A kaland még 1991 szeptemberében kezdődött, amikor két német túrázó az Olaszország és Ausztria közötti Ötz-völgyi-Alpokban történelmi felfedezést tett. Egy 5300 éves, gleccserből kiolvadt múmiára bukkantak, melyet a lelőhelyről Ötzinek neveztek el, és ez a lelet hatalmas mértékben hozzájárult a prehisztorikus emberiség megértéséhez, az ősi emberi maradványok, eszközök és életkörülmények részletes tanulmányozása pedig a történelem és az antropológia területén elért új ismeretekhez.
A sokéves kutatásoknak és a technológia fejlődésének hála néhány évente újabb és újabb dolgok derülnek ki róla. A jégbe fagyott múmiáról először azt feltételezték, hogy egy 1940-es években eltűnt velencei tanár, akinek éppen ezen a területen veszett nyoma. Ám a rézcsákány, íj, csontár, medvebőr kucsma, irhabunda, kecskebőr lábszárvédő, fűből font esőkabát és a furcsa tetoválások nem voltak divatban Velencében abban az időben, így ezt a feltevést gyorsan ki is zárták. A vizsgálatokból végül megállapították, hogy 5200-5300 évvel ezelőtt élt, negyvenöt-negyvenhat éves lehetett, amikor elfogyasztotta utolsó kőszálikecske-hús vacsoráját. Nem is számított olyan fiatalnak, ha figyelembe vesszük, mennyi baja volt: gyomorfekély, köszvény, érelmeszesedés, laktózérzékenység, a beleiben ostorférgek élősködtek, és ráadásul a Lyme-kór is megtámadta. Ám mégsem ez okozta a vesztét, hanem a nyílvessző a hátában és a fejére mért ütés.
Még 2012-ben a tudósok összeállították Ötzi genetikai térképét, mely azt sugallta, hogy a tiroli Alpokban a gleccserből kiolvadt, fagyott múmia ősei a Kaszpi-sztyeppéről származnak. De valami nem stimmelt, mivel a Jégember körülbelül 5300 éves. Más, sztyeppei felmenőkkel bíró emberek nem jelentek meg Közép-Európa genetikai nyilvántartásában körülbelül 4900 évvel ezelőttig. Johannes Krause, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet archeogenetikusa szerint „Ötzi túl öreg ahhoz, hogy ilyen típusú ősei legyenek”.
A Jégember DNS-ének új vizsgálata során kiderítették, hogy ősei nem azok voltak, akiket a tudósok korábban gondoltak. Az először használt minta ugyanis erősen szennyezett volt a modern emberek DNS-ével, jelentették a kutatók augusztus 16-án a Cell Genomics című szaklapban. Ezért Krause és kollégái a közelmúltban kifejlesztett nagyobb teljesítményű és alacsonyabb költségű szekvenálási technológiával újra megvizsgálták az új mintákat, és a sztyeppei ősök teljesen eltűntek.
Ám a Jégembernek még mindig vannak nem teljesen tisztázott dolgai. Ötzi genetikai örökségének mintegy 91 százaléka kis-ázsiai földművesektől származik, ami szokatlanul magas arány más rézkori maradványokhoz képest, mondja Krause. Az új vizsgálat azt is feltárja, hogy genetikai hajlama volt a kopaszodásra, ezért nem találtak hajszálakat, és sokkal sötétebb bőre volt, mint azt a művészi ábrázolások mutatják. Az ilyen világos bőrszínt eredményező gének, mint amilyennek Ötziét gondolták az első vizsgálatok után, csak 4000—3000 évvel ezelőtt terjedtek el, amikor is a korai földművesek növényi alapú ételeket kezdtek fogyasztani, és nem jutottak annyi D-vitaminhoz a halból és a húsból, mint a vadászó elődök. Ahogy Ötzi és más ősi emberek DNS-e is mutatja, a bőrszín genetikai változásai csak évezredek múlva váltak általánossá Európában. A 40 000 és a 8000 évvel ezelőtt élt emberek is ugyanolyan sötétek voltak, ami érthető is, hiszen Afrika az, ahonnan az emberek származnak. Mindig úgy képzeltük, hogy az európaiak sokkal gyorsabban váltak világos bőrűvé. De most úgy tűnik, hogy ez valójában elég későn ment végbe az emberiség történetében.