A pályafutását gyermekszínészként kezdő Geszti Pétert a Mézga család című rajzfilmsorozat tette szélesebb körben ismertté. Az a közkedvelt sorozat, amelyből megtudjuk, hogy Kriszta tiszta gyagya, és amelyben megismerhetjük lüke Aladárt. Ez utóbbi szereplő magyar hangját a sorozat harmadik évadjában Geszti adta. Ez volt az első nagyobb munkája.

Mint minden átlagos ember, ő is járt iskolába. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának magyar-történelem szakán végezte el. Már akkoriban megfogalmazódott benne, hogy behatóbban szeretne a zenével foglalkozni. A főiskolás éveiben írta meg első jelentős dalszövegeit, melyeket az Első Emelet nevű zenekar örömmel fel is használt. Nem sokkal a diplomázása után felismerte, hogy miközben a világon tombol a hiphopőrület, Magyarországon egyetlen képviselője sincs e műfajnak. Sokakkal ellentétben Geszti nem ragadt meg a felismerésnél, hanem úttörőként változtatott a helyzeten. Így alakult meg 1992-ben a Rapülők nevű csapat Berkes Gábor billentyűssel, Szentmihályi Gábor dobossal és Geszti Péterrel. Noha csak egy stúdióalbumot terveztek kiadni, a nagy érdeklődésre és népszerűségre való tekintettel kettőt hagytak az utókorra. Az évek alatt elért hatalmas sikerüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy két búcsúkoncertet is tartottak a Puskás Ferenc Stadionban. A 90-es évek végén Geszti zeneileg megújult. Kozma Orsolyával, Váczi Eszterrel és Behumi Dorottyával karöltve létrehozta a Jazz + Az nevű zenekart, melynek zenéjét az a Dés László írta, akivel 1996-ban közösen szerezték A dzsungel könyve című musicalt. A csapat az olyan slágereknek hála, mint a Mit tehet a sejt? vagy a Csepp a tengerben a toplisták élére tört, majd amikor az együttes a csúcson volt — abbahagyta a zenélést. Itt hívom fel a figyelmet emberünk profizmusára: ha érzi, hogy elég, akkor — anyagi haszon ide vagy oda — abbahagyja. Így senki sem un rá a zenekaraira és a dalaira sem. Geszti azonban nem csupán a zeneiparban jeleskedik: ő a Nemzeti Vágta ötletadója, sőt kezdetben a szervezője is; az Akció Reklámügynökség reklámszövegírója, később kreatívigazgatója; az Ász és a Megáll az ész műsorvezetője volt; újabban pedig a magyarországi X-Faktor egyetlen állandó zsűritagja. 2005-ben megírta a Magyarország című dal szövegét. A szerzeményt a Megasztár második helyezettje, Oláh Ibolya énekelte el 2005. augusztus 20-án a budapesti Lánchídon. A dal körül hatalmas botrány kerekedett. Az internet által rövidesen előkerült az eredeti verziója, a René Dupéré által írt Alegría, és mivel sokan azt hitték, hogy a zenéjét is Geszti szerezte, plágiummal vádolták. Az ügy rövid idő alatt tisztázódott, így a kalamajkából senkinek sem származott kára.

Közel az ötvenhez még mindig vannak új ötletei. A legújabb általa menedzselt zenekar, a Gringó Sztár nem áll közel a szívemhez, de állítólag ez kell a mai fiataloknak — s ha ez így van, ám legyen! Ez mit sem változtat azon, hogy sokakhoz hasonlóan én is elismerem: Geszti Péter nem mindennapi figurája a magyarországi médiavilágnak.