A vajdasági magyar értelmiség megosztott

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A vajdasági magyar értelmiség megosztott

* Professzor Úr, milyennek látja a tudomány helyzetét a Vajdaságban?- A tudomány helyzete a Vajdaságban csöppet sem rózsás, mondhatnám inkább, hogy katasztrofális. Ennek alátámasztásául hadd említsem meg például azt, hogy a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia egy-egy tudományos kutatásró...

* Professzor Úr, milyennek látja a tudomány helyzetét a Vajdaságban?
- A tudomány helyzete a Vajdaságban csöppet sem rózsás, mondhatnám inkább, hogy katasztrofális. Ennek alátámasztásául hadd említsem meg például azt, hogy a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia egy-egy tudományos kutatásról szóló dolgozatot évi 40 000 dinárral támogat, azonkívül kutatási célokra és tudományos tanácskozásokon való részvételre mindössze négynapi külföldi tartózkodást pénzel. Az egyetemek több mint másfél évtizedig nem vásárolhattak nyugati tudományos folyóiratokat. Ismeretlen számomra, hogy a Vajdaságban a GDP hány százalékát különítik el tudományos kutatásra, mindenesetre kevesebbet, mint Magyarországon, ahol ez az érték 0,9 %-nyi, és sokkal kevesebbet, mint Finnországban, ahol viszont a bruttó hazai termék 3%- át fordítják erre a célra. Meg kell említenem a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia kedvező hozzáállását ehhez a kérdéshez. Az újonnan alakult akadémia ugyanis egy-egy tudományos kutatásra évi 500 000 dinárt áldoz. A délvidéki magyar kutatóknak lehetőségük van anyaországi támogatásra is. Ez az Arany János Közalapítvány pályázatán nyerhető el. Az idén meghirdetett, egyéni kutatási projektumokra vonatkozó pályázattal kapcsolatban a kuratórium október 21-én hozta meg a döntését, mely szerint minden délvidéki pályázó anyagi támogatásban részesül. Sajnos, csak négyen pályáztak! További tudományos kutatási lehetőséget a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíja nyújt. Ez a támogatás nagyon kedvező, mert ingyenes magyarországi elszállásolással és nem csekély (több mint 300 eurónyi) havi pénzbeli juttatással jár. Az ösztöndíj elnyeréséhez annak az anyaországi kutatóállomásnak (egyetemi karnak, kutatólaboratóriumnak, kutatóintézetnek) a beleegyezése szükséges, amelyben a kutatást a pályázó végezni szeretné. Mindkét támogatás esetén előnyt élveznek a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai. Ezt a tagságot minden olyan személy elnyerheti, aki valamely tudományos fokozattal (magiszteri, doktori) rendelkezik, és az erre vonatkozó kérdőívet kitölti, majd elküldi az MTA-nak. A kérdőívet tőlem minden érdeklődő megkaphatja elektronikus postán (ribar@eunet.yu) vagy levélben (Újvidék, Jug Bogdan u. 35.). Az MTA-ban évente kétszer történik köztestületi tagválasztás. A közelmúltban volt az idei második, melynek során néhány új délvidéki nyert köztestületi tagságot. Meg kell említeni, hogy a Domus ösztöndíjban nemcsak magyar ajkúak, hanem más nemzetiségűek is részesülhetnek, ha magyar vonatkozású kutatásokat (történelmi, kultúrtörténeti, irodalmi, levéltári stb.) óhajtanak Magyarországon végezni.
* A vajdasági magyar értelmiség körében is érződik a megosztottság. Mi erről a véleménye?
- A mindenkori szerb hatalom velünk szemben tanúsított hátrányos megkülönböztetése következtében az egyes tudományterületeken oly kevés a magyar kutatói értelmiség, hogy szakmai téren való megosztottságról nem beszélhetünk. Nem így a magyar nyelvű oktatás, az önálló magyar egyetem, fiataljaink nemzeti azonosságtudata, az anyaországban szerzett oklevelek honosítása kérdésében!
* A tudás alapú társadalom hajnalán nálunk ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Mintha a tudásnak nem lenne becsülete, alternatívája. Hogyan lehet ezen változtatni?
- Sajnos a tudásnak a bérces Balkánon nincs becsülete. Tudás alapú társadalom már Kínában(!) is létezett, meg természetesen a Nyugaton is, de nálunk még nem lehet róla beszélni. Valamennyi tisztség odaítélésében nem a tudást, hanem a politikai és nemzeti hovatartozást nézik. A tudomány területén megnyilvánuló nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetésünkről (egyetemi, akadémiai választások) már többször írtam a délvidéki magyar sajtóban. Országunknak a GDP-ből legalább 2%-ot kellene elkülönítenie a tudomány számára, hogy a nyugati országok közé sorolhassa magát.
* Mit tart a legfontosabbnak a fiatal magyar generációk képzésében?
- Hogy az egyetemi diplomával rendelkező délvidéki magyar fiatalok számaránya elérje a többségi nemzetét, évente kétszer annyi magyar fiatalnak kellene egyetemi oklevelet szereznie, mint most. Ezt csakis oktatásunk autonómiájának a kiharcolásával érhetjük el, ez pedig magában foglalja egy ÖNÁLLÓ MAGYAR DÉLVIDÉKI EGYETEM megalapítását is. Ezt a célt szolgálná diákjaink és egyetemi hallgatóink nagyobb mértékű ösztöndíjazása is, hisz a gazdaságból való kirekesztésünk következtében sok délvidéki magyar fiatal anyagiak hiányában nem folytathat sem középiskolai, sem felsőbb fokú tanulmányokat. Az önálló magyar egyetem csakis az anyaország erkölcsi, politikai, szakmai és anyagi támogatásával valósulhat meg. És ahogyan ezt az anyaország megtette a Szapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Beregszászi Tanárképző Főiskola (II. Rákóczi Ferenc Főiskola), valamint a Révkomáromi Magyar Egyetem esetében, remélem, a délvidéki magyarság sem lesz az anyaország mostohagyereke!
* Ön többször szót emelt a vagyon-visszaszármaztatás érdekében. Mi késztette rá, és mi a véleménye erről a kényes kérdésről?
- Az ún. ,,felszabadulás" után a titói kommunista rendszer a délvidéki magyar (és más) közösségtől (történelmi egyházainktól, művelődési egyesületeinktől, olvasóköreinktől, ipartestületeinktől, magánszemélyektől) tetemes ingatlant kobozott el. Ez, valamint az utolsó másfél évtizedben történő folyamatos kirekesztésünk a közvállalatokból, a bankokból, a postáról, az igazságszolgáltatási, rendőri, katonai hivatalokból, valamint az egyetemről, nyomorba taszította a délvidéki magyarság jelentős részét. Ezen enyhítene valamelyest az elkobzott javak visszaszármaztatása. A kelet-európai országokban már megtörtént a vagyon-visszaszármaztatás, csak nálunk nem. Enélkül pedig ez az ország, amelyben élni kényszerültünk, nem juthat be az Európai Unióba. A vagyon-visszaszármaztatásról fog a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság egy tanácskozást szervezni Újvidéken november 27-én 10 órai kezdettel a Forum Házban (Vojvoda Mišiæ u. 1.).

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A vajdasági magyar értelmiség megosztott
Mérföldkő
  • Lábadi Loránd
  • 2020.02.06.
  • LXXV. évfolyam 6. szám
A vajdasági magyar értelmiség megosztott
Mérföldkő
  • Lábadi Loránd
  • 2020.02.02.
  • LXXV. évfolyam 5. szám
Facebook

Támogatóink