Az ősszel Zágrábba látogat Aleksandar Vučić

Nem is olyan rég Aleksandar Vučić és Kolinda Grabar-Kitarović a súlyos kérdéseket érintő szerb—horvát tárgyalások beindítását és a két ország viszonyának javulását ígérte. Ehelyett azonban folyamatosan újabb incidensek árnyékolják be a két szomszédos állam viszonyát. A hivatalos horvát politika Belgrádot okolja mindenért. Továbbra is usztasa feliratú tábla van kitéve Jasenovacon, a Horvátországot elhagyott szerbek vagyonát pedig elkobozhatják. Javulhat-e a viszony Belgrád és Zágráb között? Kolinda Grabar-Kitarović Vučić beiktatására tett látogatásakor úgy tűnt, hogy hosszú idő után végre elindul a párbeszéd, és egy együttműködési folyamat kezdődik majd meg. Ebből sajnos semmi sem valósult meg.

Először is Horvátország huszonkétszeresére növelte a Szerbiából behozott gyümölcsre és zöldségre vonatkozó fitoszanitáris ellenőrzés adóját, majd ezt meg is szüntette. Ezek után pedig az új ingatlanadó törvényével szinte megháromszorozta a száműzött szerbek ingatlanára vonatkozó adót. A tervek szerint az őszre Vučić Zágrábba látogat. A megfigyelők úgy gondolják, remélhetőleg végre olyan régóta húzódó gondok is szóba kerülnek, mint a ’90-es évek háborújában eltűntek kérdése — mely huszonkét éve nyitott téma —, a Duna menti határvonalak definíciója, a kulturális emléktárgyak visszaszolgáltatása, a szukcesszió, a kisebbségi jogok védelme, illetve a migráció és a terrorizmus kérdése. Amíg Horvátországnak sok kritériumnak kellett eleget tennie az EU-ba való belépés miatt, addig az akkori vezető politikum teljesen máshogy viszonyult bizonyos kérdésekhez. Azóta viszont, hogy az ország teljes jogú tag lett, a politikai elitben már érezhetően nincs jele a változtatásra irányuló jó szándéknak. Jelenleg Szerbia áll ugyanilyen nyomás alatt, emiatt pedig sokkal inkább szorgalmazza a két ország közötti tárgyalásokat. Országunk remélhetőleg tanulni fog a horvát példából, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy az EU-s tagság megszerzése után nem hagyja majd megoldatlanul a gondokat — fogalmazott egy megfigyelő. (Blic)

Többletjogok a mezőgazdaságban foglalkoztatott nőknek

Az új családtámogatási törvény értelmében ezentúl azok a nők is megkapják majd a gyermektámogatási segélyt, akik mezőgazdaságból élnek. Slavica Đukić Dejanović tárca nélküli miniszter szerint ezzel vége annak a korszaknak, amelyben ilyen szempontból diszkriminálva érezhették magukat a mezőgazdaságban foglalkoztatott jövendőbeli édesanyák.

— Minden olyan nő, akinek a szülés előtt legalább két évig volt betegbiztosítása, ezentúl ugyanolyan elbírálásban részesül, mint az, akinek valamilyen cégben van bejelentett munkahelye. Az új törvénynek köszönhetően emellett azok a nők is támogatásban részesülnek, akik legalább 18 hónapig meghatározott, illetve szerződéses munkaviszonyban voltak alkalmazva — nyilatkozta Đukić Dejanović.

Az új előírások értelmében a jövő évtől az első gyermek után járó egyszeri támogatás 100 000 dinár lesz, a második, a harmadik, illetve a negyedik gyermek után pedig nőne az összeg. A babakelengye vásárlása utáni adó-visszaigénylés helyett pedig — mely rendkívül körülményes folyamat volt a szülők számára — ezentúl minden újszülött után 5000 dináros egyszeri támogatást ad az állam. (Politika)