A szabadkai zsinagógáról mindig is szuperlatívuszokban beszéltünk, de több mint harmincöt év sem volt elegendő ahhoz, hogy ezek az érdemek előmozdítsanak valami változást az épület állapotára vonatkozóan. Egészen a tavalyi évig. Lássuk tehát, hogy milyen állapotok uralkodnak mostanság a zsinagóga körül, mi vezetett ide, és milyen lehetőségek vannak arra, hogy a város végre sikeresen zárja le ezt a fejezetet.

A zsinagóga múltja...

A szabadkai zsinagóga tervét eredetileg Szeged városának pályázatára készítette a budapesti építészpáros, Jakab Dezső és Komor Marcell 1897-ben. Az épület, mely a magyaros szecesszió stílusjegyeit hordozza, nem nyerte el a szegedi konzervatív közönség ízlését, de a szabadkai zsidó hitközség azonnal átvette a tervet, és 1900-ban meg is kezdődött az építése. A hitközség ekkor 3024 tagot számlált, az építkezés költségeinek nagy részét az ülőhelyek elővásárlásából fedezte. Az épület szerkezetileg már az 1902. évi zsidó újévre elkészült, a belső munkálatok azonban még egy évig eltartottak.

A második világháború a szabadkai zsidó közösséget is megtizedelte. Az elnéptelenedett zsinagóga állapota gyors ütemben romlott. A beázások és a tetőszerkezet korhadása következtében 1970-ben a kupola megbillent, a felújítása elkerülhetetlenné vált. A zsinagógát mint építészeti téregységet 1975-ben helyezték műemléki védelem alá. A műszaki helyreállítás a ’70-es évek második felében kezdődött a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet közreműködésével. Annak érdekében, hogy a város átvállalja a felújítással járó terheket, a zsidó hitközség 1979-ben Szabadka városára ruházta át a tulajdonjogokat — azzal a feltétellel, hogy belátható időn belül teljesen felújítja az épületet, és a jövőben csakis kulturális célokra használja. A város a ’80-as évek második felében a Népszínház rendelkezésére bocsátotta az épületet, aminek következtében az teljesen lepusztult, még a felújított részek is megrongálódtak.

Az UNESCO Art Nouveau programjának munkacsoportja 1989-ben javasolta az épület felvételét a világörökségi listára, de a délszláv háború kitörésekor, ’91-ben megszakadt az adminisztrációs folyamat. Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza a szabadkai zsinagógát 1990-ben nyilvánította kiemelt jelentőségű műemlékké.

...és jelene

A zsinagóga jelenleg is Szabadka város tulajdonában van, de az épületre vonatkozóan a zsidó hitközségnek is elvi beleszólása és bármikori használati joga van. A felújítására és helyreállítására 2000-ben megalakult S.O.S. Zsinagóga Alapítvány — amely az épület pénzügyeinek és felújításának menedzselését végezte — ez év márciusa óta Zsinagóga Alapítvány néven működik. Feladatai közé tartozik az is, hogy meghatározza, milyen tartalmak kaphatnak helyet a zsinagógában. A konzerválási és a felügyeleti munkát a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet végzi. Az idei évtől kezdődően pedig a Magyar Nemzeti Tanács is belépett a képbe, rajta keresztül érkeznek majd ugyanis a magyar állam általi támogatások.

Negyela László Márk, a zsinagóga kurátora szervezésében turisztikai, kulturális és oktatási tartalmak kapnak helyet az épületben. Több mint három éve látja el a hitközségi megbízott feladatait, azóta rendszeresen takarítják a belső teret, valamint a világítás és a mosdó kérdése is megoldódott. A turistákat szombatonként 10-től 14 óráig fogadják. A látogatók száma az elmúlt évben 12 000-re nőtt. Összesen 576 alkalommal, csoportonként egy—ötezer látogató (a Múzeumok Éjszakáján) is megfordult. Hétköznaponként oktatási tevékenységet folytatnak, amely a holokauszt-emlékév kapcsán fokozott hangsúlyt kap. A rendhagyó történelemórákon általános és középiskolás gyerekek megtekinthetik a kis zsinagógát, és megismerkedhetnek a zsidó szimbólumokkal, a judaizmus alapjával.

A szabadkai zsinagógában azóta nem beszélhetünk hitéletről, amióta az épület a város tulajdonában van. Az utóbbi években azonban úgy tűnik, meghonosodott az a szokás, hogy szeptemberben tartanak itt egy nagy istentiszteletet, amellyel a zsinagóga mint hitéleti hely élményét próbálják megmutatni a szabadkaiaknak. A kulturális tevékenység keretében tavaly megszervezték a nagy sikerű Varnus Xavér-koncertet, amelyre 800 jegy sem volt elég a szabadkaiaknak. A zsinagóga a jövőben ugyancsak multifunkciós jelleget kap. Az idén szeptemberben is lesz egy nagy koncert, de egyebek között kiállításokat is láthatunk majd az épületben.

Lendületben a felújítás

A zsinagóga épületén ’78 óta végeznek felújítási munkálatokat, amelyek azonban a pénzhiány miatt mindig csak részletekre korlátozódtak. Egy ilyen öreg hölgy esetében azonban, mint amilyen a zsinagóga, rengeteg kevésbé látványos elem van a felújítás során. Dömötör Gábor, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársa évtizedekig vezette a zsinagóga felújítását. Amikor magánszemélyektől, titkárságoktól, minisztériumoktól és különféle pályázatokból kisebb összeget kaptak, mindig vásároltak belőle bizonyos elemeket, amelyek a további munkálatokat várták. Ilyenek voltak például a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-től megvásárolt mázas cserepek, különböző kerámiák, illetve pirogránit elemek vagy akár egy-egy üvegablak felújítása.

A Szabadka és Szeged között létrejött Diamond elnevezésű IPA Határon Átívelő Együttműködési Projektum keretében végre valami látványos munkára is sor került, felújították ugyanis a teljes keleti homlokzatot. A kezdeményezés projektmenedzsere Nagy Kiserős Melinda okleveles építőmérnök volt. A zsinagóga Szabadka három legjellegzetesebb szecessziós épületének egyike. Állapota azonban a helyiek fájó pontja, ezért — és hogy tovább lendítsék azt a hullámot, amelynek keretében Szabadkát a szecesszió városaként népszerűsítik — esett ennek felújítására a választás. A keleti homlokzattal most egy teljes egészet láthatunk. Szemben a nyugati főbejárattal, illetve a két szélesebb homlokzattal, ez a legkeskenyebb és egyben a legkevésbé díszes homlokzat, ennek renoválása fért bele tehát a keretösszegbe. Százezer eurós tételről van szó, ebből a projektumon belül a szakmai tanácskozásoktól kezdve kiállítások megszervezésén át egészen a kiadványok készítéséig különféle aktivitásokat is megvalósítottak.

A közeljövőben folytatódnak az épület rekonstruálásának munkálatai. Noha részmunkákat már végeztek a nyugati homlokzaton is, a tavaly december 31-én aláírt szerződés értelmében szeptember 1-jéig ennek teljes homlokzatát is be fogják fejezni. A restauráláshoz a World Monuments Fund 70 000 dollárral járult hozzá, a fennmaradt költségeket pedig különféle támogatásokból fedezik majd. A következő lépés a tető helyrehozatala lesz, ezután kerül majd sor a belső munkálatokra. Utóbbira a magyar állam százmillió forintot ajánlott fel Szabadkának. A módosított költségvetési tervből egy bizonyos összeget a gyógyszertár felőli homlokzat helyreállítására is elkülönítettek, a munkálatok akár már az idén megkezdődhetnek.

Intenzív felújítások várhatók a közeljövőben, a tavalyi évvel felkapott lendület tehát folytatódik. A sikeres munkához hamarosan szakmai segítség is érkezik, azzal ugyanis, hogy a szabadkai zsinagóga bekerült a 2014. év hét legveszélyeztetettebb nevezetessége közé Európában, a minősítést adó Europa Nostra szervezet szakembereket küld majd, akik ingyenes tanácsokat adnak a felújításra és a szükséges anyagiak előteremtésére vonatkozóan is. Az Europa Nostra-díjjal járó előnyökről részletesebben, illetve arról, hogy ebből a szerencsés lendületből, amely immár több szálon is fut, miként profitálhat leginkább a zsinagóga, a következő heti számunkban olvashatnak.