home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Addig üsd a vasat...
Tóth Tibor
2017.03.07.
LXXII. évf. 9. szám
Addig üsd a vasat...

Hajdanán, amikor a falvakban még csak elvétve találkozhattunk aszfaltos utcákkal, az emberek főleg lovas kocsival közlekedtek. Szinte nem létezett olyan család, amelynek ne lett volna egy-két szilaj paripa a tulajdonában. A kovácsmestereknek rengeteg munkájuk volt, gyakran kora reggeltől késő estig ütötték a vasat.

A kovácsmesterség nagyon sok családban apáról fiúra szállt. Az oromi Szurok családban ez a foglalkozás több generációra vezethető vissza. Beszélgetőtársamnak, a 74 éves Szurok Lajosnak nemcsak édesapja és nagytatája volt kovács, hanem még a dédnagytatájának a nagytatája is ezt a cseppet sem könnyű mesterséget űzte. Lajos bácsival viszont vége szakad ennek a hagyománynak, hiszen ő az utolsó kovács a családban.

— Édesapám előbb Moravicán, vagy ahogy most nevezik, Bácskossuthfalván dolgozott mint kovács, majd a zentai nagymalomba került, néhány év elteltével pedig Völgyesen, az állami birtokon folytatta a mesterséget. Egy idő után tanyára költöztünk, és apám műhelyt nyitott. Én már 12-13 éves koromban ott segédkeztem mellette, figyeltem minden mozdulatát, igyekeztem minél többet megtanulni tőle. Amikor inasnak álltam, a mesternek nem kellett megmagyaráznia, melyik a kalapács nyele és melyik a feje. Megkérdezte tőlem, hogy mit tudok csinálni, én pedig csak soroltam. A hozzám inasnak jelentkezők közül viszont sokan azt sem tudták, melyik végén mi van a kalapácsnak, de máris azt kérdezték, mennyi lesz a fizetésük. Kinevettek, amikor közöltem velük, hogy még a kalapácsot sem tudják megfogni, munka közben azonban igazat adtak nekem, hiszen ők is rájöttek, hogy a kalapácsfogásnak bizony technikája van. Nem a fizikai munka a legnehezebb, a vasat meg kell tudni melegíteni. Ez kovácstűzön történik, és aki nem tudja kezelni a tüzet, annak a vas sem hevül fel. A tüzet koksszal melegítjük. Levegőt is kell rá fújni, másképp elalszik — meséli Lajos bácsi.

A vas 1200 fokon olvad, 800 fokon alakítható, formálható. Akkoriban a mesterek kevesebbet hegesztettek, inkább forrasztották az anyagot. A vasat felmelegítették, a darabokat összeillesztették, és csak akkor ütötték, amikor már összeolvadt. Lajos bácsi 1952-ben vette át a műhelyt édesapjától, 1966-ban Oromra költöztek, egy évvel később kiváltotta a működési engedélyt, újabb egy év elteltével pedig megépítette saját műhelyét.

— Rengeteg munkám volt, egész nap serényen dolgoztunk. Lovat patkoltunk, ekét készítettünk, parasztkocsit forrasztottunk, majd később hegesztettünk. Eleinte sokan nem bíztak ebben az új műveletben. Néhányan a kocsival együtt parazsat is hoztak, hogy azzal forrasszam össze az eltört alkatrészt. Tisztességgel meg lehetett élni a kovácsmesterségből, becsületesen megfizették a munkát. Mindig volt inasom is, hiszen egyedül nem lehetett volna bírni azt a sok munkát. Viszont nehéz volt megbízható embert találni. A forró vassal való munka nagy figyelmet igényelt. Sokan a saját fejük után mentek, ilyenkor bizony lekiabáltam őket. Olyan inasom is volt, aki gyakran a kocsmában felejtette magát, gondolta, a munka úgyis megvárja — meséli Lajos mosolyogva.

A jó mesternek hamar híre ment, így Lajos bácsihoz nemcsak a helyiek vitték lovukat és kocsijukat, hanem Békováról, Ustorkáról, Csantavérről és Zentáról is érkeztek kuncsaftok.

Itt csiholták a tüzet

 

A lovak patkolásához a legtöbbször korán reggel fogtak hozzá, amikor a legyek még nem zavarták az igavonókat. A legjobb esetben tíz lovat is meg lehetett patkolni egy nap alatt, de olyan is előfordult, hogy a jószág annyira nyughatatlan volt, hogy csak két patkót „engedett”.

— Ha újrakezdhetném, ismét kovácsmester lennék. Ezt a munkát szeretni kell, másképp nem is érdemes csinálni. Pályafutásom alatt több alkalommal kórházba kerültem, öt hónap alatt nyolc műtétet hajtottak rajtam végre, és ilyenkor a kuncsaftok bizony szétszaladtak. Nem volt könnyű, de mindig sikerült szép lassacskán „visszacsábítani” a vevőkört. A kovácsmesterség sajnos eltűnőben van, nincs igény a mesterekre, lóból sem szaladgál már annyi az utcákon, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Inkább a lakatosmunka kerül előtérbe — mondta a mester.

Lajos bácsi fokozatosan tért át erre a munkára. Üvegteraszokat, üzletek, boltok kirakatát, kerítést, vasajtókat és -ablakokat készített. Emellett kukoricamorzsoló és különféle kaszák is kerültek ki a kezei közül, szerszámait pedig saját maga gyártotta. Kapcsolható eszközöket, tárcsákat és egyéb mezőgazdasági eszközöket is javított. Mindig volt mit csinálni, néha nem is tudott minden munkát elvállalni.

Lajos bácsi nyugdíjasként sem pihen, tavaly egy ekével kiegészített, nyolc lóerős kistraktort alkotott, mellyel a kertben tevékenykedik.

— Nem tudok nyugodtan ülni, mindig azt nézem, hogy mit lehet csinálni a műhelyben. Így született meg a kistraktor ötlete is. A jármű elkészítése nem tartott sokáig, a tervezéssel kellett több időt töltenem, hogy minden alkatrész a megfelelő helyre kerüljön. A kis masinával elégedett vagyok, a kert felszántására három liter üzemanyagot használ el. Már egy díjat is hozott a konyhára, hiszen a tavalyi oromhegyesi Traktorfesztiválon a köszönőlevél mellé egy aranyérmet is átvehettem. Az idén is ott leszek a rendezvényen, ilyen alkalmat nem szívesen hagynék ki — mondta Lajos bácsi.

Az első díjas, saját készítésű kistraktor

 

A beszélgetés után megtekintettük a kovácsműhelyt, mely egy kisebb múzeumra hasonlít. A szerszámok példás rendben sorakoztak, egy huzalon pedig több hétlyukú patkót is felfedeztem — ez a hiedelem szerint szerencsét hoz a gazdájának. Lajos bácsi elmondta, ezek a patkók már nem kerülnek használatba, így a műhelyben maradva hozhatnak neki szerencsét.

 

A szerző felvételei.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..