Az ünnepség szeptember 5-én, csütörtökön Gulyás László A Rizling Egyesület szűk három évtizede című könyvének bemutatójával kezdődött, melyre több mint százan voltak kíváncsiak.

— A szőlészet és a gyümölcsészet legjobb időszakai az 1800-as évekre tehetők. A filoxéra, azaz a szőlőpusztító gyökértetű megjelenése előtt a faluban több mint 300 katasztrális holdon telepítettek szőlőskerteket. A szőlészet a II. világháború utáni időszakban lendült fel újra. 1946-ban 462 helyi szőlész és gyümölcstermelő betagosodott a néhány évtizedig működő szövetkezetbe. A gyümölcstermelést később a két és fél évtizedig működő helyi feldolgozóipari vállalat éltette, mely 50 km-es körzetben minden gyümölcsöt és zöldséget felvásárolt, és fel is dolgozott konzervipari termékké — ismertette nagy vonalakban a könyv tartalmát Gulyás László.

Az első nap a Perem Magyar Színházi Egyesület A művésznő lepedője című előadásával zárult. Pénteken öt borászat részvételével borutca nyílt a központban, majd a szabadkai Donna butik menyasszonyi, menyecske- és elsőáldozó-ruháinak bemutatója következett, a csoda szép kreációkba helybeli lányok bújtak. A kellemes este zenei aláfestését a Contra Bayando együttes szolgáltatta, majd DJ Muki retró zenékkel szórakoztatta a közönséget.

A néptáncosok bevonulása a színpadhoz

A szombati nap a falu központjában a bácskossuthfalvi Ifjúsági Fúvószenekar térzenéjével indult, majd a zenészek és a néptáncosok lovas kocsikra pattantak, és felvonultak a falu utcáin.

A Szüreti Napoknak bizonyos nosztalgikus hagyománya is van, hiszen a ’80-as években majális alkalmával a vállalatok 40 bográcsban főzték a marhát, és a falu apraja-nagyja a Koplalón ünnepelt. A szervezők ezt a hangulatot szeretnék visszacsempészni.

— Amikor 2009-ben először rendeztük meg a Szüreti Napokat a Koplalón, azonnal 120 csapat jelentkezett, míg a korábbi években az egyik kávézó udvarán 8-10 bográcsban főtt az étel. Tehát ugrásszerűen megnövekedett a főzőcsapatok száma, az eseményre bevonuló néptáncosokat pedig néhány ezres tömeg várta. Az évek során egyre terebélyesedett a rendezvény, tavaly már 300 csapat nevezett be a főzőversenyre. Mivel a helyi járulék megszűnt a faluban, így a rendezvény megszervezésére szerényebb eszközök álltak rendelkezésünkre. Ma 56 csapat ragadott fakanalat, a legtöbben birkát főznek, de vannak, akik bográcsában csirke vagy marha rotyog. Kevesebben vagyunk a faluban, de szeretnénk megtartani az esemény hagyományát — mondta Tímár Gabriella szervező, az Ady Endre Művelődési Központ elnöke.

Papp László, Bácskossuthfalva Helyi Közösségének tanácselnöke kiemelte, a Szüreti Napok a falu legtömegesebb eseménye, ahol a látogatók száma általában 1000 és 2000 között mozog. A főzőknek először kellett benevezési díjat fizetni, emiatt a megszokottnál kevesebben jöttek össze, de így is szép számban jelentek meg, a fellépők száma pedig meghaladja a kétszázat.

— A Szüreti Napok a település legrégebbi rendezvénye, hiszen a 238 évvel ezelőtti betelepülés alkalmával a lakosok szőlőültetésre kaptak engedélyt. Az első szőlőtőke elültetése után öt-hat évvel már rendeztek Szüreti Napokat, amit írásos feljegyzés bizonyít. Az ’50-es és a ’70-es években néhány évig szünetelt a rendezvény, majd a rendszerváltás előtt is, 1993 óta azonban folyamatosan megtartjuk a Szüreti Napokat — mondta a tanácselnök.

A főzők között sétálva egy helyi, vidám társaságra lettem figyelmes, mely éppen nem birkát, hanem csirkét főzött. Nagy Norbert elmondta, a bográcsba só, bors és kertész, azaz kapirgáló csirke kerül, többet azonban nem árulhat el. Az ehhez hasonló eseményekre elsősorban a társaság miatt járnak, hiszen jól érzik magukat, és enni-inni is szeretnek.

Az aszály ellenére a Rizling tagjai szép termést állítottak ki

Tovább sétálva a Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesületének sátrához értem, ahol Fábrik Attila elnökkel elegyedtem szóba. A termelő elmondta, a településen két hónapja nem esett csapadék, és a szőlő-, illetve gyümölcsszüret is egy hónappal korábban kezdődött.

— A szilvaültetvényemet már a korai fagyok is megtizedelték, így a várt termésnek a feléről sem beszélhetünk. Már a múlt héten kénytelen voltam leszedni, hiszen a szilva szinte teljesen száraz. Megszoktuk, amikor a szilvába harapunk, vagy magozzuk, akkor érezzük a zamatos levét, most ez hiányzik. A szőlőmet elkerülték a tavaszi fagyok, és bíztam a jó termésben. Az aszály miatt azonban a szőlőből is hiányzik a nedvesség, így hiába termett a cserszegiből 1 tonna, préselés alkalmával nem jött belőle lé. Szüretelni muszáj volt, mert a tőke már önmagát védte, a bogyókból kezdte kiszívni a nedvességet, és a szemek összeaszalódtak. A körte esetében 60%-os termésről beszélhetünk. Féléretten szedjük, ládákban hűvös helyiségbe helyezzük, több napig érleljük, és utána daráljuk. Már ki is főztük, úgy hiszem, jó pálinka lesz belőle — mondta az elnök, hozzáfűzve, hogy az idén legjobban a meggy termett Bácskossuthfalván.

Időközben a borlovagok és a néptánccsoportok a színpad elé vonultak, és megkezdődött az ünnepélyes megnyitó. Elsőként Papp László tanácselnök üdvözölte a vendégeket, Mélykút, Jászkísér, Karcag küldöttségét, Tóbiás Józsefet, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjét, Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettest, Fremond Árpádot, az MNT elnökét, Szatmári Adriánt, Topolya Község elnökét, valamint a községi tanács tagjait. A köszöntő elhangzása után Tóth Zoltán tartományi mezőgazdaság titkárhelyettes szólt a jelenlévőkhöz. Kiemelte, hogy a szüret nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem évszázados hagyományaink, kultúránk és közösségi értékeink megőrzéséről és annak továbbadásáról is.

Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes

— Őseink életében a szüret mindig különleges időszaknak számított, a szőlőtőkék és a gyümölcsösök gondozása, a termés betakarítása, a bor és a pálinka készítése nemcsak mezőgazdasági munka, hanem szertartás, igazi közösségi élmény is volt, melyben mindenki részt vett. A családok, szomszédok, falubeliek összegyűltek, hogy együtt végezhessék a munkát. Az ilyen közösségi tevékenységek erősítették a társadalmi összetartozást és az együttműködést. A szüreti ünnep arra emlékeztet bennünket, hogy múltunkat tisztelni kell, és továbbadni annak értékeit.

Csáti Szabó Lajos református lelkész és Tóth József katolikus plébános megszentelte a terményt, majd színvonalas művelődési műsor kezdődött, melyben a jászkíséri Pendzsom, a zentagunarasi Boróka, valamint a házigazda Ady Endre Művelődési Központ Ciberke, Pántlika és Kalamajka néptáncegyüttesei léptek közönség elé.

Az eseményen az Életfa Nagycsaládosok Egyesületének tagjai ingyen lángost kínáltak a jelenlévőknek, de nem maradt el a gazdag kirakodóvásár és a gyerekek nagy örömére a habparti sem.