Nem is hallunk mást, csak hogy az alvásnak mennyi pozitív hatása van: természetesen segít abban, hogy nappal fizikailag és szellemileg is jól tudjunk teljesíteni, emellett számos betegség kialakulásának rizikóját csökkenti, hozzájárul a sejtjeink regenerálódásához, sőt még a memóriánkat is javítja. Ebből azonban nem következik egyenesen az, hogy minél többet alszik valaki, annál egészségesebb lesz! A szükséges alvásmennyiség egyénenként eltérő lehet: van, aki hat-hét óra alvás után van a legjobb formában, másoknak viszont nyolc óra szükséges. Az életkor is befolyásoló tényező, a gyermekeknek jóval több pihenésre van szükségük, mint a felnőtteknek. A szakemberek szerint mindenképp érdemes felülvizsgálnia az alvási szokásait annak, aki rendszeresen kilenc-tíz óránál többet alszik.

Meglepő módon a túl kevés és a túl sok alvásnak hasonlóan káros következményei lehetnek az egészségünkre. Például mindkettő növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikóját, a stroke és a szívroham kockázatát. Ráadásul minél többet alszik valaki, annál valószínűbb, hogy nappal sem elég aktív, ez pedig az elhízás és az azzal összefüggő gondok kockázatát is növeli. A túl sok (vagy a túl kevés) alvás rontja a szervezetünk inzulinválaszát, így nagyobb a valószínűsége az inzulinrezisztenciának és a cukorbetegségnek.

Az alvás nélkülözhetetlen az agyunk megfelelő működéséhez, így a tanuláshoz, az elsajátított ismeretek „tárolásához” és a minket érő információk feldolgozásához. A túl sok alvás azonban a memória és a kognitív funkciók romlásához vezethet.

Ahogy öregszünk, annál többet alszunk, egyelőre pedig még nem egyértelmű, hogy a túl sok alvással töltött idő egy tünete-e annak, hogy betegek vagyunk, vagy inkább a megbetegedések okozója. Jelenleg a kutatók inkább az előbbire hajlanak, vagyis inkább úgy látják, hogy az átlagnál hosszabb alvással töltött idő rejtett betegségek jelenlétére utalhat a szervezetben. Emellett arra is megvan az esély, hogy mivel a „hosszú” alvás (több mint napi nyolc óra) általában nem pihentető, meg is betegít. A többi közt a depresszió, a krónikus fáradtság, a vitaminhiány, a pajzsmirigyproblémák, a narkolepszia is állandó álmossággal jár együtt, valamint bizonyos gyógyszerek is álmosítanak bennünket. A vérszegénység miatti gyengeség is folyamatosan növeli az alvásigényünket.

Fontos lenne rendszerezni a napunkat, hogy mikor bújunk ágyba, és mikor hagyjuk el a szeretett bútordarabot, hiszen a szervezetünknek is könnyebb alkalmazkodnia, ha van egy kialakított ritmusunk. Az igaz, hogy a koffeintartalmú ételek és italok üdítő hatással vannak ránk, de bánjunk velük csínján! Az összetett szénhidrátok képesek lassítani a szervezetünket, ezért figyeljünk arra, hogy minél több rostot fogyasszunk. Ha nem áll betegség a háttérben, akkor talán az életmódbeli változtatásokkal csökkenthetjük az átaludt órák számát.