home 2024. április 26., Ervin napja
Online előfizetés
A törökkanizsai táblaügy
Tóth Lívia
2009.07.01.
LXIV. évf. 26. szám
A törökkanizsai táblaügy

Újhelyi Nándor: Most ez van! - Szabó Attila fotójaTörökkanizsán a VMSZ és az Európai Novi Kneževacért tömörülés (Demokrata Párt, G17 Plusz, Vajdasági Szociáldemokrata Liga) képviselői gyakorolják a hatalmat. Az egy évvel ezelőtt kötött koalíciós megállapodásuk legkényesebb pontja a neg...

Újhelyi Nándor: Most ez van! - Szabó Attila fotója

Törökkanizsán a VMSZ és az Európai Novi Kneževacért tömörülés (Demokrata Párt, G17 Plusz, Vajdasági Szociáldemokrata Liga) képviselői gyakorolják a hatalmat. Az egy évvel ezelőtt kötött koalíciós megállapodásuk legkényesebb pontja a negyedik szakasz, amelynek értelmében a települések magyar elnevezését is tartalmazó helységnévtáblákat legkésőbb június 21-éig kicserélik, a község napjáig kihelyezik, illetve megtörténik az intézménytáblák cseréje is. Aztán a várt dátum elmúlt, és minden maradt a régiben. Csak egy közlemény érkezett, amelyet Újhelyi Nándor, a VMSZ törökkanizsai községi szervezetnek és a községi képviselő-testületnek az elnöke írt alá. Tőle érdeklődtünk a kialakult helyzetről.
- Sajnos, a már jó előre bejelentett dátumig az úgynevezett táblaügyet nem sikerült lezárni. Az előzményekhez tartozik, hogy áprilisban, a helyi közösségi választások előtt a községi újságban megjelentettünk egy hirdetést, amelyben feltüntettük a helységnevek hagyományos magyar elnevezéseit is. (Abban a lapban, amelynek a magyar neve Novi Kneževac-i Újság - a szerző megjegyzése.) Ez elég nagy port kavart fel, egyesek a vártnál rosszabbul fogadták, különböző fenyegetések hangzottak el, a közvélemény állítólag hatalmas nyomást gyakorolt a Demokrata Pártra. Gyorsan leváltották a tájékoztatási közvállalat igazgatóját, amire persze találtak hivatalos magyarázatot, de számunkra egyértelmű, hogy ily módon is a mi hirdetésünktől szerettek volna elhatárolódni. A helyi közösségi választások után egy kissé csitult a vihar, de június 21-e közeledtével a Demokrata Párt arra kért bennünket, hogy a helységnévtáblák cseréjét halasszuk el a nyár végéig. Mi ezt elfogadtuk, habár választhattuk volna a másik utat is. Megjegyzem, a koalíciós partnerünknek talán éppen az a célja, hogy mi a tartományt kérjük fel a táblák kihelyezésére, mert akkor ők, úgymond, tiszták maradhatnak. Valószínűleg ez is történik, mert már járt itt a felügyelő a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárságtól és bizonyára hamarosan megérkezik tőlük a felszólítás.
Nálunk ez már régi, évtizedes probléma, de a hatalmon levők mindig tabutémaként kezelték. Arra hivatkoznak, hogy a többségi nemzet tagjaiban a török szó kellemetlen emlékeket ébreszt. Az utóbbi időben egyesek aláírásgyűjtésbe is kezdtek, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy a település igazi magyar neve nem Törökkanizsa, hanem Révkanizsa. Mivel mi sem akarjuk meghatározni, hogy a saját anyanyelvükön ők hogyan nevezzék a község településeit, elvárnánk, hogy fordított esetben se tegyék.
Úgy vélem, a választóink sok mindent meg tudnának nekünk bocsátani, de ha ezt az ígéretünket nem teljesítjük, akkor nagyon lejáratjuk magunkat előttük. Bizonyára éppen azért kaptunk ennyi szavazatot, mert felvállaltuk azokat a dolgokat, amelyeket mások korábban nem mertek - foglalta össze a tényeket Újhelyi Nándor.
A Révkanizsa név Szent István idejében és a későbbi évszázadokban élt, a törökök viszont Kis Kanizsának jegyezték be. A karlócai békével (1699) a török határt a Maros-Tisza vonalán húzták meg, így a város a Törökkanizsa nevet kapta. Egy-két helybelivel beszélgetve kiderül, az ott élő magyarok is nagyon rászoktak a ''knezsevácozásra”, a mindennapi beszédben ritkán használják a település tisztességes magyar nevét. És nincsenek kevesen azok sem, akik úgy gondolják, a békesség érdekében felesleges ezt a témát bolygatni.
Később Majdányra indulunk Domonkos Szilviához, a Majdány-Rábé helyi közösség elnökéhez, a Demokrata Párt tagjához. A Magyar Tudományos Akadémia ajánlása szerint a falut Magyarmajdánynak kellene hívni, a Magyar Nemzeti Tanács viszont a Majdány forma mellett döntött. Szilvia szerint a lakosság is így használja. A két faluban beszédtéma ugyan, hogy lesznek-e a táblákon magyar feliratok, de az embereknek bizonyára nem ez a legnagyobb gondjuk. Elmondja még, hogy a Demokrata Pártban sem ellenzik a magyar elnevezéseket, de a jelenlegi politikai erőviszonyok közepette nem árt mérlegelni. A koalíciós partnerük is kerülhetné a felelőtlen, átgondolatlan politikai nyilatkozatokat, mert sokan félreértik.
- Én a megfelelő fogalmazást tartom a legfontosabbnak, ezt a kérdést is úgy kellene ''csomagolni és tálalni”, hogy abba ne köthessen bele senki. Úgy látom, a szerbeknek leginkább a török előtaggal van gondjuk, mert az évszázadokon át tartó elnyomást, rabigát juttatja eszükbe. De azt hiszem, pénzkérdés is, mert az új táblákra a szűkös községi költségvetésből nem telne. Ha érkezne rá támogatás, akkor a mi községünkben is hamarosan új helységnévtáblák állnának az utak mentén.
Rálesünk - mondhatnám az írás végén, de inkább csak annyit fűzök hozzá, hogy a Radikális Párt törökkanizsai elnöke nem kívánt nyilatkozni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..