— Vajdaságban két köztéri Szent István-szobor van felállítva, az egyik Horgoson található, a másik pedig Apatinban. Utóbbit 2011-ben, a város megalapításának ezeréves évfordulója alkalmából emeltették, a gödöllői önkormányzat ajándékaként. A szoborállítás közvetlen apropója az volt, hogy a történelmi dokumentumok arról tanúskodnak, hogy Apatin megalapítója Szent István volt — emelte ki az ünnepségen a sajtónak nyilatkozva Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Mint mondta, Szent István a pravoszlávoknak és a nyugati keresztényeknek egyaránt szentje, így az a fajta tisztelet, amelyet a magyarok tanúsítanak iránta, kitapintható és észlelhető a szerbek, illetve a szlávok körében is, de nekünk, magyaroknak a Szent István iránt tanúsított tisztelet erőteljesebb, hiszen a mi államunkat alapította meg, mely ezt a területet, ezt a vajdasági térséget is felölelte, ahol mi élünk most.

Pásztor István a Szent István-i üzenet kapcsán elmondta, hogy azt minden évben aktualizálni lehet, de arra is emlékeztetett, hogy meggyőződése szerint az összes aktualizált üzenet alapját folyamatosan két alapcél és -érték adja meg: az egyik a nemzet önállóságának a megőrzése, a másik pedig ebből az önállóságból építkezve és ezt elősegítve a környezettel való együttműködésnek a készsége. Az együttműködés módozatainak a megtalálása úgy, hogy az ne okozzon kárt az önállóságnak, illetve az identitásmegőrzésnek. Az utóbbi száz évben ez a feladat évről évre aktuálisabb, az idén is így van ez, a többi közt a nemrégiben megtartott választások, valamint az azt követő időszak miatt, amikor újra bizonyítanunk kell, hogy érettek vagyunk arra, hogy önmagunkat és a közösség identitását megőrizzük, egyszersmind pedig együttműködjünk másokkal, akikkel ugyanazt a szülőföldet lakjuk — emelte ki Pásztor. A VMSZ elnöke az ünnep kapcsán a vajdasági magyarok összefogásáról is beszélt, melyet a nemrégiben megtartott választások során is tapasztalni lehetett. Mint mondta, az ember mindig reménykedik abban, hogy ezek az élmények, ez a fajta összekapaszkodás egyszer bekövetkezik, és amikor bekövetkezik, akkor egyrészről örül neki, másrészről csodálkozik, és folyamatosan fel-felmerül a gondolat, hogy ez vajon velünk történt-e meg. Mert általában nem ehhez vagyunk szokva, hiszen többnyire jót várunk, és nem annyira jó valósul meg.

Hozzáfűzte, ez teszi az idei ünnepet különlegessé, és ez mutatja meg, hogy az a nemzetpolitika, amelyet hozzávetőlegesen tíz éve közösen építünk a Fidesz—KDNP által fémjelzett magyar kormánnyal, az egy értelmes politika, mely a nemzet megerősödését szolgálja, mert nem képzelhető el úgy a nemzet megerősödése, ha a határon túli magyar közösségek nem maradnak és erősödnek meg.

— István amikor szentté lett avatva, azt az örökséget hagyta ránk, hogy rendnek kell lennie mindenhol, rendet kell teremteni a világban, de a fejekben is — fogalmazta meg nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódó üzenetét Hajnal Jenő. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzátette: tudnunk kell, hogy merre akarunk haladni, hiszen e nélkül nincs fejlődés és jövő. Ha valami aktuálisabb lehet a XXI. században vagy a mai napon, akkor az pontosan ez: a rendteremtés, a fejlődés, a jövő és a nemzettel való törődés.

A szórvány helyzetével kapcsolatban Hajnal Jenő hangsúlyozta, hogy az elmúlt harminc év minden pillanata azt bizonyította, hogy ha valakire lehet támaszkodni, akkor az a szórványban élő magyarság. Mint mondta, a szórványközösségek vannak annyira erősek, hogy képesek megújulni, és mi, magyarok bármennyire is fogyunk, valahol az idei választások is azt bizonyították, hogy egy isteni csoda folytán vagyunk, ráadásul nem is kevesen, és ahol ott kell lenni, ott vagyunk. Ez az, ami közösséget tud teremteni, ez az, ami nélkül nem tudnánk sem nemzetben gondolkodni, sem abban, hogy a magyarság összetartozása nemcsak érték, nemcsak kincs, hanem jövőt szervező, jövőbe mutató erő is.

— Ott, ahol kevesen vagyunk, ott még inkább fontos a tűz melege, hogy mindenki a tűz köré tudjon gyűlni. Az önszerveződésen belül ezt látjuk a szórványban. A megtartóerő itt kezdődik, ezt kell megőriznünk, és senkinek sem fordulhat meg a fejében az, hogy a szórványok helyett a tömböt kell erősíteni. A kettő összetartozik, elképzelhetetlen egymás nélkül, és ha valahol védeni kell a hazát, akkor az mindenképpen a szórvány határain kell, hogy megtörténjen — tette hozzá az MNT elnöke.

Az apatini Szent István-szobrot 2011-ben, a város megalapításának ezredik évfordulója alkalmából emeltették

— Apatin városát Szent István király alapította meg 1011-ben, az államalapító tiszteletére emelt szobor az ezredik évfordulón, 2011-ben került a helyére. Ez egy nagyon fontos momentum, hiszen ez a szobor nemcsak azt üzeni, hogy most élnek itt magyarok, hanem azt is, hogy ezer éve vannak itt magyarok — emelte ki újságíróknak Pelt Ilona, a VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének elnöke. Mint mondta, a szobor felállítását az Ábrahám Pál Egyesület kezdeményezte, elkészítését pedig a helyi lakosok és a nyugat-bácskai polgárok adományaikkal támogatták. Azt is hozzátette, hogy a nyugat-bácskai magyarok szórványként vannak nyilvántartva, de az itt élők magyarságukban és identitásukban is nagyon erősek, ez a szobor pedig nagyon fontos nekik, mert erősíti őket.

Az ünnepségen a himnusz a kupuszinai Molnár Csilla előadásában volt hallható, majd a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület férfikórusa lépett fel. A szobrot Pásztor István, a VMSZ elnöke, Hajnal Jenő, az MNT elnöke, majd pedig Pelt Ilona, a VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének elnöke, valamint Péter István, Goretić Vámoser Györgyi és Uzelac Katica, a szervezet alelnökei koszorúzták meg.