A szerelmes, szeplős kis vakarcs

A szerelmes, szeplős kis vakarcs

A Zentai Magyar Kamaraszínház új előadása Lázár Ervin A legkisebb boszorkány című mesejátéka, melyet a soproni Pataki András rendezésében vittek színpadra.

Fogarassy Fanni felvétele

A produkcióban a társulat tagjai, Dévai Zoltán (Király Kis Miklós), Lőrinc Tímea (Rilla), Nagyabonyi Emese (Amarilla), Nešić Máté (Anya-Banya és Sárkány), Papp Arnold, Rutonić Róbert, Virág György mellett Molnár Gábor Nóra főiskolai hallgató (Tündér Tercia és Csillaganya) és Kiss Izabella diákszínjátszó (Marilla) is szerepet kapott. A tervek szerint az előadást a következő évadban a soproni Petőfi Színház is a repertoárjára tűzi.

A felnőttek már tudják, a gyerekek pedig lassan kezdik megtanulni, hogy Lázár Ervin nem szokványos meséket írt. Szókincse rendkívül gazdag és változatos, történeteiből nem hiányoznak a meglepő fordulatok. A legkisebb boszorkányról szóló például a következőképpen kezdődik:

„Ott állt a vén boszorkány a világvégi háza előtt, a tornácnak támasztva egy elhasznált villám, cipője mellett egy elrongyolódott égiháború, cakkos szegélyű, csak azért nem dobta a szemétdombra, mert fösvény volt az istenadta, hátha jó lesz még valamire.”

Fogarassy Fanni felvétele

Ezúttal nem a királynak vagy a szegény embernek, hanem a fő gonosznak, Anya-Banyának van három lánya: Rilla tenyeres-talpas fekete, Marilla szőke nádszál, főhősünk, Amarilla pedig vörös, szeplős kis vakarcs. Aki ráadásul az egértől is fél. Őket küldi az anyjuk rontani, ártani, bűbájolni a Tündér Tercia kezére pályázó Király Kis Miklós ellen. De a legkisebb boszorkány szembeszegül a paranccsal, nem gáncsolja, inkább segíti Miklóst. Merthogy gyengéd érzelmeket táplál a dalia iránt. Ha most azt hisszük, hogy az egész zűrzavar happy enddel végződik, mert a legény rájön, ki szereti őt igazán, ki képes mindent megtenni és feladni érte, akkor nem Lázár Ervin meséjét néznénk. Király Kis Miklós Tündér Terciát veszi feleségül, Anya-Banya pedig büntetésből széllé változtatja Amarillát. És végül: 
„Tündér Tercia háza körül különös szél támadt, lobogtatta a lakodalmi tüzeket, lebegtette a táncolók ruháit, bedudált a kéménybe. Király Kis Miklós, maga sem tudta, miért, elszomorodott. Kiosont a kertbe, a szélbe tartotta az arcát.

— Mit akarsz, te szél, miért szomorítasz?

A szél csak sírt, sírdogált körülötte, és mintha egy vörös hajtincset látott volna, egy szeplős arcot. Király Kis Miklós, a győztes, állt szomorúan a kertben.”

De még mielőtt eddig eljutunk, találkozunk Csillaganyával és gyermekeivel, a Sárkánnyal, a Postással, a Világ kovácsával, valamint az egyszerű, az Ezüstszőrű és az Aranyszőrű Táltossal. Vagyis mindazokkal a szereplőkkel, akik nem hiányozhatnak egy valamirevaló meséből. A zentai előadásban van még árnyjáték, zene, dalbetétek, koreográfia, tetszetős jelmezek, fények, hangeffektusok. Mindezekbe kellemesen belefeledkezünk, drukkolunk a kis, szeplős vakarcsnak, és egy órán át eszünkbe sem jut, hogy felnőttek vagyunk.


Szerda Zsófi felvétele


Szerda Zsófi felvétele


Szerda Zsófi felvétele


Szerda Zsófi felvétele

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Színház rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink