Mindent összevetve a szerbiai közéletet az elmúlt időszak akut kérdései terhelték: az esetleges vízumkényszer visszaállítása, Koszovó problematikája, ellenzéki kritikák, létszámleépítés a közszférában.
Kísért a vízumkényszer réme?
A belgrádi Blic napilap jól értesült körökre hivatkozva arról cikkezett, hogy Angela Merkel német kancellár koalíciós partnere, a Keresztény Szocialista Unió (CSU) egyre nagyobb nyomást gyakorol annak érdekében, hogy Szerbia polgáraival szemben ismét vezessék be a vízumkényszert. A gond nem új keletű, oka elsősorban az országból érkező, továbbra is igen sok menedékkérelem. Horst Seehofer bajor miniszterelnök és a CSU elnöke szintén nem rejti véka alá a véleményét ezzel kapcsolatban. Állítása szerint Bajorország különösen szenved a balkáni menedékkérelmezőktől, és nagyon sok a visszaélés is. (Blic)
Újabb menekülthullám vonul majd át az országon
Szintén a Blic írt róla, hogy az ősszel minden eddiginél nagyobb migránshullám fog átvonulni Szerbián. A szerb szakértők szerint Törökország határain mintegy hárommillió ember gyülekezik, hogy Görögországon és Macedónián keresztül Szerbiába belépve érje el az EU külső határait. A Blicnek név nélkül nyilatkozó szakértő szerint a most útra kelők a társadalom alsóbb rétegeiből érkeznek majd, s éppen ezért veszélyesek lehetnek mind a biztonságra, mind a közegészségügyre nézve. A szerb titkosszolgálati források szerint éppen ezért jóval szigorúbb lesz az ellenőrzés a mozgásuk követésekor. (Blic)
Koszovót felveszik az UNESCO-ba?
Veljko Odalović, a szerb külügyminisztérium főtitkára szerint októberig eldől, hogy Koszovót felveszik-e az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe, az UNESCO-ba. Mindez azok miatt a történelmi jelentőségű épületek miatt fontos, amelyek Koszovó területén találhatóak, és a szerb nép számára szellemi, vallási szempontból is fontosak. Mindezzel kapcsolatban megszólalt Ivica Dačić szerb külügyminiszter is, aki szerint e kérdés kapcsán jobb lenne nem megnyitni Pandóra szelencéjét. Szerinte ha a volt déli tartomány elnyeri a tagságot, akkor ez egy precedenst teremt, melyre hivatkozva egyéb olyan területek is tagsági státust nyerhetnek, amelyeket az ENSZ nem ismert el. (Tanjug, Beta)
Pajtić kritikája
Bojan Pajtić, a Demokrata Párt elnöke éles kritikával illette Aleksandar Vučić miniszterelnököt. A DP elnöke szerint mindazok, akik bírálják a kormányfőt, nyomásgyakorlással számolhatnak, mert Vučić nem tűri a kritikát. Az ellenzéki pártvezér szerint éppen ezért kiáltják ki nemzetárulónak az ellenzéket, ami viszont a radikális retorikára emlékeztet. (Danas)
Húszezren kerülnek utcára?
Az első adatok szerint a közoktatásban 4398 ember számít munkaerő-feleslegnek. Ez az információ az oktatási minisztérium honlapján jelent meg. A végső szám azonban szeptemberben derül majd ki. Jasna Janković, a Szerbiai Oktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke arra figyelmeztetett a Kurirnak adott nyilatkozatában, hogy a végső szám sajnos elérheti a húszezret is. Janković ugyanis arra emlékeztetett, hogy még két lista készül. Az egyik a szükségletek összeírását tartalmazza, a másik pedig a határozott időre felvett munkatársak szerződését vizsgálja felül. A végső szám tehát akkor fog kiderülni, amikor mindhármat áttekintik. Srđan Verbić oktatási miniszter egyébként ezerfős létszámleépítésről beszélt, a kiszivárgott hírek azonban ennek igencsak ellentmondanak. (Kurir)
Belharcok a Dveriben
Belharcok folynak a szélsőjobboldali Dveri mozgalomban. A hétvégi hírek szerint a politikai alakulat egyik alapítója, Vladan Glišić önként távozott, ezt azonban hétfőn cáfolta a Večernje novostinak adott interjújában. Mint mondta, nem tud róla, hogy fegyelmi eljárást indítottak volna ellene, ahogyan arról sem, hogy kilépett volna. Minderről a sajtóból értesült. A belharcok hátterében állítólag az áll, hogy a Dveri párttá szeretne alakulni, amit sokan elleneznek, és közéjük tartozik az alapító Glišić is. (Večernje novosti)