A régiótervezet rögös útjai

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A régiótervezet rögös útjai

Az elmúlt esztendő őszi időszakában mutatta be Gyerkó László, a román szenátus gazdasági bizottságának tagja és Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető azt az RMDSZ által kezdeményezett jogszabály-tervezetet, amely a régiók átszervezéséről szól. Ez a tervezet a jelenlegi nyolc helyett 16 gazdasági...

Az elmúlt esztendő őszi időszakában mutatta be Gyerkó László, a román szenátus gazdasági bizottságának tagja és Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető azt az RMDSZ által kezdeményezett jogszabály-tervezetet, amely a régiók átszervezéséről szól. Ez a tervezet a jelenlegi nyolc helyett 16 gazdasági fejlesztési régió kialakításának a lehetőségét tartalmazza. Mivel az RMDSZ álláspontja szerint a mostani régiós felosztás egyáltalán nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható térségi hasonlóságokat és ellentéteket.
Egyik fő problémát mindeddig az jelentette, hogy a régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kulturális különbözősége annyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlenné vált a területi és tematikus koncentráció elvét követő, összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni.
Az RMDSZ szerint minden térség érdeke, hogy a jelenlegi mesterséges és alacsony hatásfokú fejlesztési régiók helyett kisebb, ám minden szempontból összefüggő, következésképpen hatékonyabb régiókat alakítsanak ki Romániában.
A törvénytervezetet néhány héttel ezelőtt, tehát immár ebben az évben hallgatólagosan elfogadta a szenátus. Annak ellenére, hogy a jogszabályt korábban a román pártok támadták, illetve ellenállást fejtettek ki vele szemben.
Gyerkó László szenátor úgy véli: van kilátás arra is, hogy a képviselőház is elfogadja. Továbbá tájékoztatása szerint a törvényt azért hagyta jóvá tegnap a felsőház, mert lejárt a megvitatására kitűzött határidő. ''Ilyen esetekben a tervezet automatikusan elfogadottnak tekinthető. A törvényt azonban a képviselőháznak is meg kell vitatnia, s mivel döntő ház, a hallgatólagos elfogadás elve többé nem érvényesül” - magyarázta a szenátor. Korábban Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: arra számít, hogy a megyék vezetői nyomást gyakorolnak majd azokra a pártokra, amelyeknek soraiból származnak, és így a tervezet a parlamentben támogatást élvez a román pártok részéről is.
A törvény elfogadtatása azonban nem fog könnyen menni, legalábbis a kormánypárt politikusai szerint. A PD-L soraiból Daniel Buda azt nyilatkozta: ,,...az RMDSZ-szel való koalíciós kormányzás nem jelenti azt, hogy bármit elfogadunk, amit a partnereink javasolnak. Semmiképpen nem fogadhatjuk el például azt, hogy az ország regionális vagy közigazgatási felosztása etnikai alapon történjen”. Egy másik román politikus szerint pedig kormányzó pártja hallani sem akar az RMDSZ régiókkal kapcsolatos elképzeléseiről.
Az ellenzéki román pártok vezetői (várható módon) egyhangúlag felhördültek a régiók átszervezéséről szóló törvény szenátusbeli elfogadása hallatán. A román politikusok sötét jövőt jósolnak a helybeli román lakosság számára, amennyiben megalakul a törvénytervezetben szereplő HargitaKovászna-Maros kisrégió.
Sőt, a román politikusok ijesztgetései miatt nem tetszik a szászoknak sem a régiótörvény. Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, a Német Demokrata Fórum (NDF) elnöke ellenzi az RMDSZ által javasolt régióátszervezést, attól tart ugyanis, hogy ezáltal veszélybe kerülnének azok a projektumok, amelyeket eddig beadtak. ''Nem tartom időszerűnek a régiós határok újrarajzolását, Romániát a jelenlegi régiókkal vették fel az Unióba, és ezek tudnak lehívni pénzeket a regionális alapból” - mondta el a szász politikus, ''kiszólva” a jelenlegi kormánypártoknak, hogy ha nem tudnak javítani a helyzeten, akkor inkább fogják vissza magukat.
Csutak István, a törvénytervezet kidolgozója szerint Klaus Johannisnak pusztán az a baja, hogy akkor neki egyedül Brassóval kell versenyeznie. Egyfelől mindkét szászföldi megyének nagyon jól jött, hogy a fejletlen székelyföldi megyék még inkább lerontották fejlettségi mutatójukat, így ugyanis nagyobb eséllyel pályázhatnak, másrészt viszont Hargita és Kovászna pályázatírás tekintetében labdába sem tudott rúgni mellettük.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink