Elődeink is attól tartottak, hogy a szövőgépek elveszik a takácsok munkahelyét, és az ilyen konkrét esetekben valóban volt is ilyen hatása az újításnak. A dolgokat azonban összességében kellene szemlélni: a találmányok mégiscsak több jót hoztak, mint amennyi kellemetlenséget okoztak a mellékhatásaik.

A Világgazdasági Fórum egyik nemrég publikált tanulmánya szerint a digitalizáció következtében 2022-ig mintegy 75 millió munkahely szűnik meg világszerte. A sziléziai takácsok modern kori követői most felkiálthatnak, hogy: megmondtuk! Tovább olvasva a tanulmányt azonban az derül ki belőle, hogy ugyanez a folyamat jó eséllyel 130 mil­liót is meghaladó számú új munkahelyet hozhat létre.

Csak nézőpont kérdése, de amíg az egyik oldal szerint a gépek veszik át az emberek szerepét, addig a másik megközelítés ennek az ellenkezőjét állítja. Úgy tűnik, a jövőben (is) a humán faktor lesz az egyik legfontosabb tényező. Már most, itt nálunk is kibontakozóban van az a folyamat, amelyben felértékelődnek az olyan képességek, mint a kreativitás, az új utak keresése vagy a konstruktív, fejlesztő gondolkodás.

Az életünk digitalizációja nagy általánosságban soha nem látott mértékben könnyíti meg mindennapjainkat. Mindez azonban jelentős változásokat generál. Mintegy tizenöt-húsz éven belül a digitalizáció rohamos terjedésének következtében világszerte akár félmilliárd embernek, köztük a hazai munkavállalók legkevesebb felének kell majd pályát módosítania. Einsteinnek valószínűleg csak részben lesz igaza — hiszen idióták generációjáról beszélt —, de ezzel párhuzamosan mind értékesebbé válik a kreativitás.

Felpörgő világunkban elképesztő számú műszaki és tudományos fejlesztés folyik egyidejűleg. Csak találgatni lehet, hogy mi fog újabb hatalmas áttörést hozni az életünkben. Az internet, majd az okostelefon is óriási változás volt, innen pedig odáig is eljuthatunk, hogy algoritmusok szervezik az életünket.

A digitalizáció a fogyasztók számára rendkívül előnyös: szélesebb termékválasztékot, alacsonyabb árakat, kényelmesebb életet, a fogyasztói élmény javulását eredményezi. A digitalizált megoldások mégis sok új kihívást is magukban hordoznak. A hibalehetőség és a visszaélések esélye is megnő.

Az automatikus és unalmas munkafolyamatokat robotok fogják helyettünk elvégezni. A végső döntés az ember kezében marad. A digitalizáció azt is jelenti, hogy virtualizáljuk az életünket, kevesebb papírt használunk, sok esetben kevesebb bürokratikus elemmel fogunk találkozni. Ezt a pozitív folyamatot valójában már érzékelhetjük is mindennapjainkban.

Évtizedek, sőt, évszázadok óta sokat beszélnek a nők hátrányos helyzetéről a munkaerőpiacon. A legújabb trendek viszont itt is fordulópontot jeleznek. A mesterséges intelligencia ugyanis éppen az olyan képességeket szorítja háttérbe, amelyekben korábban a férfiakat tartották versenyképesebbnek. Úgy tűnik, a jövőben azok a tulajdonságok lesznek fontosabbak, amelyekben a hölgyek a jobbak: a kommunikáció, az empátia, valamint a multitasking, vagyis az a képesség, hogy több dolgot is végezzünk egyszerre. Ezek tehát mind „nőies” tulajdonságok, és ezek azok a területek, ahol a mesterséges intelligencia (még) nem képes igazán jó teljesítményre. Lehet, hogy a jövő már kizárólag a hölgyeké és a robotoké?