home 2024. március 03., Kornélia napja
Online előfizetés
A zsinagógáról szuperlatívuszokban 2.
Gyurkovics Virág
2014.05.21.
LXIX. évf. 21. szám
A zsinagógáról szuperlatívuszokban 2.

Múlt heti, a zsinagóga múltjára és jelenére vonatkozó összeállításunk után most a felújítás következő lépéseiről olvashatnak.

Több mint három évtizedbe telt, mire a szabadkai zsinagóga felújítása körül csoportosuló szereplők közül mindenki megtalálta a helyét a közös cél érdekében. A zsidó hitközség, Szabadka város, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet, a mindezt közre fogó Zsinagóga Alapítvány, valamint a közelmúltban csatlakozó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) most összerendeződött együttműködésének sikerességét, illetve a felújítási munkálatok lendületét dicséri és erősíti az a támogatás is, amelyhez a részvevők nemzetközi szinten jutottak. Az Europa Nostra szervezet a hét legveszélyeztetettebb műemlék közé sorolta ugyanis a szabadkai zsinagógát, a program keretében pedig szakmai támogatásáról biztosítja a műemlék helyreállítását.

Az MNT a kulturális stratégiáján belül — az örökségvédelmi program keretében — a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta a szabadkai zsinagógát. Ehhez kapcsolódik, hogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a március végi, szabadkai látogatásakor a magyar állam százmillió forintos hozzájárulását ajánlotta fel az épület belső terének felújítására. A támogatás felhasználásának megfelelő irányítására az MNT-t választotta partnerének, így a Zsinagóga Alapítvány tagjaként annak delegáltjai is beleszólást kaptak a zsinagóga kulturális tartalmainak meghatározásába.

Kulturális tartalmak a zsinagógában

A zsinagóga a város tulajdona, a zsidó hitközségnek pedig elvi beleszólása van a vele kapcsolatos dolgokba. Az MNT egyik megbízottja, Lovas Ildikó művelődési tanácsos elmondta, amikor leültek egyeztetni arról, hogy milyen kulturális tartalmak kapjanak helyet az épületben, akkor a felek egyetértettek abban a nagyon fontos kérdésben, hogy télen nem, csak májustól szeptember végéig használják az épületet. Ennek meghatározása a következő lépések szempontjából nagyon fontos döntés — valójában a nulladik lépcsőfok — volt, amely egyúttal a további munkálatokat is megkönnyítette.

A magyar állam azzal a kikötéssel támogatja a belső tér felújítását, hogy a szabadkai és a vajdasági, illetve a délvidéki régión belüli zsidó közösség múltjával foglalkozó időszaki és állandó kiállítás legyen létrehozva. A zsidó hitközség pedig jelezte igényét, miszerint vallási célokra is szeretné használni az épületet. Olyan kulturális tartalmaknak kell helyet kapniuk tehát, amelyek színvonala és tartalma illik egy szakrális épülethez is. A megállapodás szerint a jövőben koncerteknek, irodalmi esteknek, konferenciáknak, a nemzetek együttélésével foglalkozó rendezvényeknek, kerekasztal-beszélgetéseknek kell helyet kapniuk a zsinagógában, olyan eseményeknek, amelyek erősítik az itt élő nemzetek egységét. Az egyszerűség kedvéért pannókra helyezhető, egyenként, felülről megvilágítható alkotások kiállítását tervezték, amely középen, körben elhelyezve nem zavarja a belső teret, nem bontja meg az épület műemléki jellegét és a belső díszítést sem.

A felújítás következő szakaszai

A magyar állam által felkínált százmillió forintos összeg nem elég a teljes belső felújításra. Ezért olyan reális költségvetési tervet készítettek a támogatás elköltésére, amely időtálló, látványos és továbbfejleszthető. A munkálatokat három szakaszban határozták meg. Az említett összeg az első szakasz felújítására elegendő, amelyet vélhetően jövő év szep-tember végéig tudnak befejezni. Az előzetesen jóváhagyott tervek között az első szakaszban a kupola szigetelése, a szellőző és a tűzvédelmi rendszer kiépítése, a villanyáram rendbetétele, valamint a belső tér egy részének restaurálása szerepel. Maga a felújítás fentről kezdődően a kupolára, illetve a belső ívek helyreállítására vonatkozik. Szűcs Balázs, az MNT általános jogi ügyekkel megbízott tanácsosa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a dokumentumok beszerzése és a feltételek teljesítése már folyamatban van. A tervek előkészítését, valamint az engedélyek beszerzését az önkormányzat munkatársai vállalták magukra. A következő lépés a közbeszerzési pályázatok kiírása lesz, aminek során megtalálják a kivitelezőket, és elkezdődhet a munka.

Nemzetközi támogatás

A felújítási munkálatokban új tényező az Europa Nostra szervezet, amely 2014-ben Európa hét legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta a szabadkai zsinagógát. Arról, hogy ez mit is jelent valójában, Višnja Kisićet, az Europa Nostra szerbiai szervezetének főtitkárát kérdeztük.

Az Europa Nostra egy vezető európai szervezet, amelyhez négyszáz civil szervezet tartozik, és mintegy ezerötszáz tagja — szakembere, valamint önkéntese — van. A hét legveszélyeztetettebb elnevezésű program keretében azokra a műemlékekre kívánják felhívni a figyelmet, amelyek a helytelen karbantartás, szakértelem- vagy forráshiány miatt veszélybe kerültek. A pályázati anyag összeállításában nagy segítséget kaptak a Mosolyogj Szabadkára civil szervezettől, illetve dr. Viktorija Aladžićtól, akivel többéves együttműködésük eredményeként ért be ez a kezdeményezés.

A szervezet szakmai segítséget nyújt a felújításhoz, mind a technikai, mind az anyagi téren fellépő nehézségek megoldásában, és egyúttal a figyelemfelkeltést is elősegíti. A zsinagóga szoros verseny győzteseként került az első hétbe, ami annál is inkább jelentős, mert egyrészt nagyon sok jelölés érkezett, másrészt a régészeti nevezetességektől a középkori várakon, modern településeken, ipari örökségen át a szakrális tárgyakig nagyon sokféle műemlék közül kellett választani. A sikeres pályázatnak három kritériuma volt: a veszélyeztetettség mértéke, a helyi és az európai jelentőség mértéke, valamint az újjáépítés lehetősége. Fontos volt, hogy a zsinagóga kulturális, társadalmi, történelmi és gazdasági vonatkozásban nemcsak helyi, de európai szinten is jelentős, valamint a további felhasználás lehetősége is.

A helyreállított műemlék ugyanis újabb romlásnak van kitéve, ha használaton kívül áll, és nem tartják rendben.

A nemzetközi szakemberekből álló csoport, valamint az Európai Beruházási Bank pénzügyi szakértői a nyár folyamán, illetve az ősz elején meglátogatják majd a hét legveszélyeztetettebb helyszínt. A helyi munkacsoportokkal együttműködve multidiszciplináris csapatok fogják értékelni a zsinagóga jelenlegi állapotát, tanácsokat adnak, és akciótervet készítenek majd a fenntartható megoldásokról, a szakmai kérdésekről és a pénzügyi források meghatározásáról. A kulcsszerep azonban azoké a helyi szereplőké lesz, akik a városvezetőség körül csoportosulnak.

A zsinagóga épületének sikeres felújítása szempontjából az a legfontosabb, hogy a szereplők mind együttműködjenek, folyamatos legyen a párbeszéd a felek között, és jól koordinálják a munkát. Az Europa Nostra mindehhez szakmai és erkölcsi támaszt nyújt. A szervezet ittléte során arra is gondot fordít majd, hogy oktató programokat szervezzen az általános és a középiskolásoknak, segítsen megismertetni őket az örökségvédelem fontosságával. Az emberek ugyanis csak azt tudják szeretni és tisztelni, amit ismernek, ezért ez elsőrendű feladat az örökségvédelem vonatkozásában, amelynek eredményei remélhetőleg hosszú távon fejtik majd ki hatásukat, és a jövőben megkönnyítik majd az örökségvédelem kérdését.     

Olvassa el írásunk első részét is: A zsinagógáról szuperlatívuszokban 1.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..