik, a ,,kalácsmegosztás" Vajdaság kárára van ma is. Az 1974-es ígéretes időszak után a politika napjainkban is az 1920-as évek szintjén, pontosabban a miloševići rendszeren alapul. Hogyan lehetséges, hogy a demokratikus Szerbia nem mutat erőteljesebb készséget a társadalmi változásokra? - tette fel a kérdést.
Minden eddigi konvención részt vett a VMSZ, hangsúlyozta Pásztor István elnök. Köszönettel vette tudomásul, hogy valamennyi eddigi javaslatukat elfogadták, és hogy a IV. konvencióra vonatkozó véleményük is a deklaráció szerves részét képezi. A realitásokból, a valós helyzetből kell kiindulni, amikor Vajdaság státusát szorgalmazzák ma. Másfelől fel kell tenni a kérdést is: hogyan lehetséges, hogy a szerb kormányban nincs egy miniszter sem Vajdaságból, és hogy fordulhat elő, az elmúlt tíz hónapban már másodszor, hogy a mezőgazdasági termelők nyilvánosan tiltakozzanak? Vajdaság szinte teljesen el van vágva Belgrádtól, a központtól. Pásztor részletesen szólt a két konvenció között eltelt időben kijelölt törekvéseikről, hogy számos esetben maradtak egyedül a köztársasági parlamentben kezdeményezéseikkel, amelyek létfontosságúak voltak Vajdaság részére. Jóllehet tartományunkból még 37 képviselő van a Szerb Képviselőházban.
Szerbia fejletlen régiója lett Vajdaság az elmúlt két évtizedben - mutatott rá Đorđe Subotić. A helyzeten csak az új alkotmányos rend változtathat. A radikális pártvezető ismételten utalt rá, hogy az alkotmány Vajdaságban megbukott, mivel 56,07 százalékban ellene szavaztak a polgárok. Slobodan Budakov a kiutat az alkotmányozó országgyűlés összehívásában látja, és akárcsak Miroslav Ilić, ő is aláírásgyűjtést kedvezményezett az alkotmány megváltoztatására.
A VMSZ kiegészítő javaslatával fogadták el a résztvevők a IV. vajdasági konvenció Deklarációját, s egyúttal megállapították, hogy az jó kiindulópontja lesz a demokratikus párbeszédnek, a nyilvános vitának. Vajdaság státusáról pedig az itt élő polgárok döntenek majd. Elfogadták a Koordinációs Bizottság megalakulását, melyet hét közéleti személy, valamint a konvenciót összehívó politikai és civilszervezetek képviselői alkotják. A bizottság hamarosan megtartja alakuló ülését, és meghatározza a tennivalók ütemtervég.