Ahova jó visszatérni

Ahova jó visszatérni

Zentagunaras azok közé a települések közé tartozik, ahova mindig jó visszatérni, mert minden egyes látogatás alkalmával valami újat látunk vagy hallunk a Topolya községhez tartozó faluban. Aki ismeri a helyi közösség vezetőségét, Sípos Hajnalkával, a végrehajtó bizottság elnökével az élen, az tudja, hogy mindannyian állandóan a jobbra törekednek, és a polgárok életkörülményeinek javításán fáradoznak.

A helyi közösség tanácsa egyik prioritásként az ivóvízhálózat korszerűsítését tűzte ki célul. A hálózat 70%-a fel lett újítva, tehát a munkálatok nagy részét már elvégezték, jelenleg a víz minőségének javításán dolgoznak.


Sípos Hajnalka

— Ideális megoldás a vízgyár építése lenne, de egy ekkora helyi közösség számára ez anyagilag kivitelezhetetlen. A víznek magas a vastartalma, és klóroznunk kell a baktériumok elszaporodása ellen. A klór leköti a vízben levő nagy mennyiségű vasat, mely bizonyos részeken lerakódik. Amikor ezek a lerakódások a rendszerbe kerülnek, akkor a víz sárga színűvé válik. A rendszert hetente több alkalommal mosatjuk, ez azonban nem végleges megoldás. Meg kell találnunk a hiba forrását, vajon hol keletkeznek ezek a lerakódások a több mint 30 km hosszú vezetékben. Több mérnököt is felkértünk, segítsenek nekünk ezt a gondot megoldani. Bízom benne, hogy hamarosan mindez sikerül, és javul a víz minősége. A határutak kiépítésére szintén nagy hangsúlyt helyeztünk az elmúlt években. A szállások nagy részét szilárd útburkolattal borítottuk, az elmúlt évben pedig a Csantavérre vezető út 300 méternyi szakaszára került aszfalt. Az utcában több, állattenyésztéssel és méhészettel foglalkozó gazda él, emellett egy fiatal család a Prosperitati Alapítvány által ebben az utcában vásárolt szállást. Utaink nagy részét még a ’80-as években aszfaltozták, mára jócskán megrongálódtak. 2019-ben a Kossuth Lajos utcára — mely az egyik legforgalmasabb része a Zentagunarast Gunarassal összekötő útnak — 200 méter hosszan és 5,5 méter szélesen került új aszfaltburkolat. A két település közötti 11 km-es távból 5 km már szilárd burkolatot kapott, a fennmaradt 6 km-re pedig ígéretet kaptunk, hogy köztársasági pénzeszközökből ez is megvalósul. A két települést összekötő út gazdasági és művelődési szempontból is fontos mindkét falu számára — mondta Sípos Hajnalka.


A Zentagunarast és Gunarast összekötő út

A több rendezvénynek otthont adó tájházban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, melyhez a helyi közösség is folyósított eszközöket, elkészült a kültéri kemence és a tűzhely, illetve bográcstartó helyet és kisebb konyharészt is kialakítottak. A felújított góré mellett egy fészert is létesítettek, ahol a régi mezőgazdasági gépek kapnak helyet. A kültéri kemence és tűzhely hivatalos átadását, valamint a tájház felszentelését is a jövő csütörtökön tartják meg.

Hosszú évek után újra visszakerült a közösség tulajdonába a művelődési ház, mely még 2004-ben, a magánosítás során jutott magánkézbe. Az év vége felé az új tulajdonos eladásra kínálta a céget, és a helyi közösségnek tíz napot adott, hogy lépjen, ha szüksége van a művelődési házra.

— A Magyar Nemzeti Tanácshoz fordultunk segítségért. Át is csoportosította a pénzeszközöket, a magyar kormánytól megérkezett a támogatás, és sikeresen visszavásároltuk az épületet. Szerencsénk volt, hogy a magyar kormány tervei között szerepelt az épület visszavásárlása, és minderre elő is irányzott eszközöket a tavalyi évben. Így az épület, a területtel és a piaccal együtt, visszakerült a közösség, egész pontosan a Zentagunarasi Fejlesztési Alap nevű civil szervezet tulajdonába. Az idén szeretnénk felújítani. Kevés településnek van ilyen jellegű épülete, színházteremmel. Számtalan rendezvénynek tud helyet adni, és szeretnénk, ha valamilyen mértékben a környező települések művelődési központjává válna — mondta Sípos.


A művelődési ház visszakerült a közösség tulajdonába (a szerző felvételei)

A további tervek közé egy olyan emlékhely kialakítása tartozik a helyi temetőben, amely emléket állít a háborúk összes zentagunarasi áldozatának, köztük az itt született dr. Reick Márknak is, aki az 1956-os forradalomban vett részt. A tervdokumentáció elkészült, a kivitelezés pedig a tavasszal fejeződik be. A projektum keretében urnás temetkezési helyet is létrehoznának, és elhelyeznék a szövetkezet udvarában állt haranglábat, mely a lélekharang szerepét töltené be a sírkertben. Emellett folyamatban van a gyermek- és ifjúsági sportközpont tervdokumentációjának kidolgozása. A létesítményben gyermekmegőrző, több táncterem, edzőterem, szauna és két medence kapna helyet.

A MAG Hagyományápoló Egyesület több eseményt szervez évente, illetve a többi civil szervezet rendezvényeibe is besegít. Az egyesület célja a hagyományok megőrzése, visszahozása a köztudatba, a feledéstől való megmentése. Február 25-én, húshagyókedden, a farsang utolsó napján az iskolásokkal és az óvodásokkal jelmezekben végigsétálnak a főutcán, majd télűző játékokat elevenítenek fel, és elégetik a szalmabábut. Este bőgőtemetéssel egybekötött farsangi bál kezdődik.


Pásztor Zoltán

— Az idén harmadik alkalommal szervezzük meg az Enni vittem! nevű rendezvényünket. Régen a rokonok, barátok, ismerősök több napra elegendő élelmet vittek azokhoz a családokhoz, ahol kisbaba született. Emellett egy másik régi hagyományt is rendszeresen felelevenítünk, mégpedig a dohánysimítást és -csomózást. Nagyapáink idejében a szomszédok, rokonok összejöttek, és csomózták a dohányt, miközben énekeltek, citeráztak. Több éve jelen vagyunk a Diós Települések Találkozóján. Ha a falu szerb nevét szó szerint lefordítanánk, akkor Újdiósd lenne a nevünk. Az elképzelések szerint egy-két éven belül mi leszünk ennek az eseménynek a házigazdái. Szívesen részt veszünk az Újkenyérünnep, a Kukoricafesztivál és más helyi események szervezésében, lebonyolításában. Jó lenne minél több fiatalt bekapcsolni az egyesület munkájába, hiszen tagságunk idős, és az utánpótlásra nagy szükség van — mondta Pásztor Zoltán, a MAG Hagyományápoló Egyesület mindenese.

Bár messze még a húsvét, az Armida Nőszervezet már készül a jeles eseményre. Április 3-a és 5-e között a Csipkerózsa kézimunkacsoporttal együtt az idén is megszervezik a húsvéti kiállítást és vásárt. Kádár Krisztina, az Armida Nőszervezet elnökhelyettese elmondta, hogy a hölgyek nemcsak kiállítanak, hanem árulják is az erre az alkalomra készített termékeiket, a gyerekek pedig a tanító nénikkel húsvéti témájú tárgyakat készítenek, melyeket a zsűri értékel, és a legjobbak díjat is kapnak. A szombat délelőtt kézműves-foglalkozásokkal telik, melyekre minden évben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyújt számukra anyagi eszközöket.


A kültéri kemence

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Ahova jó visszatérni
Riport
Ahova jó visszatérni
Riport
Facebook

Támogatóink