Az alábbi beszélgetés, melynek szerkesztett, rövidített változatát közöljük, a Szabadkai Magyar Rádió Mérleg című műsorában hangzott el. A riporter Szabó-Hangya Teréz volt. 

Tóth Zoltán, a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság nemrégiben kinevezett titkárhelyettese a vajdasági választás után, májusban vette át ezt a tisztséget, tehát egy folyamatban lévő munkába kapcsolódott be. Mint fogalmazott, igyekezett felvenni a titkárság ritmusát, és aktívan részt vesz a tevékenységekben.

Tóth Zoltán (Fotó: Tóth Zoltán Facebook-oldala)

— A pályázati kiírásokból 16 lezárult, ezeknél már a támogatási szerződéseket is kiosztotta a titkárság. Maradt még kettő, egyik a tenyészállatok beszerzésére, másik az öntözőrendszerekre vonatkozik. Ezek is nagyon jelentős pályázatok, hiszen a tenyészállatok beszerzésére az idei évben magasabb támogatási összeget látott elő a titkárság, a tavalyi 80 millió dinár helyett 150 milliót, és a költségek 90 százalékára pályázhattak az érdeklődők. Nagyon fontosnak tartjuk az állattenyésztésnek a serkentését és a felzárkóztatását, mert tudjuk, hogy a változó piaci árak miatt nagyon sokan fölhagytak a gazdálkodásnak ezzel a munkaigényes formájával. Gyakorlatilag itt a munkaerőhiány is megmutatkozik, valamint az állattenyésztés jelentős beruházásokat igényel, és többéves folyamatról beszélünk. Egy tenyészállatfarmot, -állományt hosszabb ideig tart beállítani, elindítani, mint belevágni egy szántóföldi növénykultúra termesztésébe. Talán az idei évben valamennyire stabilizálódott, illetve javult az élő állat felvásárlási ára az előző időszakhoz viszonyítva. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a pályázat iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Mint tudjuk, Bánátban hatalmas területű legelők vannak, tehát ideális a juhtenyésztésre. Ha visszalépünk az időben, azt látjuk, hogy régebben az ilyen természeti adottságokat kihasználták a gazdák, és hatalmas juhnyájak legeltek a mezőkön. Az állattenyésztés és a növénytermesztés nagyon jól kiegészítik egymást, hiszen megtakaríthatjuk a műtrágyák beszerzésére szánt összeget, a szerves trágya bejuttatása a földekbe pedig hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez és a talajminőség javításához. Nagyon rossz helyzetben volt és talán van is a tejtermelés, itt is a felvásárlási árak okozzák az elsődleges gondot, de a munkaerőhiány sem elhanyagolható. Én egy kis, bánáti településről jöttem, Szajánból, ahol tizenöt-húsz évvel ezelőtt talán több tehén volt, mint lakos. Minitejgyárunk is működött, de ez idővel teljesen megszűnt. A feldolgozóiparban is történtek változások, a tejgyárainkat felvásárolták más nyugat-európai, nagy tejtermelő, illetve tejfeldolgozó cégek. Ők is megjelentek a saját termékeikkel, illetve nyersanyagaikkal a hazai piacon, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tejtermelés, a tej iránti kereslet csökkent, ami ahhoz vezetett, hogy a mi termelőink sem tudták olyan jó árban eladni a tejet, hogy az kifizetődjék.

Tóth Zoltán arról is beszélt, hogy a tartományi mezőgazdasági titkárság a pályázataival ösztönözni próbálja a termelőket, hogy létesítsenek kisvállalkozásokat, és dolgozzák fel a megtermelt nyersanyagot, például a tejet is.

— A kis területen gazdálkodó mezőgazdasági termelők gyakran nem tudnak fenntartható gazdálkodást megvalósítani, ezért egy más termelési modellt kell kialakítaniuk. Ezt talán a feldolgozással tudják elérni, és ezért fontos, hogy ne nyersterméket értékesítsenek a piacon, hanem a munkájukat belefektetve pluszjövedelmet valósítsanak meg. Az idei évben 95 millió dináros keretösszeggel jelentetett meg a titkárság pályázatot. A gyümölcs, a zöldség, valamint a fűszer- és az olajos növények feldolgozásában használt eszközök beszerzésére 12 millió dinár értékben írtak alá támogatási szerződést. Nagyon keresett a borászati, illetve az alkoholos italok gyártása során használt eszközök beszerzésére vonatkozó pályázat, ahol 67 millió dinár értékben jöttek létre támogatási szerződések, és nagyon fontos a hús és a nyerstej feldolgozását segítő eszközök beszerzése, tehát a minivágóhidak, húsfeldolgozók, illetve minitejgyárak támogatása. Ezen a területen azonban mindössze hét sikeres pályázó volt, továbbá a méhészeti termékek feldolgozására is érkezett egy beadvány. Minél nagyobb intenzitással kell támogatnunk a feldolgozóipart, hogy a kisgazdaságok is be tudjanak kapcsolódni, és késztermékeket vigyenek a piacra. Az utóbbi időben észrevehettük, hogy nagyobb keresetük van a háztáji termékeknek, és ezeket magasabb áron tudják értékesíteni, annak ellenére is, hogy nem éppen organikus biotermékek, de a vásárlóknak nagyobb bizalmuk van az ilyen termékekben, mint azokban, amelyeket a nagy üzletláncok kínálnak.

Az interjú során az öntözőrendszerek fontossága is szóba került.

— A titkárság költségvetésében hatalmas tétel a vízgazdálkodás, a vízlecsapolási kanálisrendszerek fenntartása, kiépítése, karbantartása több mint 7 milliárd dinárt tesz ki. De a titkárság fontosnak tartja, hogy az egyéni mezőgazdasági termelők a termelési hatékonyság növelése érdekében minél korszerűbb eszközöket alkalmazzanak, és próbáljanak az öntözőrendszerek kialakításán is gondolkodni. Látjuk, hogy az utóbbi években mekkora szárazságok uralják a vidékünket, és a hatalmas hőségben megsemmisül a termés, kárba vész a befektetett munka. Ezért a titkárság minden évben kiírja az öntözőrendszerek beszerzését támogató pályázatot. Az idén 370 millió dinárt szántak erre, és vissza nem térítendő támogatásként minimálisan 21 000, maximálisan pedig 7 millió dinárt igényelhetnek a pályázók. A támogatás mértéke 60 százalék, de abban az esetben, ha negyven évnél fiatalabb, illetve női vállalkozó adja be a pályázatát, akkor 70 százalék. A pályázat az öntözőrendszerekre, a növények levegő-, víz- és hőellátását szolgáló eszközök beszerzésére vonatkozik a gyümölcs-, szőlő-, zöldség-, virág- és más növényi kultúrák termesztése során. Idetartoznak a különféle tifonok, pumpák, szűrők, tartályok, csepegtetőrendszerek, áramfejlesztők, szolárpanelek a pumpák elektromos árammal való ellátására stb. El kell mondani, hogy minden pályázati kiírásunkra nagyon szép számban jelentkeznek a mezőgazdasági termelők, mert ők is belátták, hogy élniük kell a lehetőséggel, hiszen az állam nem tud beavatkozni a terményárak alakulásába. A fenntartható termelést, a gazdaságosságot esetleg azzal tudják elérni, ha a termelési kiadásaikat csökkentik, ez viszont további beruházásokat igényel, amiben segítenek a pályázatok. De itt van a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap hiteltámogatása is, mely októberig áll nyitva a termelők előtt. Éppen ezért arra biztatom őket, ha fejleszteni szeretnék a gazdaságukat, akkor igyekezzenek kihasználni ezeket a támogatási rendszereket. Persze az állam is folyamatosan növeli a támogatásokat, gondolok itt a területalapú támogatásra, a vegyszerek, illetve a termelési anyagok beszerzésére, illetve az üzemanyagra is. Tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz a mezőgazdasági termelőknek, de fontos lenne, hogy sikeresek legyenek, mert az elősegíti az itthon való boldogulásukat. Vajdaságban a mezőgazdaságnak nagy hagyománya van, és talán nincs is olyan polgára a régiónknak, akinek ne lenne valamilyen kötődése a mezőgazdasághoz.