Kolti Helga színművésznő, a Versünnep Alapítvány elnöke mesélt lapunknak a versmondás erejéről és az általa létrejött találkozásokról.

* Honnan ered a versek iránti szeretete?

— Az életemet a kezdetek óta kíséri a költészet. Már kislány koromban nagyon szerettem verset mondani, kisebb-nagyobb közönség elé kiállni, több versmondó versenyen is részt vettem, és hála istennek, a Színművészeti Egyetemen olyan beszédtanárom volt, aki a versek professzionális tudója, Gáti József. A pályám során azt éreztem, hogy a versmondás kezd egy kicsit a háttérbe szorulni. Nekem az a meggyőződésem, hogy a versmondás a színművészet egyik koronája, csúcsa. A pódiumművészeti műfaj olyan egyszemélyes színház, ahol nemcsak az eszközrendszert és a technikai tudást kell elsajátítani, hanem szükséges egy nagyon erős, mély, lelki-személyiségi háttér is. Komplex, nehéz, egyúttal csodálatos műfaj ez. Hidat lehet létesíteni az előadó és a hallgatóság között. A már említett hiányérzet miatt — hogy kezd háttérbe szorulni a versmondás — sokat gondolkodtam, miként lehetne a verset ismét középpontba állítani, hogy több figyelem szegeződjön erre a csodára. Azt találtam ki, remek lehetőség lenne, ha hirdetnénk egy versenyt a művészek számára. Ebben nem a versengésen volt a hangsúly, hanem azon, hogy ugyanazon a helyszínen egymás után sokan elmondják a kedvenc versüket. Ebből a gyökérből nőtt ki a Versünnep Alapítvány küldetése, működése, tematikája. Minden évben évfordulós költőket emelünk ki. A versenyzők előadását szakavatott zsűri értékeli, és persze mindig vannak díjazott előadók, de a kezdetektől fogva nem a helyezés volt a legfontosabb, hanem az, hogy a vers szeretetében sokkal több időt tudunk együtt tölteni, mint amennyit a hétköznapokban megtehetnénk. Az alapítvány létrejöttét Hittig Gusztávnak köszönhetjük, aki az élete végéig minden téren segítette és támogatta a munkánkat.

Kolti Helga

* Minden évben vannak vajdasági versenyzői is a rendezvénynek. Mennyi résztvevője van a versenynek?

— Nagyon nagy büszkeség számunkra, hogy az anyaországon kívüli, magyarlakta területekről is érkeznek versmondók. Szép számban jelentkeznek Felvidékről, Kárpátaljáról, de volt már előadónk Svédországból, Kanadából is. Büszkék vagyunk erre a nagy figyelemre. A résztvevők száma minden évben változó. Az első évben 360 professzionális művész jelentkezett, tehát több mint egy héten át zajlott az elődöntő. Idővel csökkent a versenyre jelentkező professzionális művészek száma, de még mindig 70—100-an vannak évente. Közben az amatőr versmondóknak is adtunk jelentkezési lehetőséget, és e kategórián belül is rengetegen szeretnék megmérettetni a tudásukat, képességüket. Iskolákból, nyugdíjas-egyesületekből is sokan érdeklődnek a Versünnep iránt, tehát meglehetősen széles skálán vagyunk érdekeltek.

Tanácskozás a Versünnep Alapítvány fennállásának 20. évfordulója alkalmából

* Milyen kategóriái vannak a versenynek?

— Az első évben csak a vers- és prózamondás kategóriáját hirdettük meg. Később azt láttuk, hogy nagyon sokféle formában lehet találkozni a verssel, ezért a társművészeteket is meginvitáltuk. Meghirdettük az énekelt és megzenésített versek, a képzőművészeti, valamint a versfilm kategóriát, és volt, hogy koreográfiával is lehetett nevezni. Megpróbáljuk lefedni a teljes spektrumot, és azt tapasztaltuk, hogy ez még több embert megmozgat, hiszen itt már a kreativitásra is szükség van, hogy miként tudjuk a verset egy másik eszközrendszerrel a nyilvánosság elé tárni. Úgy gondolom, a hallgatóság számára is nagy öröm volt megélni, hogy ezáltal egy egészen más vagy teljesen új alkotás keletkezett.

* Hogyan lehet bekerülni a nagybetűs döntőkbe?

— A versenyre való jelentkezés során különbséget teszünk a már végzett professzionális előadóművészek, a szakirányú egyetemi hallgatók, valamint a különböző életkorú versenyzők között, tehát külön kategóriákba soroljuk őket. Az érintett intézmény, egyesület a maga közegében rendezi meg a versmondó versenyét, ahová mi a saját költségünkön küldünk zsűrit, melyet általában színművészek, rendezők, dramaturgok, költők alkotnak. A zsűritagok minden helyszínen kiválasztják a nemzetközi seregszemlére érdemes versenyzőket. Abban az esetben, ha nincs a jelentkezők mögött intézményes vagy közösségi háttér, akkor mi rendezünk meg egy elődöntőt, ha szükséges, akkor pedig egy középdöntőt is. Ez a felmenő rendszer inspirálja a jelentkezőket.

* A kortárs versek is megmutatkoznak a döntőben?

— Minden évben van tematikája a versenykiírásnak, amikor egy-egy évfordulós, klasszikus költő kerül a fókuszba, de emellett el vagyunk kötelezve a kortárs irodalom mellett is, éppen ezért minden évben lehetőség van kortárs költő művével benevezni. Itt ismételten különbséget kell tenni a professzionális és az amatőr versmondók között, hiszen a professzionális vonulatnál két verset kötelezően az előírt költőtől kell választani, és egy szabadon választható művel érkezhetnek a versenyzők, míg az amatőr kategóriában nem kötelező az előírt költőtől választani, csak javasoljuk a jelentkezőknek. Mindkét esetben az a tapasztalat, hogy előszeretettel választanak kortárs szerzőket.

* Az alapítvány versmondás- és verselemzésképzéssel is foglalkozik.

— A kezdetektől kiemelt feladatunk és missziónk a képzés, mert úgy gondoljuk, tudunk olyan tanácsokat adni, amelyek segítségével egy előadó, szülő vagy felkészítő tanár sokkal eredményesebb produkciót tud létrehozni. Ez alatt a két évtized alatt kialakult egy saját módszerünk, mely az évek során egyre fontosabbá vált, hiszen a vers, mint egy tömör és izgalmas műfaj, nehezen érthető, illetve közelíthető meg. A kidolgozott módszerünk által közel tudjuk hozni a mai fiatalokhoz a vers világát, segítünk megérteni azokat a szimbólumokat, képeket, amelyekkel a vers fogalmaz, és ezáltal az azonosulás folyamatát is elősegíthetjük az előadó számára.

* Hogyan ünnepelte meg az alapítvány a 20. születésnapját?

— Április 11-én a Nemzeti Színházban rendeztük meg az ünnepi konferenciát és gálát. Az idei évben nem hirdettük meg a professzionális művészek versenyét, de úgy alakítottuk ki az ünnepi eseménysort, hogy a tanácskozáson bemutattuk a saját tematikájú felkészítő óránkat, illetve tudományos munkatársakkal arról beszélgettünk, miért fontos az, hogy az ember a különféle életszakaszaiban verssel találkozzon. Azt is körüljártuk, hogy a versnek milyen hatása van az agyi funkciókra, a kreativitásra, a szellemi és mentális állapotra. Az esti gálára meghívtunk az elmúlt évek során kiemelkedő teljesítményt nyújtó professzionális és amatőr résztvevőket, akik az idei tematikának megfelelően készültek egy-egy produkcióval.

* A jövőre nézve milyen céljai vannak a Versünnep Alapítványnak?

— Szeretnénk ezen az úton tovább fejlődni, és nagyon örülnénk, ha minél többen kapcsolatba kerülnének velünk, mert úgy érezzük, számos területen tudnánk partnerek lenni. Nem tudunk minden egyes kis- vagy nagyközösséghez eljutni, de abban, hogy helyben ezek a törekvések, a versmondás méltó képviselete minőségi szinten történjen meg, mi nagyon szívesen működünk együtt.

Kovács Milán felvétele