home 2023. február 08., Aranka napja
A régmúlt nyomai
Talpai Lóránt
2023.01.15.
LXXVIII. évf. 2. szám
A régmúlt nyomai

Szarmata és kora középkori leletekre bukkantak Kishegyes határában

Négy esztendővel ezelőtt a Bácsfeketehegy mellett épülő szennyvíztisztító helyszínén kora középkori temetőt tártak fel a régészek, majd megkezdődtek az archeológiai munkálatok a területen. A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai mindeközben feltérképezték az összes községbeli lelőhelyet. Ennek köszönhetően a múlt esztendő legvégén Kishegyes település határában a Belgrád—Budapest vasút építése során szarmata és kora középkori leletekre bukkantak. A megközelítőleg 10 000 négyzetméteres területet a vasúti felújítás szerbiai kivitelezőjének anyagi támogatásával fogják feltárni. Az ásatásokkal kapcsolatban Szűcs Balázst, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatóját kérdeztem.


Szűcs Balázs

* Ha jól tudom, az ásatások több részből állnak. Meddig jutottak el, és melyik szakasznál tartanak jelenleg?

— Kollégáimmal éppen a napokban tekintettük meg a helyszínt. A leletfeltáró ásatások Neda Mirković-Marić vezetése alatt folynak. A munkálatok most, az ünnepek után fognak újraindulni. Körülbelül tíz munkatársunk tevékenykedik majd a terepen. A munkafolyamat két szakaszra osztható, az első hamarosan véget ér. Ebben a fázisban a felsőbb rétegeket távolítjuk el a 10 000 négyzetméteres területről. A talaj tisztítása után pedig egyre inkább kirajzolódnak az egykori település körvonalai. Főként házak, külső falak, kemencék és árkok. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi ásatások 2022. december 20-án kezdődtek, és eddig a legjobb ütemben haladnak. A határidőket tökéletesen sikerült betartani, ezáltal még gyorsítani is tudjuk a munkálatokat. Mindez természetesen egyrészt az enyhe időjárási viszonyoknak is köszönhető. A második szakasz fog most elkezdődni, amint aláírjuk a szerződést a kivitelezővel, azaz a kínai vasútépítő világcéggel. Természetesen az energetikai és az infrastrukturális minisztérium is részt vesz a szerződéskötés koordinálásában.


Fotó: Sárközi István

* Mit tudhatunk az egykori településről?

— Maga a település vélhetően egy szarmata kori lakóhely, melynek keletkezése a Krisztus születését követő II. és V. század közötti időszakra tehető. Erre a szarmata falura egyébként a későbbiekben ráépültek további települések az úgynevezett kezdeti népvándorlás idején. Főként avar falvakról van szó, talán nem véletlen, hogy a jelenlegi ásatások Kishegyesen az Avar utca végén folynak. Egyébként már az ’50-es években is voltak ásatások a falu ezen részén, pontosan az avar kori leletek kapcsán. A lényeg, hogy a munkálatok első szakaszában lokalizálni tudtuk a település körvonalait és pontjait, a második fázisban pedig ki fogjuk ásni az egykori épületek még megmaradt részeit.

* Mennyit tudunk manapság a szarmatákról, mi jellemezte azt a korszakot?

— A szarmaták barbár törzsek voltak, akiknek a települései valójában a Római Birodalmon kívül estek. Térségünkben viszonylag kevés szarmata település volt, mivel pontosan itt húzódott a Barbaricum és a Római Birodalom határvonala. Ezek a szarmata törzsek, ahogyan már említettem, a II. és az V. század között éltek itt. Mivel portyáztak is, még napjainkban is találhatunk a kisebb-nagyobb rablásokból származó, mozgatható római értéktárgyakat, illetve pénzeket.


Fotó: Sárközi István

* Néhány éve Bácsfeketehegyen is egy kora középkori temetőt tártak fel. Van-e összefüggés a kishegyesi és a bácsfeketehegyi leletek között?

— A Kishegyes községben történő eddigi és jelenlegi ásatások között a legfontosabb összefüggés a Krivaja folyó. Hiszen valamikor a régmúltban ez egy testes folyó lehetett, melynek partján számtalan település létesült. A geológusoknak egyszer talán érdemes lenne feltérképezniük az egykori medret, és kideríteni, eredetileg merre folyt a folyó valójában. Köztudomású ugyanis, hogy később kanalizálták a vízfolyást, sőt, sajnos szinte el is tüntették. A lényeg, hogy a Krivaja partján több ezer éve vannak települések, a többi közt a bácsfeketehegyi templomdomb is ott helyezkedett el egykor. Az egyébként egy középkori lelet, vélhetően a XII. és a XIII. századból. Egy templomot tártunk fel, és közvetlenül mellette egy temetőt. Ez abban, azaz a honfoglalás időszakában szokás is volt, mivel nagyjából minden tizedik településen kötelezően fel kellett épülnie egy keresztény templomnak. Szóval Bácsfeketehegyen is egy ilyen templomot fedeztünk fel az önkormányzat és a tartományi titkárság segítségének köszönhetően. Terveink szerint a jövőben akár egy régészeti park is megvalósulhat a helyszínen.


Fotók: Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet

Fotók: Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet


Fotó: Sárközi István


Fotó: Sárközi István


Fotó: Sárközi István

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..