A természeti katasztrófák elleni védekezés világnapját az ENSZ 1987. évi határozata alapján minden október második szerdáján - az idén 10-én - rendezik, hogy figyelmeztessék a társadalmakat bolygónk sérülékenységére, az érte viselt felelősségre. 
Nemzetközi segítség nélkül a katasztrófa sújtotta államok gyakran képtelenek úrrá lenni a nehézségeken. A világszervezet dokumentuma azt ajánlja a kormányoknak, hogy ösztönözzék az olyan intézkedéseket és szakmai segítségnyújtási programokat, amelyek a természeti katasztrófák becslésével, előrejelzésével, megakadályozásával és enyhítésével foglalkoznak. Természeti csapások mindig is lesznek, de nem feltétlenül válnak katasztrófává, ha megtesszük a szükséges lépéseket. Az ENSZ ezért egész világot átfogó rendszert szándékozik kiépíteni a természeti katasztrófák előrejelzésére.
Az elmúlt évtizedben az árvizek, viharok, földrengések, szökőárak, a szárazság 600 ezer ember halálát okozták a világon. 2004 volt a harmadik legsúlyosabb év az elmúlt évtized során a katasztrófák gyakoriságát illetően: ekkor 719 természeti katasztrófát jelentettek. Jelentősen nőtt és mintegy 250 ezerre duzzadt 2004-ben a természeti katasztrófák halálos áldozatainak a száma a világon, döntően az Indiai-óceán térségében pusztító cunami következtében. A növekedés az előző évihez képest háromszoros volt, 2002-höz képest pedig tízszeres.
A természeti katasztrófákból világszerte eredő gazdasági károk mértéke elérte a 145 milliárd dollárt. Az elmúlt években különösen pusztító katasztrófák sújtották a világ különböző térségeit, elég csak a dél-ázsiai szökőárra (232 ezer ember vesztette életét, illetve tűnt el), a Katrina hurrikán egyesült államokbeli pusztítására (New Orleans négyötöde víz alá került, több mint 1100-an meghaltak, és egymillióan maradtak fedél nélkül), valamint a főként Pakisztánban romboló földrengésre (több mint 20 ezer halott) gondolni. Európa sem volt mentes a katasztrófáktól, a pusztító árvizek, erdőtüzek, aszály hatására szeptemberben az Európai Parlament felszólította az Európai Unió illetékes vezető szerveit, a huszonöt tagországot képviselő tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy elemezzék a katasztrófák okait, és anyagi támogatásokkal is ösztönözzék a megelőzést elősegítő hosszú távú befektetéseket.

A XX. század legnagyobb katasztrófái:
A 20. század legsúlyosabb természeti katasztrófái: a kínai Sárga folyó 1931-es, 1939-es és 1959-es pusztító árvizei kb. 6 millió, az 1970-es bangladesi hurrikán kb. egymillió, a szintén 1970-es perui földrengés kb. 100 000, az 1976-os kínai Hupej tartományi földrengés mintegy félmillió áldozatot követelt.
Ember okozta ökológiai katasztrófák: Londoni szmog, 1952
Aral-tó szennyezése és kiszárítása, szovjet Közép-Ázsia, 1960-as évektől
Bhopali vegyi üzem katasztrófája, India, 1984
Csernobil, Ukrajna, 1986
Exxon Valdez tankhajó katasztrófája, Alaszka, 1989
Öbölháború: Perzsa-öböl elszennyezése, 1991
Trópusi rablóvadászat (szafari, orvvadászat)
Savas esők miatti erdőpusztulás
Amazóniai esőerdők irtása
www.zoldfelulet.hu, www.hu.wikipedia.org