Szeptember 1-jén a színházteremben kezdődött a bácskossuthfalvi Szüreti Napok, ahol az érdeklődők megtekinthették a 9+1 Nemzetközi Művésztelep kiállítását, valamint a kupuszinai Petőfi Sándor ME Sturcz József Szinjátszó Csoportjának előadásában a Paprikáscsirke című bohózatot.

Szeptember 2-án a Bácskossuthfalvi Ifjúsági Fúvószenekar térzenéjével indult a nap, majd a folytatásban Stivy & Deki zenéje töltötte meg a Koplalónak nevezett, egykor libalegelőként működő füves területet. A csapatok lázas főzésbe kezdtek, miután Rácz Túrkevei Lajos, az MTVA Erdei utakon című műsorának séfje, mesterszakács és a zsűri elnöke megnyitotta a szüreti főzőversenyt. Hatalmas tömeg kerekedett, mire a felvonuló borlovagrendek és a néptáncosok megérkeztek a helyszínre, és elkezdődött a rendezvény hivatalos megnyitója, a terményszentelés és a folklórműsor.

Tímár Gabriella, a helyi közösség titkára kiemelte, hogy a faluban már az 1900-as évek elején is megünnepelték a szüreti napokat, ezért nagy hagyománya van az ünnepségnek a településen:

— Igazán nagy méretű Szüreti Napokat 2009 óta rendezünk, a megelőző években ugyanis öt-hat bográcsban főtt az étel, illetve a mostanihoz hasonló programsorozatot állítottunk össze, viszont 2009-ben az első Kun Világtalálkozóval összekapcsolva szerveztük meg az eseményt, akkor ez a szám hirtelen 120-ra ugrott, és azóta csak növekszik. Munkaközösségek, civil szervezetek a tagságokkal, családok, baráti társaságok jönnek ki, hogy együtt főzzenek, ünnepeljenek. Engem személy szerint a régi majálisokra emlékeztet ez a rendezvény, és nagy öröm számunkra, hogy az évek során egy kiváló közösségépítő rendezvénnyé vált. A folklórműsor minden évben nagyon színes, ugyanis nemcsak a helyi néptáncosok lépnek színpadra, hanem máshonnan is érkeznek. Az idei évben Jászkisérről, Topolyáról, Szabadkáról és Zentagunarasról érkeztek tánccsoportok, hogy gazdagítsák a műsort. Szerettünk volna egy borutcát kialakítani, ami végül borudvarrá nőtte ki magát. Ez azért fontos számunkra, mert szerettük volna felhívni a figyelmet azokra a borászatokra, amelyek képviseltetik magukat a Szüreti Napokon. Igyekeztünk a dekorációval olyan hangulatot megragadni, hogy az ide látogatóknak kellemes borozgatásban legyen részük. A gyermekekre is gondoltunk, ezért akadálypályával, szabadban játszható társasjátékkal, habpartival, vidámparkkal és lovaglással kedveskedtünk nekik. A főzőversenyen birkát és csirkét főzhettek a benevező csapatok, ezek természetesen külön kategóriát alkottak. 200 csapatnál szerettük volna meghúzni a határt, de végül engedtünk egy kicsit, így körülbelül 240-250 csapat mérte össze a főzőtudományát —tudtuk meg a rendezvény egyik fő szervezőjétől.

A bácskossuthfalvi Bíró László a tizennyolc fős csapatával birka- és csirkefőzésben is kipróbálta magát. Számukra elsősorban a közös időtöltés, főzőcskézés, barátkozás a fontos, de természetesen minden évben szeretnének nyerni is:

— Jómagam a birkát főztem, a feleségem és az egyik barátom, Egri Attila a gyerekekkel pedig a csirkét. Véleményem szerint a birkafőzés egyik legnagyobb fortélya az, hogy mikor tesszük bele a káposztát. Ha túl korán, akkor szétfő, ha későn, akkor pedig kemény marad. Tavaly én főztem a birkát és a csirkét is, túl nagy feladatnak bizonyult, de első helyezést értünk el a csirkével, és harmadikat a birkával, szóval jól sikerült a nem mindennapi vállalkozás. Jó látni, hogy ennyien jöttek el az idén is a Szüreti Napokra, alig tudtunk helyet találni, és gyorsan elfogyott a hús is, ezért időben kellett jelentkezni. A ’80-as években majálisozások folytak ezen a helyszínen, melyek a háborús években abbamaradtak, és a falu nagyon örül annak, hogy sikerült egy másik ünnepséget kihozni ide.

Papp László, a település tanácselnöke elmondta, hogy a bortermelésnek kiemelt jelentősége van a faluban:

— Kétszáz évvel ezelőtt a betelepülők a falu megalapításakor nemcsak a föld művelésére, hanem a szőlőültetvények létesítésére is kaptak engedélyt, így értelemszerűen már akkor elindult itt a bortermelés. Manapság, a háború árnyékában, a szélsőséges időjárások közepette, valamint a migránsállapotok miatt az embereknek szükségük van arra, hogy érezzék, összetartoznak. Az egymás iránt érzett felelősség ilyenkor hatványozódik, és az ilyen jellegű rendezvények éppen arra szolgálnak, hogy együtt legyünk, kapcsolatokra tegyünk szert, a már meglévőket pedig erősítsük. Bácskossuthfalván azóta lehet finom és minőségi bort vásárolni, amióta megalakult a Rizling egyesület, neki köszönhető ugyanis az a szakmai fejlődés, amely most a falura jellemző a bor- és a pálinkakészítés terén. Azelőtt a szárral együtt préselték a gyümölcsöt, ma már a borászat egész technológiája másként, sokkal fejlettebben, kifinomultabban működik. A Rizling tagjai is képezik magukat, bemutatókra járnak, és olyan borokat készítenek, amelyek országos szinten is megállják a helyüket.

A Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesülete 1978-ban alakult meg, és ezzel Vajdaság legidősebb, borászattal és szőlészettel foglalkozó civil szervezete. Januskó Józsefet, az egyesület pénztárosát és szakácsát megkértem, hogy adja át néhány percre a fakanalat másnak, és meséljen egy kicsit:

— A megalakulásunk után próbáltuk a borászokat rábeszélni a civil szervezet megalapítására, így az évek alatt a mi mintánkra több vajdasági, borászattal foglalkozó egyesület is létrejött. Minden ilyen típusú szervezetnek van egy napja, amikor összegyűlünk, találkozunk, tapasztalatot cserélünk. Az egyesületnek körülbelül nyolcvan tagja van, viszont sokan vagyunk idősek, ezért szeretnénk, ha minél több fiatal csatlakozna hozzánk, hiszen akkor tudnánk, hogy lesz utánpótlás. Immár öt éve Fábrik Attila az elnökünk, aki szintén fiatal, és örülünk annak, hogy évente néhány új fiatal taggal bővül az egyesület. Ha valaki az életkora és az egészsége miatt kénytelen eladni a szőlészetét, akkor azt elsősorban ifjú vevőnek szánja, hogy legyen jövője a felépített munkának — árulta el a nyolcvankét éves Januskó József.

A főzőverseny legjobbjainak kihirdetése után folytatódott az egész napos mulatozás, melyet a Fusion diszkó zárt.