Isten megteremtette az első emberpárt, Ádámot és Évát, és egy ideális élőhelyet számukra, ahol a bűnbeesésig éltek. Ezután az emberpárt örökre kiűzték a paradicsomból. Valószínűleg soha nem tudjuk meg pontosan, hogy őseink egykor valóban paradicsomi körülmények között éltek-e, illetve mit is értünk lényegében ezen. Azt viszont tudjuk, hogy a természetben kegyetlennek tűnő törvények működnek. Ezek egyik megnyilvánulása a természetes kiválasztódás.

Fajunk azért válhatott domináns lakójává a bolygónak, mert az emberi értelem lehetővé tette a technológia fejlődését. Ahhoz, hogy ne kelljen folyton a ragadozóktól rettegnünk, ne okozhassa vesztünket egy, a mai szemszögből nézve banális bakteriális fertőzés, a tudomány és a technológia fejlődésére volt szükség, vagyis az emberek mostani jóléte e két területnek köszönhető. A különféle felfedezések, találmányok jólétet, sokak számára mesés gazdagságot hoznak. Már korábban is rájöttek azonban, hogy a civilizációs korszakokat meghatározó találmányok időnként megalapozatlan növekedést generálnak, az pedig gazdasági és azzal együtt járó társadalmi válságokat eredményez.

Évezredek történelmét kutatva ciklikusan megjelenő kríziskorszakokat fedezhetünk fel. Az újabb kori történelmünket vizsgálva pedig megállapíthatjuk, az első globálisnak tekinthető gazdasági válságot a gőzgépek megjelenése által generált növekedési folyamat idézte elő. Azután Edison, Tesla és Ford korában az elektromosság és az autóipar megjelenése és térhódítása ismét mérhetetlen gazdagságot hozott sokaknak, viszont hosszú távon újból fenntarthatatlan folyamatokat generált. Ez vezetett az 1929. évi gazdasági világválsághoz, melyet csak egy hatalmas világégés tudott némileg „orvosolni”. Utána sok kisebb válsággal megspékelt hosszabb korszak következett, majd egy újabb hatalmas összeomlás 2008-ban. Az egyes korszakok között nem mindig lehet éles határokat húzni. Az egyik még le sem zárult, miközben egy újabb már elkezdődött. Az ilyen összemosódás mindig is jellemző volt. Felgyorsult világunkban pedig még inkább az.

Jelenkorunk társadalmát a nanotechnológia, a telekommunikáció kiteljesedése, a biotechnológia szélsebes fejlődése, valamint a gyors tempóban formálódó kvantumvilág jellemzi. Ezek teremtették meg a kialakulóban lévő digitalizált gazdaságot. Ma már mindenhol számítógépek, elektronikus eszközök vesznek körül bennünket. A számítástechnika korszakának megítélése sem egységes. Bizonyos kutatások szerint a számítógép egyik őse már az ősember barlangjának bejáratánál ott volt: egy marék kavics és egy edény töltötte be ezt a szerepet. A kavics elvétele vagy hozzáadása volt az input vagy az output ősi formája. Később az egyiptomiak és a babilóniaiak számolótáblázatokat használtak. Ma, az internet korszakában az ötödik generációs elektronikus számítógépekről beszélhetünk.

A jövőbeli fejlődés irányait csak sejteni lehet, de abban biztosak lehetünk, hogy az újabb áttörésekre, korszerűsítésekre nem kell sokat várni. Tudása révén az emberi faj nemcsak benépesítette a bolygót és meghódította a természetet, de a Föld eltartóképességét meghaladó mértékben túl is népesedett. Mindeközben pedig egyre szisztematikusabban kezdtük el feltárni, kiaknázni és elfogyasztani a véges mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrásokat. El kell fogadnunk, hogy az édenkert, a földi paradicsom állapota már nem hozható vissza.