A Szabadkai Városi Múzeum A múlt íze címet viselő új tárlatát április 24-e óta tekinthetik meg a látogatók. Az iparművészeti kiállítás a híres, szabadkai szalámigyáros, Korhecz Gyula (1899—1973) életét és munkásságát mutatja be.
Május 8-án a kiállítás keretében megvalósult A kiváló étkek császársága — November 29. A szabadkai hús- és konzervipar emlékei című program, melyen Barna Antal nyugalmazott mérnökkel Dejan Mrkić levéltáros beszélgetett. A Korhecz-húsfeldolgozó relikviái között a jelenlévők kötetlen beszélgetést hallgathattak meg a korszak egyik meghatározó húsfeldolgozó üzeméről, melyet Hartmann Rafael és Conen Vilmos alapított 1890-ben. A cég kezdetben tojás- és baromfihúsexporttal foglalkozott, később jött a sertéshús, saját húsfeldolgozóval és hűtővel, ami egyedülálló volt a térségben. 1945 után az állam elkobozta a húsgyárat minden ingatlannal és felszereléssel együtt, majd ebből alakult ki a November 29-e nevű új vállalat. A szabadkai húsipar meghatározó cégét csaknem százharminc éves fennállás után, 2019-ben zárták be véglegesen.
Az előadás során nem érezhettük azt, mintha előadóteremben ülnénk, inkább családi összejövetelre hasonlított, amikor a nagy öregek az asztal körül tárgyalják ki a múlt eseményeit. Barna Antal beszámolója egyáltalán nem száraz történelmi tényekre alapult, az anekdotái által megelevenedhetett számunkra, milyen lehetett akkoriban a gyárban dolgozni. A közönség is aktívan hozzászólt az elhangzottakhoz, saját szemszögből ismertetve a történéseket. Főként azt a tényt boncolgattuk, mi vezethetett a hosszú évek üzleti sikereit és gyarapodását követő drasztikus leépüléshez. Kezdetben a gyárnak 3000 foglalkoztatottja volt, Európa-szerte és a tengerentúlra is exportálta termékeit. A ’90-es évek elején kezdődtek a gondok, ’98-ban és 2009-ben is csődöt jelentettek a felhalmozott adósságok miatt. Több kísérlet volt a gyár felvásárlására, de egyik sem járt sikerrel, így végül az ingatlanokat és a gépeket külön adták el.
A beszélgetés végeztével a jelenlévők megkóstolhatták a régi Korhecz-recept alapján újraalkotott téliszalámit. Barna Antal elmondása alapján igyekeztek visszaadni a régi ízeket, de a ma vágóhídra kerülő állatok húsa és azok tartása sajnos eltér a régitől, ezért 100%-ig nem tudjuk megtapasztalni, milyen is lehetett, de a végeredmény így is nagyon ízletesre sikeredett.
A gyárral kapcsolatos illusztrációkat a Szabadkai Városi Múzeum bocsátotta a média rendelkezésére.
Az érdeklődők június közepéig nézhetik meg a kiállítást a Szabadkai Városi Múzeumban.
Fényképezte: Miskolci Krisztina
